Menü

A három leggyakoribb autoimmun betegség nőknél

Az autoimmun betegség lényege, hogy a szervezet természetes védelmi rendszere nem képes megkülönböztetni a saját egészséges sejtjeit az idegen organizmusoktól vagy beteg sejtektől, azokat ellenségként kezeli, ezért tévesen támadást indít önmaga ellen.

SLE (szisztémás lupus erythematosus)

A változatos tünetekkel, például fáradékonysággal, fogyással, gyakori fejfájással, különböző bőrproblémákkal, hajhullással és végtagduzzadással járó SLE számos szervet érinthet – ezen belül is leggyakrabban a bőrt, a veséket, a vérképző szerveket, a tüdőt és a szívet. Az esetek zömében a 18-45 év közötti nőket betegíti meg. Jellemzője, hogy lefolyása hullámzó, jobb és rosszabb időszakok váltják egymást. Tünetei leggyakrabban az arcon jelentkező, jellegzetes pillangó alakú bőrpír, fogyás, nem deformáló ízületi gyulladás, hőemelkedés vagy láz, magas vérsüllyedés, csökkent fehérvérsejt szám.

Reumatoid arthritis (krónikus sokízületi gyulladás)

Az immunreakció ebben az esetben az ízületek porcfelszínét érinti elsősorban, bár kihat a szervezet egészére. A betegség leggyakrabban a kéz és láb kisízületeit, a csuklókat, a bokákat és térdeket érinti. Általában lassan, fokozatosan és szimmetrikusan alakul ki, fájdalmat, mozgáskorlátozottságot, deformálódást, és funkciókárosodást okoz. A krónikus sokízületi gyulladás kialakulásában veleszületett genetikai hajlam mellett környezeti hatások is szerepet játszhatnak. Autoimmun pajzsmirigy betegségek A pajzsmirigy autoimmun eredetű gyulladása önmagában tünetmentes, és csak abban az esetben okoz tüneteket, ha zavar támad a mirigy hormontermelő működésében. Ilyenkor a betegek számára elkerülhetetlen az élethosszig tartó pajzsmirigyhormon szedése. Ebbe a betegségcsoportba tartozik a Hashimoto thyreoiditis, valamint a Basedow-kór is.

Előbbi olyan krónikus gyulladás, amelyben a pajzsmirigy sejtjei károsodnak, és pajzsmirigy-alulműködés kialakul ki. A beteg székrekedéssel, túlsúllyal, száraz bőrrel, hajhullással, vérszegénységgel, depressziós tünetekkel küzd. A Basedow-kór alapja a pajzsmirigy sejteken található, TSH-recepctorok elleni antitest termelődése, mely pajzsmirigy-túlműködést eredményez. A tünetek jellegzetesek: a szemek kidüllednek, a betegek általában soványak, de emellett menstruáció zavarokkal, ingerlékenységgel, fokozott izzadással, és alvászavarokkal is számolniuk kell.

Kevesen gondolnak rá, de a vérszegénység is lehet autoimmun eredetű. Autoimmun hemolitikus anémia (AIHA)(a vörösvérsejtek immunológiai okú szétesése, elpusztulása) lehet önálló kórkép, de jelentkezhet egyéb autoimmun betegségek mellett is.

Ismétlődő vetélések esetén indokolt az immunológiai kivizsgálás. Ilyen esetben felmerül az autoimmun eredetű vetélés lehetősége. Ennek ritka változata, amikor nem betegség, hanem a partner sejtjeinek téves, ellenségként történő azonosítása vezet magzatvesztéshez. (alloimmun okú vetélés) Ha a kivizsgálás során sikerül azonosítani azt a pontot, ahol az immunrendszer működése zavart szenved, akkor az lehetőséget ad a terhesség megőrzésére.

Pajzsmirigy göbök- mit kell tudni róluk?

Mit kell tudni a pajzsmirigy göbökről, hol találhatóak, mi a teendő velük, milyen bajt jeleznek és hogy lehet észrevenni őket?

Miért rágjuk a körmünket?

Bizony nem egy illedelmes szokás, mégis jópáran csinálják. Milyen okok állhatnak vajon a körömrágás hátterében és hogy lehet leszokni róla?

Stroke-szövődmények

A stroke olyan, hirtelen jelentkező neurológiai betegség, mikor az agy egy része érelzáródás vagy egy ér elpattanása következtében megsérül. Ha egy alapvető agyi ér elzáródik, akkor az ér ellátási területe elhal. Ha az érfal reped meg, akkor agyvérzés jön létre. Mindkét folyamat során a beteg agy által beidegzett végtagok és agyidegek megbénulnak, amelyek fizikai funkciózavarokat okoznak.

Az alkoholfogyasztás és a magas vérnyomás

Ma már tény, hogy a rendszeres és túlzó alkoholfogyasztás és a magas vérnyomás szorosan összefügg egymással. Évente több millió ember hal meg világszerte alkohol okozta magas vérnyomásban.

Tanácsok a nyugalmi pulzus csökkentésére

A pulzus, vagyis a percenkénti szívverések száma az általános egészség egyik fontos mutatója. Éppen ezért, ha a normálishoz képest emelkedettebb, az akár betegség, rendellenesség jele is lehet.