Veszélyes adalékanyagok
- Dátum: 2023.01.22., 16:41
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- aszpartám, BHA, BHT, édesítőszer, élelmiszer, ízfokozó, kálium-bromát, nátrium-glutamát, rákkeltő, színezék, térfogatnövelő
Vásárlásunkkor érdemes odafigyelni, hogy az adott élelmiszer milyen összetevőket tartalmaz, mert bizony sok olyan van, ami sajnos káros. Mik azok, amikre figyeljünk?
Egyes adalékanyagok azért károsak, mert felszívódva, beépülve szervezetünkbe rossz hatással, esetleg rákkeltő hatással rendelkeznek. A magyar szabályok szerint minden terméken fel kell tüntetni az adott termék összetevőit. Ez azért is nagyon fontos, mert bizonyos összetevők allergizálhatnak, ez pedig életveszélyes állapotok is előidézhet egy allergiás embernél. Nézzük, mik azok, amikre figyelnünk kell.
A BHA és BHT, azaz a butil-hidroxi-anizol és butil-hidroxi-toluol a főzéshez használt zsírok és olajok megőrzésére használnak az alapvetően antioxidánsok. Benne lehetnek a chipsekben, a gabonában, növényi olajokban. Fokozottan rákkeltő anyagok, és nem tud egyszerűen kiürülni a szervezetből. Ide sorolhatjuk még a propil-gallát nevű adalékanyagot is, mivel hasonló okok miatt használják, mint a BHA-t és BHT-t, azaz a zsírok és olajok megavasodásának elkerülése végett kerül az ételekbe.
A nátrium-glutamát egy aminosav, amit általában salátaöntetekben, levesekben, fagyasztott húsokban találhatunk meg, mint ízfokozó, de legtöbbször az ázsiai ételeknél fordul elő, mert ezzel kiemelik a csípős, erős fűszerek ízét. Egyes fejfájásos időszakokban kimondottan ügyelni kell arra, hogy ebből lehetőleg semmilyen mennyiséget ne vigyünk be a szervezetünkbe, viszont van jó hír is, ezt lehet sóval helyettesíteni.
A híres, neves aszpartám is a sorba illik sajnos, de ettől nem kell annyira félni. Az aszpartám egy mesterséges édestőszer, alacsony kalóriájú ételekben, édességekben találhatjuk meg. Az aszpartámban fenilalanin van, ez pedig azokra veszélyes, akik egy fenilketonúria nevű betegségben szenvednek, mely egy genetikailag öröklődő anyagcserezavar.
Ma már ritkábban találjuk meg a felsorolásban, de még ott lapulhat sunyin a kálium-bromát. Ez a vegyület térfogatnövelőként került a köztudatba, általában lisztekben, pékáruban fordul elő. Sajnos az állatokon végzett kísérletek rámutattak arra, hogy fokozottan rákkeltő anyagról beszélünk, ezért ezt mindenképpen kerüljük.
Végül tegyünk említést az ételszínezékekről is, a piros 3, a kék 1 és 2, a zöld 3, és végül a sárga 6. Először is próbáljunk mindig természetes színezékeket használó terméket vásárolni. Legjobban a cukorkáknál, színes süteményeknél, üdítőknél, zselatinoknál kell tudatosan végigböngészni, ezek fokozottan veszélyes összetevők a tumorok kialakulásának előidézésében.
Vásárláskor időt kell szánnunk arra is, hogy megnézzük, mit is veszünk le a polcról, mert igazán fontos, hogy a lehető legkevesebb, veszélyes adalékanyagot vigyük be étkezéssel szervezetünkbe, ezzel is támogatva egészségünket.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?