Menü

Túl sok és túl kevés fehérjefogyasztás – egyik sem jó!

Általában bizonyos diéták okán vagy az egekben van a fehérjebevitel, vagy pedig elégtelen a fogyasztása. Egyik véglet sem jó, mutatjuk mennyi az annyi!

Sokan, főként, ha fogyni akarunk vagy diétázunk, rengeteg magas fehérjetartalmú ételt fogyasztunk, miközben ekkora mennyiségre nincs szükségünk, illetve a másik véglet, ha valaki kiiktatja a húst vagy az állati eredetű ételeket az étrendjéből és emiatt túl kevés fehérjeforráshoz jut. Mennyi fehérjére van szükségünk szervezetünk optimális működéséhez?

Természetesen a legjobb az arany középút, amikor kiegyensúlyozottan fogyasszunk fehérjét, szénhidrátot és ügyeljünk a lehető legmagasabb rosttartalom bevitelére, azonban bizonyos diétáknál nem találjuk el a megfelelő mennyiséget.

Amikor túl magas a bevitel…

Az, hogy pontosan mennyi fehérjére van szükségünk, gyakran még ma is vita tárgya, de több kutatás is igazolja, hogy a túl sok és a túl kevés fehérjefogyasztás a szervezetünkre egyaránt veszélyes lehet.

Tény, hogy a fehérje nélkülözhetetlen a test növekedéséhez, fizikai kondíciónk javításához, a bőrünk, hajunk, körmeink állapotához, izmaink működéséhez, illetve a hormonrendszer miatt. Hiányában hajhullással, bőrproblémákkal, izomtömegünk leépülésével számolhatunk.

Mi történik, ha nem jutunk elég fehérjéhez?

Szélsőséges esetekben a fehérjehiány hajhulláshoz, bőrproblémákhoz és az izomtömeg elvesztéséhez vezet, tehát semmiképp sem okos dolog megvonni magunktól a fehérjét.

Fehérjét bevihetünk többek között húsból, hallal, tojással, tejtermékekkel, babbal és szójakészítményekkel, fehérjetartalmú étrendkiegészítőkkel.

Mennyi fehérjét fogyasszunk?

Azoknak a felnőtteknek, akik nem különösebben aktívak, azt javasoljuk, hogy testsúlyukat figyelembe véve kilogrammonként naponta kb. 0,75 g fehérjét fogyasztanak. Ez átlagosan a férfiak esetében 55g, a nőknél pedig 45g. Természetesen aktív testmozgás, sportos élet mellett ez a mennyiség növelhető.

A túl sok fehérje azonban káros lehet, például, ha valaki veseproblémák mellett fogyasztja az extra mennyiséget. Míg az extra fehérjebevitel a sportolóknak fontos lehet, addig az átlagembernek nincs szüksége rá, ugyanis sport nélkül csak bizonyos mennyiséget hasznosít szervezetünk, ezért érdemes tartani a számunkra ajánlott napi mennyiséget.

Amikor túl alacsony a bevitel…

Ha a szervezet nem jut hozzá elegendő fehérjéhez, és a fehérjebevitel egy bizonyos szint alá csökken, akkor az okozhat ödémát, megfigyelhetünk hangulatingadozást, nem működik jól az immunrendszer, könnyebben megbetegedhetünk, továbbá számolhatunk hajhullással, bőr-és körömproblémákkal, lassabban gyógyuló sebekkel, gyengeséggel, fáradtsággal. A fehérjehiány leküzdésének legjobb módja az, ha több fehérjét viszünk be a szervezetbe a fent említett forrásokból.

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.