Menü

Kardió kisokos

Bár valóban nem lehet a testépítést és az edzéseket ilyen egyszerűen felosztani, azonban sokan mindössze két irány közül választanak: vagy kardió, ami legtöbb esetben futást jelent, vagy súlyzós edzés. Igaz, a súlyzós edzéssel kapcsolatban is rengeteg tévhit kering, például, hogy azzal nőként „túl nagyok leszünk”, vagy épp az, hogy a súlyzós edzés csak a valódi testépítőknek való.

Egyik sem igaz, hiszen egy kiegyensúlyozott edzésterv jó esetben mindkettő módszert tartalmazza megfelelő arányban, illetve minden fajta edzésnek megvan a maga előnye és hátránya. Ezek a módszerek nem kizárják egymást, hanem inkább kiegészítik. A kardió állóképességet épít, az erőnléti edzések pedig az izomzatot erősítik és a teherbírásukat növelik. Ezeket vegyítve érhető el a legjobb eredmény, természetesen attól függően, hogy kinek milyen célja van.

A kardióval kapcsolatban is sok a tévhit, melyek közül a leggyakoribb az, hogy a futás a legjobb módszer. Valójában a biciklizés és az úszás is nagyszerű választás, főleg, ha valaki nagyobb túlsúllyal edz, mivel utóbbiak kímélik az ízületeket és a gerincet. Szintén gyakori tévhit, hogy ezzel érdemes kezdeni az edzést. Ennek az elgondolásnak persze inkább kényelmi oka van, hiszen sokan nem szeretik a kardiót, ezért úgy gondolják, jobb, ha minél előbb túlesnek rajta. Pedig a valóság épp ezzel ellentétes.

Ha kardióval kezdjük az edzést, annak az lesz az eredménye, hogy jól kifáradunk és nem marad elég erőnk a súlyzós edzéshez. Egyrészt az izmok a kardió alatt nagymértékben kifáradnak, valamint apró izomsérülések is keletkezhetnek, melyek befolyásolják az erőnlétet. A fáradtság persze nem csak fizikális értelemben hat ki az edzésre, hanem mentálisan is. Ha fejben fáradtak vagyunk, a súlyzós edzés egyik alappillére fog hiányozni, ami a mentális fókusz, vagyis a koncentráció.

Egy másik érv amellett, hogy a kardió az edzés végén foglaljon helyet az, hogy így bizonyítottan több zsírt éget el a szervezet. Ha kardióval kezdünk, a testünk nem fog zsírt égetni. Persze nem azért, mert a kardióval nem égetünk zsírt, hanem mert először a vérkeringésben lévő szénhidrátokat emészti fel a szervezet. Ha ezután váltunk át súlyzós edzésre, akkor a fáradtság és a nehezebben hozzáférhető energiaraktárak miatt kevésbé lesz hatékony a kalóriaégetés.

Ezzel ellentétben, ha súlyzós edzéssel kezdünk, akkor maximális teljesítményt tudunk nyújtani izommunka terén, valamint mire a kardióhoz érünk – ami sokkal nagyobb intenzitású – már eleve aerob üzemmódban van a szervezetünk, tehát zsírégető állapotban. Ezzel nem csak több kalóriát égetünk el, de kevesebb kardióra is van szükség, illetve a testünk tovább fent tudja tartani ezt az állapotot, folytatva a zsírégetést az edzés végeztével is.

Természetesen, ahogy a legtöbb esetben, úgy itt sincs tökéletes válasz. Általános értelemben hatékonyabb, ha a súlyzós edzéssel kezdünk, azonban vannak esetek, amikor a céljaink azt indokolják, hogy fordítva csináljuk. Ilyen például, ha kizárólag az állóképességünket szeretnénk növelni vagy épp kifejezetten a futást szeretnénk magasabb szintre emelni. Ha azonban egyszerűen a fogyás a cél, érdemes a kardiót a végére hagyni, még akkor is, ha fárasztóbbnak érezzük, esetleg különböző napokon végezni súlyzós és kardiós edzéseket.

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.