Menü

A cukorbetegség szokatlan tünetei

A fokozott szomjúság, éhség és vizelés a cukorbetegség leggyakoribb tünetei. De sok más tünet is előfordulhat, például a fogínybetegség, a sötét bőrfoltok és a fertőzések számának növekedése.

Attól függően, hogy milyen típusú cukorbetegségről van szó, hetektől évekig tarthat a tünetek kialakulása. Míg az 1-es típusú cukorbetegség tünetei néhány héten vagy hónapon belül megjelenhetnek, a 2-es típusú cukorbetegség tüneteinek kialakulása több évig is tarthat.

A lehető legkorábbi diagnózis azt jelenti, hogy hamarabb lehet elkezdeni a kezelést, csökkenteni a szövődmények kockázatát, ezért fontos tudni, hogy mik ezek.

A diagnózis idején klasszikus tünetek a fáradtság, a fokozott vizeletürítés, valamint a túlzott szomjúság és éhség. A cukorbetegségnek azonban számos egyéb tünete is lehet, amelyek figyelmeztető jelek, de kevésbé nyilvánvalóak.

Fogínygyulladás

A parodontitis az ínybetegség súlyos formája, amikor az íny lehúzódik a fogtól. Ez a fogak kilazulását vagy kiesését okozhatja.

A parodontitis két-háromszor gyakoribb a cukorbetegeknél, mint másoknál. Az ínybetegség nemcsak gyakoribb, de valószínűleg gyorsabban is alakul ki és súlyosabb lesz a cukorbetegek körében.

A kapcsolat kétirányú: a cukorbetegség súlyosbíthatja a fogágygyulladást, a parodontitis pedig a magas vércukorszint (hiperglikémia) kockázati tényezője lehet. A parodontitis magasabb A1C-szinttel jár együtt (az elmúlt három hónap átlagos vércukorszintjét mutatja).

A krónikus gyulladás mind a cukorbetegség, mind a fogágybetegség progresszióját jelzi. A cukorbetegek és a parodontitisben szenvedők magasabb gyulladásos markerekkel rendelkeznek.

A cukorbetegségben fellépő gyulladás csontvesztéssel jár, ez a parodontitis legsúlyosabb stádiuma, amikor a fogak kilazulhatnak vagy kieshetnek.

Bőrelváltozások

Bizonyos bőrbetegségek a cukorbetegség első jelei lehetnek.

Ilyen például az acanthosis nigricans. Ez egy bársonyos, sötét, gyakran vastag folt a bőrön, amely általában a bőr ráncaiban vagy redőiben alakul ki, például a nyak hátsó részén, a hónaljban (ahol a kar a vállhoz kapcsolódik) és az ágyékban. Ezek a foltok a kezeken, lábakon, könyökökön és térdeken is előfordulhatnak.

Az inzulinszint emelkedése acanthosis nigricanst okozhat. Néha a sejtek ellenállnak az inzulinnak, és válaszul több inzulin termelődik. A megnövekedett inzulinszint az inzulinrezisztenciát jelzi, amely a prediabetes és a 2-es típusú cukorbetegség előfutára.

Más bőrbetegségek, amelyek a cukorbetegség figyelmeztető jelei lehetnek

Digitális szklerózis: Ez vastag foltokként jelenik meg, amelyek merevvé teszik a bőrt. Leggyakrabban a kéz hátsó részén alakul ki, de lehet a homlokon, a lábfejen és az ujjakon is. Az 1-es típusú cukorbetegek körülbelül egyharmadánál jelenik meg.

A cukorbetegség megkétszerezi a halláskárosodás kockázatát. Ennek oka a hallóideg károsodás, amelyet a magas vagy alacsony vércukorszint okozhat.

A tartósan magas vércukorszint károsíthatja a belső fülben lévő kis ereket és idegeket. A tartósan alacsony vércukorszint károsíthatja az idegi jelek továbbítását a belső fülből az agyba.

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.