Menü

Túl sok és túl kevés fehérjefogyasztás – egyik sem jó!

Általában bizonyos diéták okán vagy az egekben van a fehérjebevitel, vagy pedig elégtelen a fogyasztása. Egyik véglet sem jó, mutatjuk mennyi az annyi!

Sokan, főként, ha fogyni akarunk vagy diétázunk, rengeteg magas fehérjetartalmú ételt fogyasztunk, miközben ekkora mennyiségre nincs szükségünk, illetve a másik véglet, ha valaki kiiktatja a húst vagy az állati eredetű ételeket az étrendjéből és emiatt túl kevés fehérjeforráshoz jut. Mennyi fehérjére van szükségünk szervezetünk optimális működéséhez?

Természetesen a legjobb az arany középút, amikor kiegyensúlyozottan fogyasszunk fehérjét, szénhidrátot és ügyeljünk a lehető legmagasabb rosttartalom bevitelére, azonban bizonyos diétáknál nem találjuk el a megfelelő mennyiséget.

Amikor túl magas a bevitel…

Az, hogy pontosan mennyi fehérjére van szükségünk, gyakran még ma is vita tárgya, de több kutatás is igazolja, hogy a túl sok és a túl kevés fehérjefogyasztás a szervezetünkre egyaránt veszélyes lehet.

Tény, hogy a fehérje nélkülözhetetlen a test növekedéséhez, fizikai kondíciónk javításához, a bőrünk, hajunk, körmeink állapotához, izmaink működéséhez, illetve a hormonrendszer miatt. Hiányában hajhullással, bőrproblémákkal, izomtömegünk leépülésével számolhatunk.

Mi történik, ha nem jutunk elég fehérjéhez?

Szélsőséges esetekben a fehérjehiány hajhulláshoz, bőrproblémákhoz és az izomtömeg elvesztéséhez vezet, tehát semmiképp sem okos dolog megvonni magunktól a fehérjét.

Fehérjét bevihetünk többek között húsból, hallal, tojással, tejtermékekkel, babbal és szójakészítményekkel, fehérjetartalmú étrendkiegészítőkkel.

Mennyi fehérjét fogyasszunk?

Azoknak a felnőtteknek, akik nem különösebben aktívak, azt javasoljuk, hogy testsúlyukat figyelembe véve kilogrammonként naponta kb. 0,75 g fehérjét fogyasztanak. Ez átlagosan a férfiak esetében 55g, a nőknél pedig 45g. Természetesen aktív testmozgás, sportos élet mellett ez a mennyiség növelhető.

A túl sok fehérje azonban káros lehet, például, ha valaki veseproblémák mellett fogyasztja az extra mennyiséget. Míg az extra fehérjebevitel a sportolóknak fontos lehet, addig az átlagembernek nincs szüksége rá, ugyanis sport nélkül csak bizonyos mennyiséget hasznosít szervezetünk, ezért érdemes tartani a számunkra ajánlott napi mennyiséget.

Amikor túl alacsony a bevitel…

Ha a szervezet nem jut hozzá elegendő fehérjéhez, és a fehérjebevitel egy bizonyos szint alá csökken, akkor az okozhat ödémát, megfigyelhetünk hangulatingadozást, nem működik jól az immunrendszer, könnyebben megbetegedhetünk, továbbá számolhatunk hajhullással, bőr-és körömproblémákkal, lassabban gyógyuló sebekkel, gyengeséggel, fáradtsággal. A fehérjehiány leküzdésének legjobb módja az, ha több fehérjét viszünk be a szervezetbe a fent említett forrásokból.

Fogaink védelme a nyári időszakban

A vakáció izgalma elterelheti a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás. Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy előfordulhat, hogy otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ráadásul nyaraláskor hajlamosak vagyunk a megszokottól eltérően, gyakrabban fogyasztani cukros ételeket és italokat. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mit tehetünk fogaink védelme érdekében a nyári időszakban.

Tökfélék jótékony hatása

A tökféléket rendkívül változatos formában, színben és ízben találjuk meg a piacokon, vagy a boltok polcain, nagyon egészséges zöldség szervezetünk számára.

Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.

Mikor van szükség pajzsmirigy ultrahangra?

Pajzsmirigy ultrahangra akkor van szükség, ha felmerül a pajzsmirigybetegség gyanúja, vagy ha már ismert pajzsmirigyproblémák követésére, ellenőrzésére van szükség. Milyen esetekben javasolt az ultrahangvizsgálat?

Mit kell tudni a sérvről?

A sérv (hernia) akkor alakul ki, amikor valamely belső szerv kórosan előtüremkedik abból az üregből, ahol normál esetben elhelyezkedik (például hasüreg vagy mellüreg). Ez akkor fordulhat elő, ha a hasfal vagy más hasonló szerkezet veleszületett vagy szerzett gyengesége miatt (például műtéti heg), egy nyílás meggyengül és kitágul. Ezen keresztül a belső tartalom a hasfalon vagy más hasonló struktúrán keresztül kijut, a sérvkapun át, és a sérvtömlőként viselkedő hártya előtt tolódik ki, így a hasüregen kívülre kerül.