Menü

A legjobb vírusölő gyógynövények

A gyógynövények nem gyógyszerek, azonban a bennük található különböző vegyületek révén segíthetnek szervezetünknek felvenni a harcot a vírusokkal és egyéb kórokozókkal. Vannak kifejezetten vírusölő tulajdonsággal rendelkező gyógynövények, melyek kivédhetik a különböző fertőzéseket, illetve már meglévő betegség esetén is javíthatnak a tüneteken.

Bár általában fűszerként használjuk, a bazsalikom kiváló vírusok és baktériumok ellen. Szokatlanul hangzik, de a belőle készült gyógytea nem csak finom, hanem számos pozitív egészségügyi hatással bír. Ilyen például, hogy serkenti a sejtek oxigén ellátását és enyhíti a fejfájást, valamint köhögéscsillapító és idegnyugtató hatása is ismert. Mivel nem teanövényről van szó, így a belőle készült főzet is koffeinmentes.

A következő növény már ismert gyógynövénynek számít és változatos gyógyhatása miatt előszeretettel alkalmazzák különböző, enyhébb betegségek esetén. Az orvosi zsálya fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatásáról híres, gyakran alkalmazzák szájüregi problémák esetén, azonban általános antimikrobiális tulajdonsággal is rendelkezik. A szárában és levelében található vegyületeknek köszönheti mindezt, így a növény ezen részeit alkalmazzuk, ha teát szeretnénk készíteni belőle.

A borsmenta egy sokak által kedvelt gyógynövény, mivel nyáron hűsítő limonádét, télen pedig kellemes aromájú forró teát is készíthetünk belőle. Vírusellenes tulajdonságát a benne található mentolnak és rozmarinsavnak köszönheti, azonban sokszor alkalmazzák gyulladáscsökkentőként, valamint gyomornyugtatóként.

Bár először Kínában használták fűszer- és gyógynövényként, ma már a világon széleskörben elterjedt és népszerű a gyömbér. Főznek belőle sört, fogyasztják nyersen, fűszerként, teát készítenek belőle, de akár kandírozott desszertként is fogyaszthatjuk. Ezt a változatos felhasználású gyógynövényt a benne található gingerol nevű vegyület teszi értékessé. Amellett, hogy baktérium- és vírusölő tulajdonságú, jótékony hatással van az emésztésre és általánosan a meghűléses betegségekre. A népgyógyászatban ismert szíverősítő hatása is.

Végül pedig egy szintén ismert és közkedvelt fűszernövény, az oregánó. A legtöbb konyhában megtalálható, különösen a mediterrán ízek kedvelőinél. Azonban régen sem csak ételek ízesítésére használták ezt a növényt. Már a görögök is ismerték a fogfájásra és köhögésre kifejtett jótékony hatásait, így előszeretettel alkalmazták ilyen problémákra, valamint mérgek ellenszereként is alkalmazták. Vírus- és baktériumölő tulajdonságát a benne található karvakrol nevű hatóanyagnak köszönheti, amit hatékonyan egészít ki immunerősítő hatása.

A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa

Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.

Teák az energikus és egészséges évkezdéshez

A boltok polcai roskadoznak a tea kínálat alatt, így van pár tippünk, hogy mivel kezdd az évet, hogy energiával és egészséggel teli legyél.

Színes és fagytűrő balkonnövények — így tedd vidámmá a téli erkélyt

Télen kevesebb a szín — csupaszak a fák és a havas táj is csak ritkán pótolja a sok hónapon át tartó szürkeséget. Sok országban, ahol napfény is ritkán jut a tél folyamán, az emberek színes falakkal, vidám lakberendezéssel és burjánzó növényekkel igyekeznek ellentételezni a lehangoló külvilágot.

A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény

Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.