Menü

Túl sok és túl kevés fehérjefogyasztás – egyik sem jó!

Általában bizonyos diéták okán vagy az egekben van a fehérjebevitel, vagy pedig elégtelen a fogyasztása. Egyik véglet sem jó, mutatjuk mennyi az annyi!

Sokan, főként, ha fogyni akarunk vagy diétázunk, rengeteg magas fehérjetartalmú ételt fogyasztunk, miközben ekkora mennyiségre nincs szükségünk, illetve a másik véglet, ha valaki kiiktatja a húst vagy az állati eredetű ételeket az étrendjéből és emiatt túl kevés fehérjeforráshoz jut. Mennyi fehérjére van szükségünk szervezetünk optimális működéséhez?

Természetesen a legjobb az arany középút, amikor kiegyensúlyozottan fogyasszunk fehérjét, szénhidrátot és ügyeljünk a lehető legmagasabb rosttartalom bevitelére, azonban bizonyos diétáknál nem találjuk el a megfelelő mennyiséget.

Amikor túl magas a bevitel…

Az, hogy pontosan mennyi fehérjére van szükségünk, gyakran még ma is vita tárgya, de több kutatás is igazolja, hogy a túl sok és a túl kevés fehérjefogyasztás a szervezetünkre egyaránt veszélyes lehet.

Tény, hogy a fehérje nélkülözhetetlen a test növekedéséhez, fizikai kondíciónk javításához, a bőrünk, hajunk, körmeink állapotához, izmaink működéséhez, illetve a hormonrendszer miatt. Hiányában hajhullással, bőrproblémákkal, izomtömegünk leépülésével számolhatunk.

Mi történik, ha nem jutunk elég fehérjéhez?

Szélsőséges esetekben a fehérjehiány hajhulláshoz, bőrproblémákhoz és az izomtömeg elvesztéséhez vezet, tehát semmiképp sem okos dolog megvonni magunktól a fehérjét.

Fehérjét bevihetünk többek között húsból, hallal, tojással, tejtermékekkel, babbal és szójakészítményekkel, fehérjetartalmú étrendkiegészítőkkel.

Mennyi fehérjét fogyasszunk?

Azoknak a felnőtteknek, akik nem különösebben aktívak, azt javasoljuk, hogy testsúlyukat figyelembe véve kilogrammonként naponta kb. 0,75 g fehérjét fogyasztanak. Ez átlagosan a férfiak esetében 55g, a nőknél pedig 45g. Természetesen aktív testmozgás, sportos élet mellett ez a mennyiség növelhető.

A túl sok fehérje azonban káros lehet, például, ha valaki veseproblémák mellett fogyasztja az extra mennyiséget. Míg az extra fehérjebevitel a sportolóknak fontos lehet, addig az átlagembernek nincs szüksége rá, ugyanis sport nélkül csak bizonyos mennyiséget hasznosít szervezetünk, ezért érdemes tartani a számunkra ajánlott napi mennyiséget.

Amikor túl alacsony a bevitel…

Ha a szervezet nem jut hozzá elegendő fehérjéhez, és a fehérjebevitel egy bizonyos szint alá csökken, akkor az okozhat ödémát, megfigyelhetünk hangulatingadozást, nem működik jól az immunrendszer, könnyebben megbetegedhetünk, továbbá számolhatunk hajhullással, bőr-és körömproblémákkal, lassabban gyógyuló sebekkel, gyengeséggel, fáradtsággal. A fehérjehiány leküzdésének legjobb módja az, ha több fehérjét viszünk be a szervezetbe a fent említett forrásokból.

A japán erdőfürdőzés jótékony hatásai

Az erdőfürdőzés, vagyis a Shinrin-yoku egy Japánból származó módszer, amely a természetben való tudatos jelenlétre épül. Kutatások szerint az erdőben töltött idő csökkentheti a stresszt és javíthatja a közérzetet. A jó hír, hogy ehhez nem kell Japánba utazni, egy közeli magyar erdő is tökéletes hozzá.

Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved

Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Az alacsony hemoglobinszint okai és komplex kezelési lehetőségei

Az alacsony hemoglobinszint, közismertebb nevén a vérszegénység (anémia) kezelése egy összetett orvosi folyamat, amelynek elsődleges célja a vörösvértestek oxigénszállító kapacitásának helyreállítása.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.