Menü

Ami nekünk szemét, másnak kincs lehet

Már a legtöbb településen, megtalálhatóak a garázsvásárok. Nagyobb városokban, akár hetente többre is ellátogathatunk. Ilyenkor a padláson porosodó bútoraikat, játékokat, ruhákat, konyhai eszközöket a vállalkozó szellemű családok összeszedik és megnyitva a házuk kapuját, a nagyközönség elé tárják. A kincsvadászok pedig fejest ugornak a holmikba, hátha találnak valami számukra értékeset. Direkt fogalmaztam úgy, hogy számukra érdekeset, mivel egy-egy holmi az egyik embernek értéktelen szemét, de lehet, hogy a másiknak egy kincs. Ezért nagyon óvatosan bánjuk, az olyan kijelentéseinkkel, hogy ez már kukába való, semmire nem jó már, mert lehet, hogy másnak ennyi sincs, és örömmel használná még.

Vagy éppen érzelmi kötődése van az adott dologhoz, gondolok itt olyanra, hogy a nagymamája is olyan sütőbe készítette a melegszendvicset neki, vagy éppen az apukájának is pont ilyen kisautója volt stb. Na és persze megveszi magának, vagy a gyerekének. Ahogy látjuk, nem csak a rászoruló családok a célközönség, bárki belevetheti magát ebbe a világba. A garázsvásárokon fellelhető kincsek persze nem feltétlenül jelentenek padláson porosodó festményeket, amikről később kiderül, hogy eredeti méregdrága alkotás, sem pedig több százezer forintot érő Mária Terézia korabeli komódokat, bár nem kizárt, hogy ilyenekre is bukkanhatnak a hozzáértők. Jellemzően inkább olyan tárgyakat lehet találni, amiket az árus már nem használ évek óta, de sajnálja kidobni.

Ilyen például a kuglófsütő forma, kézzel festett régi tányér, régi festmény, bútorok, tükrök, valamint plüssállatok, nem használt társasjátékok, bakelit lemezeket és lemezjátszót, kis hangfalakat és még ki tudja, mit. A hangulat pedig varázslatos, hiszen megismerkedhetünk a körülöttünk élőkkel, ismeretlen kincsvadászokkal, így barátságok, ismeretségek kötetnek. Vannak olyan garázsvásárok, ahol még zene is szól, és finom falatokkal várja a házigazda a betérőket. Az összeg, amit a tárgyakért kérnek jelképes, hiszen a cél az, hogy a porosodó kacatok új gazdát találjanak, az elfoglalt helyük pedig felszabaduljon.

Ha idegenkedünk attól, hogy idegeneket engedjünk be a portánkra, és nem is szeretnénk komolyabban bajlódni, ilyenféle dolgokkal, akkor általában az önkormányzatoktól lehet kérni egyéni lomtalanítást. Persze korlátozott számban és a feltételeket mindig náluk lehet megérdeklődni, mivel sokszor településenként eltérhetnek.

Ha már nem tudjuk hova pakolni a baba és gyerekholmikat. Tele vagyunk nem használt játékokkal, kinőtt ruhákkal, cumisüvegekkel, babaápolási cuccokkal vagy esetleg még a szülési pakkból maradt meg egy csomó minden, akkor azok továbbadásában a védőnők, egyesületek, szociális intézmények, bölcsődék és óvodák segítségünkre lehetnek. Sőt, van hogy szívesen fogadnak egy-egy dolgot. Sokszor pedig ők maguk jutatják tovább olyan családoknak, akiknek a mi motyónk nagy segítség, vagy összekötnek minket velük.

A következő lehetőségünk, a dolgaink elpasszolására és újrahasznosítására azok az adományboltok. Az adományozott tárgyakat az üzletben ingyen átveszik, beárazzák, és nagyon olcsón eladják. A bevételt, vagy annak egy résztét pedig általában valamilyen civil szervezethez juttatják el, vagy valamilyen jótékonysági célra fordítják. Amellett, hogy adományokat adunk le, mi magunk is kincsekre lelhetünk. Pénztárca barát árak miatt, nagyon sokat spórolhatunk, plusz ezzel is segítjük a szervezet munkáját. A vásárlás mellett, akár különböző programokon is részt vehetünk, mint például ingyenes elsősegélynyújtás, különböző élelmiszergyűjtésben stb.

Azt azért fontos leszögezni, hogy csak olyan dolgokat adjunk tovább, ami még tényleg használható. Nem törött, nem szakadt, nem hiányos stb. Amellett, hogy pénzt kereshetünk a régi dolgaink eladásával, vagy jót cselekedtünk az elajándékozással, felajánlással, a környezetünkért is sokat tettünk. Hiszen ezek a tárgyak nem a kukában és végül a szemétdombon végezték, nem is kerültek az erdőszélre vagy egy elhagyatott zöld környezetbe. Új életet, új esélyt adtunk a holminknak, emellett pedig nagy örömet okoztunk családoknak. Szerintem ennél nem is kell több.

Eper vagy szamóca?

Kevés olyan gyümölcs van, amely annyira népszerű lenne, mint az eper. Tavasszal és nyár elején szinte mindenhol találkozhatunk vele: piacokon, boltokban, süteményekben, lekvárokban és fagylaltokban. A legtöbb ember egyszerűen epernek nevezi, azonban botanikai szempontból a pontosabb elnevezése valójában szamóca. Ez az aprónak tűnő különbség érdekes példája annak, hogyan térhet el a hétköznapi nyelv a tudományos szóhasználattól.

Őszi teendők otthon, így készítsük fel a lakást a télre

Az ősz nemcsak a lehulló levelekről és a fűtési szezon kezdetéről szól, sok olyan házimunka és karbantartási feladat akad, amit érdemes még a nagy hideg előtt elvégezni.

Melyik kutyák adják a legtöbb szeretetet?

A kutya sokak számára nem egyszerűen háziállat, hanem a család egyik tagja. Van, amelyik inkább önálló természetű, más szinte árnyékként követi gazdáját a lakásban, és alig várja, hogy egy kis simogatást, ölelést vagy közös játékot kapjon.

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Hogyan hat ránk az ősz? Így hangolódhatunk rá az évszakváltásra

Az ősz beköszöntével rövidülnek a nappalok, hűvösebbé válik az idő, és a nyári szabadságok után visszatérünk a megszokott rutinunkhoz. Hogyan alkalmazkodhatunk könnyebben a változásokhoz, és mire érdemes figyelni a hidegebb hónapok előtt?