Menü

Lekvár vagy jam

Erre a témára, édesanyám hívta fel a figyelmemet, pont lekvárfőzés közben. Ugyanis látott egy posztot, az egyik közösségi oldalon, ahol hosszú vita bontakozott ki, hogy akkor most a jam az valójában lekvár-e, vagy van különbség a kettő között. Természetesen végtelen variáció született a kérdés megválaszolására. Így én is belevettem magam a gyümölcsök tartósításának rejtelmeibe. Azt fontos megemlíteni, hogy jelen cikkben a házilag készült termékekre térek ki. A kereskedelmi forgalomba lévőkről most nem esik szó, mivel azokat szigorúan ellenőrzik, tartalma és tulajdonsága megtalálhatóak a csomagoláson és gyakran nem is esik egybe az íze a házi készítésűvel.

A gyümölcsök tartósításának egyik legelterjedtebb, legjobb és legrégibb módja a lekvárfőzés. Így ha télen is vágyunk a gyümölcs ízre, vagy csak egy kis vitamint szeretnénk bevinni a szervezetünkbe, akkor ez egy remek forrás lehet. A közbeszédben az összes kenhető állagú gyümölcskészítményt lekvárnak szoktuk nevezni, de az üvegekben mégis nagy különbségek rejlenek. Tehát jamet gyakran lekvárként emlegetik, sőt szinonimaként használják, na de mi a különbség?

Először is az elkészítési időt kell megemlíteni. A lekvártól a jam abban különbözik, hogy a főzési ideje rövid. Éppen ezért, az utóbbihoz, kicsi cukrot vagy zselísétőanyagot (gyakran pektint) kevernek hozzá. A lekvárt hosszú ideig főzzük, hogy elérjük a kívánt állagot. A megfelelő sűrűség meghatározása azonban ízlés dolga. Van, aki folyósabban, van, aki keményebben szereti fogyasztani. A jamet elég felforralni, hiszen nem a gyümölcs víztartalmának elpárologtatása a cél, hanem a csírátlanítás. Tehát a lekvár hosszú főzési ideje miatt, a legtöbb vitamin lebomlik, ezért inkább a jameket részesítik előnyben, ha a vitaminforrásokat nézzük.

Második pontnak vehetjük az elkészítési módot is. Szó volt már arról, hogy a lekvár a gyümölcs víztartalmának elpárologtatásával sűrősödik be, még a jamhez extra sűrítő anyagok hozzáadása szükséges. Van, aki arra esküszik, hogy maga a gyümölcs is meghatározza, hogy mi készülhet belőle. Minél nagyobb és húsosabb, annál gazdaságosabban lehet belőle lekvárt főzni. Így a jam, sokkal több termésből elkészíthető. Az íz és a szín is meghatározó lehet. A lekvár íze intenzívebb, hiszen maga a termés eszenciáját sűrítjük be, a színe pedig a főzési időtől függ. Minél tovább rotyog a gázon, annál sötétebb lesz. A jam íze kissé lágyabb és a színe is élénkebb.

A felhasználási mód is meghatározó. A lekvárok kiválóan alkalmasak sütésre is. Ez alatt azt kell érteni, hogy a keményre főzöttekkel, akár sütés előtt is megkenhetjük a tésztát. Ezzel szemben a jelenlegi vetélytársa, magas hőfokú sütésre nem alkalmas, mivel kifolyik a süteményből. Ennek a magas víztartalma az oka. De már kész édességek díszítésére, megkenésére bátran bevethetjük. A mennyiséggel azonban vigyázni kell, mert könnyen eláztatja a kész nyalánkságokat.

Az állag is különbség lehet. A lekvárban esetleg növényi rostokat fedezhetünk fel, még a jam esetében akár gyümölcs darabok is kényeztethetnek minket.

Ahogy látjuk, számos különbséget feltudunk sorolni a két termék között. Abban is biztos vagyok, hogy ennél akár jóval többet is. De itt most inkább csak a tapasztalat útján gyűjtöttem csokorba őket. Az, hogy melyik az egészségesebb, vagy melyiket találjuk finomabbnak, az legyen mindenkinek az ízlés dolga.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.