Menü

Rejtélyes kór támad

A szerotonin, más néven 5-hidroxi-triptamin (5-HT), amelyet a "boldogsághormonok" között tartnakat számon, egy a szervezetben fontos szerepet betöltő neurotraszmitter - vagyis ingerületátvivő molekula. A szerotonint a központi idegrendszer és a gyomor-bél rendszer bizonyos sejtjei állítják elő, a hiánya pedig számos kellemetlen tünet okozója lehet. A szerotoninhiánynak hatása lehet az alvásra, az étvágyra, az emésztésre és általában a mentális és fizikai egészségre.

Szerotoninhiány kialakulhat, ha a szervezet nem képes azt előállítani, vagy nem tudja hatékonyan felhasználni a molekulát. A tudománynak egyelőre nincs biztos álláspontja annak kapcsán, hogy mi okozza egyes emberek szervezetében az alacsony szerotoninszintet. A szerotoninhiányra nincs még egyértelmű tesztelési módszer sem, ezekkel kapcsolatban még sok kutatás van folyamatban. Egyelőre az is vitatott, hogy a depresszió és más pszichés zavarok terén milyen szerepet játszhat. Az viszont biztos, hogy ez a vegyület a sok élettani folyamatot befolyásol.

A szerotonint boldogsághormonnak is nevezik az endorfinhoz, dopaminhoz, oxitocinhoz hasonlóan, melyeknek mind szerepük van a jó közérzet fenntartásában.

A szerotoninhiány tünetei

A szerotonin hiánya okozhat szorongást, depressziós hangulatot, agressziót, impulzív viselkedést, álmatlanságot, és köze lehet a demenciához és a kognitív zavarokhoz. Az alacsony szerotoninszint különféle viselkedési és érzelmi állapotokhoz is kapcsolódik, olyanokhoz, mint a rögeszmés-kényszeres zavar (OCD), a pánikbetegség, az öngyilkos gondolatok, poszttraumás stressz szindróma (PTSD) vagy a szociális szorongásos zavar.

A szerotoninhiány ugyanakkor másként hathat különböző emberetek szervezetére a kutatások szerint. Például azok, akiknél nem fordult elő korábban depresszió, nem feltétlen lesznek ilyen tüneteik alacsony szerotoninszint mellett sem. Így a hajlamok bizonyos zavarokra valószínűleg szerepet játszanak abban, milyen tünetek jelentkeznek.

A kutatások szerint fizikai folyamatokban is nagy szerepe lehet a szerotoninnak, így az anyagcsere, alvás, véralvadás, energia egyensúly, emésztés, vércukorszint, szív- és májműködés, az immunválasz és fájdalomérzet terén. Így nem meglepő, hogy a szerotoninhiány számos fizikai tünet, betegség kialakulásában is szerepet játszhat, mint az elhízottság, cukorbetegség, szív-és érrendszeri betegségek, fáradtság, csontritkulás vagy a gyomor-bélrendszeri problémák.

Mi okozza a szerotoninhiányt?

A kutatások még nem derítették ki, pontosan mi áll az alacsony szerotoninszint hátterében, egyelőre csak állatokon végeztek vizsgálatokat ennek kapcsán. Egyes elképzelések szerint, a mikrobiomot vagy a bélbaktériumokat érintő stressz, betegség, helytelen táplálkozás miatt alakulhat ki zavar a szerotonin termelésében, hatékonyságában.

A szerotoninhiány hátterében olyan okok is állhatnak, mint a krónikus stressz, a táplálkozási hiányosságok, az emésztési problémák, bizonyos gyógyszerek szedése, hormonális változások, vagy a napfény hiánya. A kutatók szerint viszont a szerotonin alacsonyabb szintje nagyban összefügghet az adott szervezet működésével is.

A szerotonin hiányt, mivel a kutatások még gyerekcipőben járnak, nem szokták diagnosztizálni sem külföldön, sem Magyarországon. Általában a hiány okozta tüneteket kezelik anélkül, hogy tudnák, hogy az alacsony szerotoninszint vagy más áll a háttérben.

Mivel még egyelőre az sem világos, mi a pontos szerepe a szervezetben a szerotoninnak, illetve mely élettani folyamatokban milyen szerepet tölt be, valamint a hiánya kinél milyen tüneteket okoz, ezért az sem jelenthető ki, hogy a tabletták szedése megoldást jelenhet az alacsony szerotoninszintre. Ráadásul nem is jellemző, hogy ilyen vizsgálatot végeznének a szakemberek, aminek aztán célzott kezelése lehetne az étrendkiegészítő. Tehát ha valaki arra gyanakszik, hogy a korábban felsorolt tüneteinek hátterében szerotoninhiány állhat, akkor kipróbálhatja, elmulasztja-e azokat a tabletta szedése.

Természetes védelem a kertben: növények, amelyek segíthetnek távol tartani a kullancsokat

A tavasz és a nyár beköszöntével egyre több időt töltünk a kertben, a teraszon vagy a családi ház körüli zöld területeken. A kellemes szabadtéri programokat azonban gyakran megkeseríthetik a kullancsok, amelyek nemcsak kellemetlen vérszívók, hanem különböző betegségek terjesztői is lehetnek.

Hogyan alakítsunk ki klímatűrő, méhbarát kertet Magyarországon?

Magyarország éghajlata az elmúlt években jelentősen változott, amihez nekünk is alkalmazkodni kell, amikor kertet tervezünk. Íme, néhány tipp, hogy a nyári meleg időszakban is szép kertünk legyen.

Az ózonréteg, a láthatatlan pajzs, amely védi az életet a Földön

Mindenki tudja, hogy nagyon kell vigyázni az ózonrétegre, mivel nagyon káros dolgoktól vég meg minket. Na, de mi az az ózonréteg és mi a feladata?

Zöldségek a magasban – hogyan kertészkedhetünk panellakásban?

Sokan úgy gondolják, hogy a zöldségtermelés azok kiváltsága, akik saját udvarral vagy veteményessel rendelkeznek. Holott az elmúlt években egyre népszerűbbé vált a lakáskertészkedés, amelynek köszönhetően ma már számos panel körül alakult ki valóságos zöld oázis.

Friss ízek az ablakpárkányról

A lakásban nevelt növények nemcsak dekoratívak, hanem a mindennapi főzés során is hasznosak lehetnek. A friss fűszernövények és ehető zöldek egész évben kéznél vannak, miközben természetesebbé és kellemesebbé teszik az otthoni környezetet.