Menü

Érzelmi intelligencia – hogyan fejleszthető?

Egyre többet hallani arról, hogy fontos az érzelmi intelligencia kérdésével foglalkozni. Ha eddig nem volt fontos számunkra az érzelmi intelligenciánk és nem tudtuk, hogyan lehet fejleszteni, akkor érdemes belenézni mai cikkünkbe!

A magas intelligenciahányados önmagában még nem jelent garanciát az életben semmire. A boldogsághoz, a sikerhez és a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatainkhoz és a stresszkezeléshez érzelmi intelligenciára is szükségünk van, hiszen ez nagyban befolyásolja döntéseinket. Jó hír, hogy ez a képesség fejleszthető!

Mit jelent az érzelmi intelligencia?

Ahogy a neve is mutatja az érzelmeinket, érzelmi világunkat mutatja, ezenfelül önismeretet, empátiát, utóbbi pedig nagyon fontos az érzelmi intelligencia szempontjából. Az empátia egy olyan képesség, ami azt mutatja, hogy a saját és mások érzelmeit képesek vagyunk-e felismerni, kezelni, befolyásolni.

Melyik fontosabb az IQ vagy az EQ?

A kérdés igen nagy vitát kavart a tudományos világban. Van, aki szerint az érzelmi intelligencia hányadosa fontosabb a munka és a karrier világában, mint az IQ. Bármelyik is kap nagyobb hangsúlyt, az biztos, hogy az érzelmi intelligenciának jelentős szerepe van abban, hogy a munka világában hogyan teljesítünk és mennyire leszünk sikeresek.

Számos kutatás igazolja, hogy is alátámasztja, hogy a dolgozók EQ-ja a munkahelyükön hatással van a teljesítményükre és ezzel a cég hatékonyságára is. Lehet valaki nagyon jó szakember, az, hogy magasabb pozíciókba feljebb jut-e, attól is függ, hogy a magas IQ mellett rendelkezik-e önbizalommal, az empátiával és a kapcsolattartási képességekkel is.

A legtöbb esetben nem a szituáció a fontos, hanem ahogy magára a helyzetre reagálunk, ahogy kezeljük, amit számunkra jelent, ez a viselkedés pedig tanulható, éppen ezért szükséges az érzelmi intelligenciát fejleszteni.

Akinek az EQ szintje „rendben van”, az abból is látszik, hogy képes stresszoldásra, képes kikapcsolódni, nem fél a változásoktól, azokat higgadtan kezeli, érdeklődik és kíváncsi az őt körülvevő világra és emberekre. A problémákra kihívásként tekintenek és kellő magabiztossággal rendelkeznek. Ha szükség van rá képesek és mernek nemet mondani.

Akinek az érzelmi intelligenciája fejlesztésre szorul, ők stresszesek, gyakran szoronganak, nehezen érvényesülnek, nem empatikusak, hamar ítélkeznek, hiányzik belőlük a jó modor, nem tudják kezelni a konfliktushelyzeteket, nehezen bocsátanak meg és mindig másokat hibáztatnak.

Az alacsony EQ szintnek sajnos előbb-utóbb negatív egészségügyi vonzatai és következményei lehetnek, ezért fontos mielőbb felismerni és kezelni a problémát és fejleszteni az adott területet.

Az érzelmi intelligencia egy olyan képesség, mely folyamatos gyakorlással, tudatos, érzelmileg intelligens viselkedéssel fejleszthető. Ha gondolkodunk, mielőtt cselekszünk, stresszkezelési technikákat alkalmazunk, megtanulunk uralkodni az érzelmeink felett és gyakrabban beleképzeljük magunkat a másik ember helyzetébe, mielőtt ítélkezünk, vagy véleményt mondunk, több önkontrollt, önismeretet gyakorlunk, s gyakrabban kérünk önmagunkról visszajelzést a környezetünktől, akkor jó lépést tettünk afelé, hogy saját érzelmi intelligenciánkat fejlesszük, sikeres és kiegyensúlyozottabb életet élhessünk. Az érzelmi intelligencia fejlesztésével hatékonyabbak lehetünk az élet összes területén.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.