Fáradékonyság? Okozhatja vashiány is

Ha még nyáron is rendszeresen küzdenünk kell a fáradékonysággal, akkor nagy valószínűséggel nem a tavasszal jellemző energiahiány és nem is a hideg hónapok alatt gyakran előforduló téli depresszió az oka. Könnyen lehet, hogy szervezetünk számára kevés vas áll rendelkezésre, ugyanis a vashiányos tünetek közül a fáradékonyság a leggyakoribb.

Vashiány kialakulhat attól is, hogy egészen egyszerűen nem fogyasztunk elegendő mennyiséget belőle, azonban bizonyos anyagcserezavarok is állhatnak a háttérben.

A vashiány legjellemzőbb tünetei közé tartozik a fáradékonyság mellett a gyakori szédülés, étvágytalanság, légszomj, aluszékonyság, sápadtság és általános gyengeség. Okozhat vérszegénység is vashiányt, ebben az esetben az imént felsorolt tünetek mellett kifejezetten magas pulzust tapasztalhatunk, ami azért alakul ki, hogy kompenzálja a kevés vas miatti alacsony hemoglobinszintet és elegendő oxigén jusson el így is a test minden pontjára.

Mindenképpen érdemes orvossal is konzultálnunk, hiszen különböző okok állhatnak a vashiány tünetei mögött, azonban amit mi magunk is megtehetünk, az az, hogy vasban gazdag ételeket fogyasztunk, lehetőleg rendszeresen. További hasznos tanács, hogy ezek mellé az ételek mellé mindenképpen fogyasszunk megfelelő mennyiségű C- és B-vitamint, mivel ezek is segítik a vas felszívódását.

Milyen ételek tartalmaznak sok vasat? Például a máj, ami az állati eredetű ételek közül a legnagyobb mennyiségben tartalmazza ezt a nyomelemet. Egészen pontosan a kacsamáj tartalmazza a legtöbbet, 100 grammonként nagyjából 30 milligrammot, ezután következik a sertésmáj, 22 milligrammal, majd a borjúmáj, majdnem 8 milligrammal.

De mi a helyzet akkor, ha valaki nem fogyaszt állati eredetű élelmiszereket? Nem kell aggódniuk nekik sem, igaz, a növényi eredetű élelmiszerek közül egyik sem vetekedhet a kacsamáj vastartalmával, sem pedig a sertésmájéval, azonban a borjúmájnál jóval többet tartalmaz például a búzakorpa. A búzakorpa vastartalma 100 grammonként 16 milligramm, ez a gabonatermékek közül a legmagasabb vastartalom. Az átlagos zabpehelyben is találunk vasat, nagyjából 4,5 milligrammot 100 grammonként.

Szintén jó vasforrás lehet a tökmag, de általánosságban bármilyen olajos mag is jó választás. A tökmag 100 grammonként 12 milligramm vasat tartalmaz, a szezámmag pedig 10 milligrammot. Ráadásul a tökmag és a szezámmag számos más vitamint is tartalmaz, mint például A, E, B1 és B2 vitaminok.

Ha nem állati és nem is növényi eredetű élelmiszert szeretnénk, akkor mindössze egy irányba indulhatunk, mégpedig a gombák felé. A rókagomba kiváló választás vaspótlásra, nagyjából 6,5 milligrammot tartalmaz 100 grammonként. Bár a többi gombafajta is tartalmaz vasat, jóval kevesebbet, nagyjából 1 milligrammot 100 grammonként.

Végül pedig mindenképpen szót kell ejtenünk a fűszerekről, ugyanis bár nagyon kis mennyiségben fogyasztjuk őket az előbb említett élelmiszerekhez képest, azonban rendkívül magas vastartalommal bírnak, legalábbis néhány közülük. Ilyen a kardamom, ami 100 grammonként 100 milligrammot tartalmaz, vagy a petrezselyem, ami 100 grammonként majdnem 98 milligrammot. Bár kevesebbet tartalmaz, de a fodormenta és a csalánlevél is bővelkedik vasban.