Menü
  • Életmód
  • Kertészkedés, mint testedzés

Kertészkedés, mint testedzés

Amikor a szüleimnek megemlítem, hogy sportolhatnának, biciklizhetnének, sétálhatnának többet, mindig azt a választ kapom, hogy a kertészkedés az ő testedzésük. S valójában nem is elhanyagolandó mozgás.

Manapság már a lakosság nagyobb része városokban él, lakótelepeken lakik, egyre távolabb a természettől, pedig a természettel való kapcsolatnak nagyon sok előnye van, mind fizikai, mind mentális egészségünk szempontjából.

Egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kert jelentősen hozzájárulhat az egészségünkhöz és a jó közérzetünkhöz, valamint a mentális állapotunkat is javítja.

A kertészkedés fizikai munka, mely egyben testmozgás is, mely jó hatással van a testünkre, csökken tőle a túlsúly, nő az állóképesség. A kerti munkák minimum 30-40 percig tartanak, de lehet egy vagy több óra is.

A kertészkedés egyben egy egészségesebb étrendet is jelent, hiszen az élelmiszer-termelés magával hozza a nagyobb zöldség és gyümölcs fogyasztást, ebből kétségtelenül többet esznek a kertészkedők.

Arról nem is beszélve, hogy az általunk termesztett növények sokkal finomabbak, mint a bolti, nagyüzemi termékek.

Még ennél is nagyobb előny, hogy a kertészkedés kifejezetten javíthatja az emberek hangulatát. Nemcsak testedzésnek megfelelő, hanem stresszoldó tevékenységnek is, ahol az ember szabad levegőn van, oldódik a feszültsége, nyugalmat és csendet találhat, ezáltal mondhatjuk, hogy mentális haszna is van. Csökkenti a depresszió tüneteit, fokozza a koncentrációt.

Idősebb korban különösen fontos, hogy fizikailag aktívak maradjunk, ebben a kertészkedés sokat tud segíteni, ezt látom is a szüleimen.

Megemlíthető, hogy a kinti munka kiváló D-vitamin-forrás, hiszen lehetővé teszi, hogy sok D-vitamint tudunk felvenni bőrünkön keresztül, ami erősíti a csontokat és az immunrendszert.

Hogy javítja a kertészkedés az agyi funkciókat?

Nos, a kognitív funkciók javulása kapcsolódik a kerthez, hiszen gondolkodást, tervezést igényel a kerti munka, ez pedig serkenti az agyi funkciókat, a memóriát, a demencia elleni küzdelmet.

Az egész napos ülőmunka, a városi zaj után mindenkinek jól esik a friss levegőn tartózkodni, egészséges könnyed mozgást végezni, élvezni a napsütést. A kerti teendők ezt pont meg tudják adni mindenkinek, aki a szabad levegőn való tartózkodás e módját választja.

  • A rovat további cikkei

Tükrök a lakásban – ezekre a helyekre a feng shui szerint inkább ne tedd

A tükör különleges lakberendezési elem: tágítja a teret, világosabbá teszi a szobát, és praktikus is. A feng shui szerint azonban nem mindegy, hova kerül, mert a tükrök nemcsak a fényt, hanem az energiákat is „visszaverik” és megsokszorozzák. Nézzük, hol érdemes inkább elkerülni őket!

Fűtési módszerek egészségügyi mérlegen

A fűtési szezonban nemcsak a meleg, hanem az otthonunk levegője is megváltozik, ami közvetlen hatással van a közérzetünkre és az egészségünkre. Nem mindegy, mivel fűtünk, hiszen a különböző megoldások eltérően befolyásolják a levegő minőségét, a páratartalmat és a légúti panaszok kialakulását.

Digitális nagytakarítás az év elején

A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.