Menü

Az afáziáról

Ezzel a betegséggel az egyetem alatt találkoztam. A kommunikációs zavarok kurzus vizsgafeltétele volt egy kutató munka a kiválasztott témában. Emellett pedig éppen akkor folyt egy kutató munka, ezzel a betegséggel kapcsolatban. Olyan embereket kerestek, akiknek a hozzátartozója afáziában szenved. A vizsgálat során különböző teszteknek vették alá a betegeket, majd több területet is vizsgáltak. Akkor nagyon szerettem volna csatlakozni a tanulmányozáshoz, mivel a családban is van afáziás, így érintett vagyok a témában.

Továbbá nagyon jó lehetőségnek bizonyult, hogy még mélyebbre ássam magam a téma kapcsán. Az már csak plusz pozitívumnak számított, hogy ezzel a kurzust is teljesítettre vehettem. Sajnos a koronavírus közbeszólt, így az orvosokon kívül tanulók nem vehettek részt a kutatásban. De ettől függetlenül az előadást megtarthattam belőle, és a tanárom nagyon sokat segített a felkészülésben, kutatásban.

Az afázia a központi idegrendszer zavara. Az agyféltekék lokálisan sérülnek, melynek következménye, hogy károsodik a beszédmegértés és a beszédképzés akár több szegmense is. Tehát megállapíthatjuk, hogy a beszédprodukciót és a beszédfeldolgozást is érinti. Fontos megjegyezni, hogy ezek a betegek az afázia előtt ugyan úgy élték az életüket, mint mi. Nem szenvedtek semmilyen kommunikációs zavarban. Tehát az anyanyelv teljes elsajátítása után következett agyi sérülés okozta a bajt.

Az érintettnek a teljes élete megváltozik, máshogy működnek a korábbi kapcsolatok az agyban a nyelvvel, a világgal, a másokhoz való kapcsolódással, esetleg mozgással. Az afáziás betegek nagy része mindent tud és ért, csak nem tud megfelelően válaszolni. Nem tudja gondolatait szavakba önteni, nem tudja leírni vagy nem is érti, mit mondanak neki. Ezeket eltérő mértékben befolyásolja a sérülés helye és jellege.

Az afázia nem egységes, attól függ, melyik központ sérül. Az agy különböző területei különböző funkciókat töltenek be. A legtöbb embernél a nyelvhasználatot érintő területek a bal agyféltekéhez tartoznak. A betegség esetében ezek a területek sérülnek.

Az alany beszéde akadozott, keresi a szavakat, sokat ismétel, így a tartalom nem vagy csak részben követhető. Amellett, hogy nem találja a szavakat, gyakran érthetetlen mondatelemeket használ, esetleg oda nem illő szavakat mond. Kísérő tünetek is lehetnek, ilyen például a bénulás (arc, láb, kéz), látótérkiesés, fáradékonyság, depresszió,

A beszédértés, és a produkció eltérő mértékben érintett. A beszéd folyamatossága, folyékonysága alapján két nagy afázia-típust különböztetünk meg: Fluens és nonfluens afáziát, ezek anatómiailag is különböző sérült területekhez kötődnek. Ezeken belül további 4-4 afáziát különböztet meg a szakirodalom. De ezeknek a pontos leírásával jelen cikk nem foglalkozik. A típusoknak több megjelenési formájuk is lehet és keverten is megjelenhetnek.

Terápiák

Az első lépésként nagyon fontos, hogy a beteg állapotát pontosan felmérjék. A terápia szerves részét képezi a képek alkalmazása, melynek csak a fantázia szab határt. A képeket csoportosíthatjuk különböző szempontok vagy témák szerint. A vizuális emlékezet bevonása nagy szerepet kap a kezelés kapcsán. Nagy segítség lehet, ha a családtagok a családi fotók által próbálják előhívni, ismert személyeket, helyszíneket, emlékeket. A vizsgálat során több szempontot is külön vizsgálnak, ilyen például a spontán beszéd, ekkor a beszéd folyamatosságát, szókincset, prozódiát, szemantikát figyelik, interjú helyzetben, esetleg képi eszközök segítségével.

Az automatikus beszédvizsgálat során ABC, számok, napok, hónapok felsorolása a feladat. De külön pontként megjelenik az utánmondás képessége, ahol tárgyak, színek megnevezés a feladvány. Majd a szómegértés feladatsor sorban először igen, nem választ kell adnia, különböző kérdésekre, majd tárgyakat, saját testrészeket kell megnevezni, illetve rámutatnia, majd mozgássorok kivitelezése következik (pl. öltse ki a nyelvét), végezetül neuropszichológiai vizsgáló eszközök alkalmazására is szükség van.

Hogyan beszélgessünk afáziással? Adjunk neki időt, és semmiképpen se sürgessük. A mondanivalónkat vegyük rövidre, egyszerű mondatokat használjunk. Beszéljünk lassan. Egyszerre egy kérdést tegyünk fel és ismételjük meg bátran, ha szükséges. Ágyazhatjuk szituációba is a mondanivalónkat, a könnyebb megértés érdekében.

Az afáziás legfőbb konfliktus forrása a családtag. A legtöbb vitahelyzet otthon van, hiszen a családtag van vele a legtöbbet és ők a legkritikusabbak. Dirigálnak, utasítanak, türelmetlenek a beteggel. Az érintett pedig, rászorul mások segítségére, ezért kiszolgáltatva érzi magát.

A legfontosabb, hogy türelmesen várjuk ki, ha mondani akar valamit, illetve tanítsuk meg neki is, hogy legyen türelmes magával!

Fogaink védelme a nyári időszakban

A vakáció izgalma elterelheti a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás. Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy előfordulhat, hogy otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ráadásul nyaraláskor hajlamosak vagyunk a megszokottól eltérően, gyakrabban fogyasztani cukros ételeket és italokat. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mit tehetünk fogaink védelme érdekében a nyári időszakban.

Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.

Mikor van szükség pajzsmirigy ultrahangra?

Pajzsmirigy ultrahangra akkor van szükség, ha felmerül a pajzsmirigybetegség gyanúja, vagy ha már ismert pajzsmirigyproblémák követésére, ellenőrzésére van szükség. Milyen esetekben javasolt az ultrahangvizsgálat?

Mit kell tudni a sérvről?

A sérv (hernia) akkor alakul ki, amikor valamely belső szerv kórosan előtüremkedik abból az üregből, ahol normál esetben elhelyezkedik (például hasüreg vagy mellüreg). Ez akkor fordulhat elő, ha a hasfal vagy más hasonló szerkezet veleszületett vagy szerzett gyengesége miatt (például műtéti heg), egy nyílás meggyengül és kitágul. Ezen keresztül a belső tartalom a hasfalon vagy más hasonló struktúrán keresztül kijut, a sérvkapun át, és a sérvtömlőként viselkedő hártya előtt tolódik ki, így a hasüregen kívülre kerül.

Veszélyes, ha lenyeli a gyerek a rágógumit?

Sok szülő megijed, amikor gyermeke véletlenül lenyel egy rágógumit – de vajon jogos-e az aggodalom? A szakértők szerint a legtöbb esetben nincs ok pánikra, de bizonyos körülmények között a rágógumi lenyelése komoly egészségügyi kockázatokat is jelenthet.