Érzelmi intelligencia – hogyan fejleszthető?
- Dátum: 2023.02.23., 20:49
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- alacsony, egészségügyi vonzat, emberi kapcsolatok, empátia, EQ, érzelmi intelligencia, fejleszthető, intelligenciahányados, IQ, kiegyensúlyozott, következmény, magas, önbizalom, önkontroll, szakmai siker, teljesítmény, viselkedés, visszajelzés
Egyre többet hallani arról, hogy fontos az érzelmi intelligencia kérdésével foglalkozni. Ha eddig nem volt fontos számunkra az érzelmi intelligenciánk és nem tudtuk, hogyan lehet fejleszteni, akkor érdemes belenézni mai cikkünkbe!
A magas intelligenciahányados önmagában még nem jelent garanciát az életben semmire. A boldogsághoz, a sikerhez és a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatainkhoz és a stresszkezeléshez érzelmi intelligenciára is szükségünk van, hiszen ez nagyban befolyásolja döntéseinket. Jó hír, hogy ez a képesség fejleszthető!
Mit jelent az érzelmi intelligencia?
Ahogy a neve is mutatja az érzelmeinket, érzelmi világunkat mutatja, ezenfelül önismeretet, empátiát, utóbbi pedig nagyon fontos az érzelmi intelligencia szempontjából. Az empátia egy olyan képesség, ami azt mutatja, hogy a saját és mások érzelmeit képesek vagyunk-e felismerni, kezelni, befolyásolni.
Melyik fontosabb az IQ vagy az EQ?
A kérdés igen nagy vitát kavart a tudományos világban. Van, aki szerint az érzelmi intelligencia hányadosa fontosabb a munka és a karrier világában, mint az IQ. Bármelyik is kap nagyobb hangsúlyt, az biztos, hogy az érzelmi intelligenciának jelentős szerepe van abban, hogy a munka világában hogyan teljesítünk és mennyire leszünk sikeresek.
Számos kutatás igazolja, hogy is alátámasztja, hogy a dolgozók EQ-ja a munkahelyükön hatással van a teljesítményükre és ezzel a cég hatékonyságára is. Lehet valaki nagyon jó szakember, az, hogy magasabb pozíciókba feljebb jut-e, attól is függ, hogy a magas IQ mellett rendelkezik-e önbizalommal, az empátiával és a kapcsolattartási képességekkel is.
A legtöbb esetben nem a szituáció a fontos, hanem ahogy magára a helyzetre reagálunk, ahogy kezeljük, amit számunkra jelent, ez a viselkedés pedig tanulható, éppen ezért szükséges az érzelmi intelligenciát fejleszteni.
Akinek az EQ szintje „rendben van”, az abból is látszik, hogy képes stresszoldásra, képes kikapcsolódni, nem fél a változásoktól, azokat higgadtan kezeli, érdeklődik és kíváncsi az őt körülvevő világra és emberekre. A problémákra kihívásként tekintenek és kellő magabiztossággal rendelkeznek. Ha szükség van rá képesek és mernek nemet mondani.
Akinek az érzelmi intelligenciája fejlesztésre szorul, ők stresszesek, gyakran szoronganak, nehezen érvényesülnek, nem empatikusak, hamar ítélkeznek, hiányzik belőlük a jó modor, nem tudják kezelni a konfliktushelyzeteket, nehezen bocsátanak meg és mindig másokat hibáztatnak.
Az alacsony EQ szintnek sajnos előbb-utóbb negatív egészségügyi vonzatai és következményei lehetnek, ezért fontos mielőbb felismerni és kezelni a problémát és fejleszteni az adott területet.
Az érzelmi intelligencia egy olyan képesség, mely folyamatos gyakorlással, tudatos, érzelmileg intelligens viselkedéssel fejleszthető. Ha gondolkodunk, mielőtt cselekszünk, stresszkezelési technikákat alkalmazunk, megtanulunk uralkodni az érzelmeink felett és gyakrabban beleképzeljük magunkat a másik ember helyzetébe, mielőtt ítélkezünk, vagy véleményt mondunk, több önkontrollt, önismeretet gyakorlunk, s gyakrabban kérünk önmagunkról visszajelzést a környezetünktől, akkor jó lépést tettünk afelé, hogy saját érzelmi intelligenciánkat fejlesszük, sikeres és kiegyensúlyozottabb életet élhessünk. Az érzelmi intelligencia fejlesztésével hatékonyabbak lehetünk az élet összes területén.
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.