Menü

Egészséges házi kenyér pofonegyszerűen

A kenyér az egyik legalapvetőbb élelmiszerünk, amit a legtöbbünk a boltban szerez be. Azonban a bolti kenyerek hosszú szavatossági ideje nem feltétlen előnyös, mivel a benne található tartósítószerek és ízfokozók hosszú távon rendkívül károsak az egészségünkre nézve. Az utóbbi időben, ahogy egyre divatosabbá válnak a házi készítésű élelmiszerek, egyre többen szánják rá magukat, hogy kipróbálják, milyen kenyeret sütni otthon. Sokan nem mernek belevágni, mert időigényesnek és nehéznek gondolják, ám nem minden kenyeret bonyolult elkészíteni, sőt, a pénztárcánk is meg fogja hálálni, ha magunk sütjük és nem pedig a boltban vásároljuk meg készen.

A kenyérsütés egyik legrettegettebb mozzanata a hosszadalmas dagasztás és kelesztés, valamint az élesztő használata. Ugyan ezek sem bonyolultak, bárki képes rá, de valóban időigényes folyamatok. Azonban ha a megszokott módszerhez képest egy kicsit másképp készítjük el a kenyeret, máris lerövidül a folyamat, ráadásul egészségesebb is lesz a végeredmény.

A zabkenyérhez mindössze három hozzávalóra lesz szükségünk, ez pedig a zabliszt, amit bár megvásárolhatunk, otthon is előállíthatjuk zabpehelyből, sütőporból és joghurtból. Ugye, milyen egyszerű? Még tojás és élesztő sem kell hozzá, valamint a fehérlisztet zabliszttel helyettesítve diétás kenyeret kapunk, amit bátran fogyaszthatnak fogyókúrázók és szénhidrát-anyagcsere problémával küzdők is.

A pontos recept szerint 280 gramm zablisztet, egy kisebb csomag sütőport, és 350 ml joghurtot kell összekeverni, valamint ízlés szerint sózhatjuk is a tésztát. Ha jól összedolgoztuk a hozzávalókat, akkor öntsük az egészet egy sütőpapírral kibélelt, megfelelő méretű tálba - például őzgerincformába – és mehet is a 180 fokra előmelegített sütőbe. Érdemes légkeveréses funkciót használni, amennyiben van rá lehetőségünk, mert akkor sokkal egyenletesebben sül át a kenyerünk kívül-belül.

Ha szeretnénk egy kicsit feldobni a kenyerünket, akkor miután kitöltöttük a formába, kenjünk be óvatosan vízzel a tetejét és szórjuk meg ízlés szerint zabpehellyel és különböző magokkal. Így nem csak egészséges, de energiadús is lesz a végeredmény.

Nagyjából 40-50 perc alatt sül meg, illetve akkor nyilváníthatjuk késznek, ha kívül szép barna és ropogós, belül pedig puha. Fontos, hogy ne essünk neki azonnal a kenyérvágóval, akármilyen csalogató is az illata. Hagyjuk teljesen kihűlni, mielőtt felvágjuk, így lesz megfelelő az állaga.

Ha szeretnénk ennél is jobban megbolondítani, kipróbálhatunk különböző fűszereket, esetleg édes változatot is, ha a diétánk megengedi.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Egész nap dolgozunk, mégsem haladunk – miért nem látjuk az eredményt?

Reggel úgy indulunk neki a napnak, hogy ezúttal sikerül minden fontos feladatot elvégezni. A munkaidő végére azonban azzal szembesülünk, hogy hiába voltunk végig elfoglaltak, alig jutottunk előrébb. Ennek hátterében több olyan, szinte észrevétlen szokás is állhat, amely visszafogja a hatékonyságunkat.

Hagyományos kínai orvoslás alapjai – mit tanít az ősi gyógyító szemlélet?

A hagyományos kínai orvoslás (HKO) több ezeréves múltra tekint vissza, és a világ egyik legismertebb természetes gyógyászati rendszere. Bár gyökerei Kínába nyúlnak vissza, ma már világszerte alkalmazzák kiegészítő terápiaként különféle panaszok enyhítésére és az egészség megőrzésének támogatására.

Fenntartható vízgazdálkodás a kertben

A klímaváltozás hatásai Magyarországon is egyre inkább érezhetők: hosszabb aszályos időszakok, hirtelen lezúduló csapadék és egyre forróbb nyarak nehezítik a kertészkedést. A víz értékes erőforrás, ezért ma már nemcsak a pénztárcánk, hanem a környezet védelme érdekében is fontos, hogy tudatosan gazdálkodjunk vele.

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.