Menü

A könyökfájás lelki oka

A keleti orvoslás szerint a testet, és lelket egységbe kell kezelni, ha általános egészségünkről szeretnénk gondoskodni. A lélek egészsége nélkül nem beszélhetünk testi egészségről, és fordítva. Ha valamilyen fizikai tünetünk van, gondoljunk arra, hogy milyen lelki problémánk lehet.

Ha az elvárások túl nagy nyomással nehezednek ránk, és nem tudunk megfelelni, akkor könyökproblémák alakulnak ki. A könyök a világgal való kapcsolatunk jelképe is, hiszen segítségével “ölelünk át”, vagy “taszítunk el” valamit/valakit.

Ha a könyökünkön megvastagodik a bőr, ún. pikkelyek alakulnak ki, akkor azt jelzi, hogy vastag páncélt növesztünk a világ, és közénk, nagyon bezárkózunk. Minél merevebbek vagyunk, annál több problémánk adódik a könyökünkkel. Ha elveszítjük rugalmasságunk, akkor problémáink lesznek a könyökünk hajlékonyságával.

Ha úgy érezzük, hogy elveszítettük a “fegyvereinket” egy bizonyos üggyel szemben, akkor a könyökünk is jelezni fog, hiszen kemény harc vár rá az életben. Próbáljuk meg feladni az állandó ellenállást, ne álljunk mindig harcban valakivel, vagy valamivel, élvezzük a jelen pillanat nyújtotta örömöket.

Ha a jobb könyökkel adódnak problémáink, akkor női oldalunk sérült (vagy valamelyik nőnemű családtagunk véleményét nem tudjuk elfogadni), ha a bal könyökünk jelez, akkor a férfias énünk nem tud megküzdeni valamivel (vagy valamelyik hímnemű családtagunk véleményét nem tudjuk elfogadni).

Az ízületi fájdalomnak is lehetnek pszichológiai okai. Akik ettől a kórtól szenvednek, gyakran nagyon kritikusak a környezetükkel szemben, magasra teszik a morális mércét, és erősen sztereotipizálnak is. Elfojtott indulataik és folytonos haragjuk nem hagyja, hogy megbocsássanak másoknak, vagy hogy átalakítsák nézőpontjukat.

A blokkolt ízületek természetesen nem csak az ember általánosságban vett, feszült életmódjára utalhatnak. Sok esetben egy bizonyos élethelyzetre reagál testi tünetekkel a pszichénk. Ez egy védekezőmechanizmus, amivel azt üzeni a testünk, hogy a lelki feszültséget nem vagyunk képesek feldolgozni. Ilyenkor érdemes átgondolnunk, mi az az életünkben, amivel elégedetlenek vagyunk, milyen helyzet okozza a lelki konfliktust, és ezen gondok megoldására vagy megszüntetésére kell törekednünk.

Pszichoszomatikus tünetek bárkinek bármilyen életkorban jelentkezhetnek. Tanulmányok kimutatták, hogy bizonyos körülmények között nagyobb valószínűséggel jelentkeznek szomatikus tünetek. Ilyen a kaotikus életmód, az érzelmek felismerésének és kifejezésének nehézségei, a gyermekkori elhanyagolás, a szexuális zaklatás, depresszió, személyiségzavarok, alkoholizmus vagy kábítószer-függőség, illetve munkanélküliség.

Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?

Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?