Menü

Lekvár vagy jam

Erre a témára, édesanyám hívta fel a figyelmemet, pont lekvárfőzés közben. Ugyanis látott egy posztot, az egyik közösségi oldalon, ahol hosszú vita bontakozott ki, hogy akkor most a jam az valójában lekvár-e, vagy van különbség a kettő között. Természetesen végtelen variáció született a kérdés megválaszolására. Így én is belevettem magam a gyümölcsök tartósításának rejtelmeibe. Azt fontos megemlíteni, hogy jelen cikkben a házilag készült termékekre térek ki. A kereskedelmi forgalomba lévőkről most nem esik szó, mivel azokat szigorúan ellenőrzik, tartalma és tulajdonsága megtalálhatóak a csomagoláson és gyakran nem is esik egybe az íze a házi készítésűvel.

A gyümölcsök tartósításának egyik legelterjedtebb, legjobb és legrégibb módja a lekvárfőzés. Így ha télen is vágyunk a gyümölcs ízre, vagy csak egy kis vitamint szeretnénk bevinni a szervezetünkbe, akkor ez egy remek forrás lehet. A közbeszédben az összes kenhető állagú gyümölcskészítményt lekvárnak szoktuk nevezni, de az üvegekben mégis nagy különbségek rejlenek. Tehát jamet gyakran lekvárként emlegetik, sőt szinonimaként használják, na de mi a különbség?

Először is az elkészítési időt kell megemlíteni. A lekvártól a jam abban különbözik, hogy a főzési ideje rövid. Éppen ezért, az utóbbihoz, kicsi cukrot vagy zselísétőanyagot (gyakran pektint) kevernek hozzá. A lekvárt hosszú ideig főzzük, hogy elérjük a kívánt állagot. A megfelelő sűrűség meghatározása azonban ízlés dolga. Van, aki folyósabban, van, aki keményebben szereti fogyasztani. A jamet elég felforralni, hiszen nem a gyümölcs víztartalmának elpárologtatása a cél, hanem a csírátlanítás. Tehát a lekvár hosszú főzési ideje miatt, a legtöbb vitamin lebomlik, ezért inkább a jameket részesítik előnyben, ha a vitaminforrásokat nézzük.

Második pontnak vehetjük az elkészítési módot is. Szó volt már arról, hogy a lekvár a gyümölcs víztartalmának elpárologtatásával sűrősödik be, még a jamhez extra sűrítő anyagok hozzáadása szükséges. Van, aki arra esküszik, hogy maga a gyümölcs is meghatározza, hogy mi készülhet belőle. Minél nagyobb és húsosabb, annál gazdaságosabban lehet belőle lekvárt főzni. Így a jam, sokkal több termésből elkészíthető. Az íz és a szín is meghatározó lehet. A lekvár íze intenzívebb, hiszen maga a termés eszenciáját sűrítjük be, a színe pedig a főzési időtől függ. Minél tovább rotyog a gázon, annál sötétebb lesz. A jam íze kissé lágyabb és a színe is élénkebb.

A felhasználási mód is meghatározó. A lekvárok kiválóan alkalmasak sütésre is. Ez alatt azt kell érteni, hogy a keményre főzöttekkel, akár sütés előtt is megkenhetjük a tésztát. Ezzel szemben a jelenlegi vetélytársa, magas hőfokú sütésre nem alkalmas, mivel kifolyik a süteményből. Ennek a magas víztartalma az oka. De már kész édességek díszítésére, megkenésére bátran bevethetjük. A mennyiséggel azonban vigyázni kell, mert könnyen eláztatja a kész nyalánkságokat.

Az állag is különbség lehet. A lekvárban esetleg növényi rostokat fedezhetünk fel, még a jam esetében akár gyümölcs darabok is kényeztethetnek minket.

Ahogy látjuk, számos különbséget feltudunk sorolni a két termék között. Abban is biztos vagyok, hogy ennél akár jóval többet is. De itt most inkább csak a tapasztalat útján gyűjtöttem csokorba őket. Az, hogy melyik az egészségesebb, vagy melyiket találjuk finomabbnak, az legyen mindenkinek az ízlés dolga.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.

Hasznos gyümölcsök a téli időszakban

Az év eleji tartós hideggel a szervezetünk is máshogy működik. Nagyobb terhelés kerül az immunrendszerünkre, miközben kevesebbet mozgunk és sokszor jobban kívánjuk a különböző finom falatokat. Sok embernél a könnyen elérhető gyümölcsök ilyenkor kulcsszerepet kapnak a mindennapokban a többi élelmiszer mellett.