Mesés ünnepek
- Dátum: 2022.12.19., 15:56
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- balett, életkor, elmesél, feldolgozás, felolvas, gyerekek, hétköznap, karácsony, karácsonyi hangulat, kicsik, klasszikus, könnyed, meghitt, mese, nagyok, szomorú, történet, ünnep, ünnepi hangulat.
Rohanó hétköznapok végén olyan békés egy kis lámpánál a félhomályban mesét olvasni a gyerekeknek, ez pedig az ünnepek alatt sincs másképp. Vannak olyan klasszikus karácsonyi történetek, amelyeken mi magunk is felnőttünk, s sosem fognak kimenni a divatból. Klasszikus karácsonyi mesék, amit felnőttként is szeretünk.
Hans Christian „A kis gyufaárus lány” című meséjét például mindannyian ismerjük, sok egyéb híres története mellett, mint pl. Az ólomkatona, A rút kiskacsa, A király új ruhája, A kis hableány, A fenyőfa, A hókirálynő stb.

A kis gyufaárus lány története szomorú, ennek ellenére a televízióban a különböző csatornákon gyakran szerepel a karácsonyi időszakban, bár sokak álláspontja szerint nem karácsony meghittségéhez való. A fenyőfa című mese még az előzőnél is szomorúbb.
Andersen meséin általában sírva fakad az ember. Gondoljunk csak a kis fenyőfára, aki csillogó, fényes jövőről álmodik, úgy leli halálát, hogy kivágják karácsonyfának, s kiszáradva, tüzelőként végzi.
Karácsonykor a boldogságot, a szeretetet, az összetartozást ünnepeljük így vannak, akik szerint vidámabb klasszikus karácsonyi meséket illendő összeválogatni gyermekeinknek, nem pedig a szívfacsaró, ámde híres meséket, ám egy bizonyos életkoron túl mindenkinek meg kell ismernie a szomorú karácsonyi történeteket feldolgozó meséket is.
Jacob és Wilhelm Grimm „A suszter manói” című meséje azonban a Grimm-testvérek meséi közé tartozik. A történet szerint a suszter és neje szorgalmas emberek, sokat dolgoznak, mégis majdnem tönkre mennek. Egy este a suszter a kikészített kiszabott bőr helyén egy kész cipőt talál. A dolog naponta megismétlődik, a suszter pedig meggazdagszik, azonban karácsonykor úgy döntenek, meglesik, mi történik éjszaka: s ekkor látják, a bőrökből manók varrnak cipőket. A meztelen kis manóknak a suszter felesége ruhácskákat készít, és ugyan ezután nem jönnek többé a manók, de a suszternak élete végéig jól ment a sora mindig volt munkája, és minden sikerült neki, amihez csak hozzákezdett. Ezt a könnyed, rövidke mesét a kisebbek és a nagyobbak is élvezik, hiszen minden jó, ha jó a vége alapon egy igazi happy enddel zárul a történet.

A Hókirálynő történetén sokan nőttünk fel, amellyel Andersen azt ábrázolja, hogy a jó mindig legyőzi a rosszat. Talán az egyik legidillibb történet a szeretet ünnepén. Hoffmann meséje, a Diótörő is ismert és talán a legklasszikusabbnak mondható karácsonyi történet, mely az 1800-as évek eleje óta már számos feldolgozásban bejárta a világot. A Diótörő legismertebb verziója a balett. Korhatár nélkül imádják az emberek.
S végül említsük meg a Grincs című művet. A jellegzetes mesefigura mindent elkövet, hogy ellopja a karácsonyt és elrontsa az emberek karácsonyi hangulatát, a történet azonban váratlan fordulatot vesz, és végül ő maga is a karácsony rabjává válik.
Válasszunk néhány klasszikus karácsonyi történetet ezek közül, melyekkel kicsit ünnepi hangulatba kerülhetünk. Meséljünk gyermekeinknek minden nap! Én ma a suszter manóit fogom, s remélem még a kamasz fiam is élvezettel fogja hallgatni.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.