Mesés ünnepek
- Dátum: 2022.12.19., 15:56
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- balett, életkor, elmesél, feldolgozás, felolvas, gyerekek, hétköznap, karácsony, karácsonyi hangulat, kicsik, klasszikus, könnyed, meghitt, mese, nagyok, szomorú, történet, ünnep, ünnepi hangulat.
Rohanó hétköznapok végén olyan békés egy kis lámpánál a félhomályban mesét olvasni a gyerekeknek, ez pedig az ünnepek alatt sincs másképp. Vannak olyan klasszikus karácsonyi történetek, amelyeken mi magunk is felnőttünk, s sosem fognak kimenni a divatból. Klasszikus karácsonyi mesék, amit felnőttként is szeretünk.
Hans Christian „A kis gyufaárus lány” című meséjét például mindannyian ismerjük, sok egyéb híres története mellett, mint pl. Az ólomkatona, A rút kiskacsa, A király új ruhája, A kis hableány, A fenyőfa, A hókirálynő stb.

A kis gyufaárus lány története szomorú, ennek ellenére a televízióban a különböző csatornákon gyakran szerepel a karácsonyi időszakban, bár sokak álláspontja szerint nem karácsony meghittségéhez való. A fenyőfa című mese még az előzőnél is szomorúbb.
Andersen meséin általában sírva fakad az ember. Gondoljunk csak a kis fenyőfára, aki csillogó, fényes jövőről álmodik, úgy leli halálát, hogy kivágják karácsonyfának, s kiszáradva, tüzelőként végzi.
Karácsonykor a boldogságot, a szeretetet, az összetartozást ünnepeljük így vannak, akik szerint vidámabb klasszikus karácsonyi meséket illendő összeválogatni gyermekeinknek, nem pedig a szívfacsaró, ámde híres meséket, ám egy bizonyos életkoron túl mindenkinek meg kell ismernie a szomorú karácsonyi történeteket feldolgozó meséket is.
Jacob és Wilhelm Grimm „A suszter manói” című meséje azonban a Grimm-testvérek meséi közé tartozik. A történet szerint a suszter és neje szorgalmas emberek, sokat dolgoznak, mégis majdnem tönkre mennek. Egy este a suszter a kikészített kiszabott bőr helyén egy kész cipőt talál. A dolog naponta megismétlődik, a suszter pedig meggazdagszik, azonban karácsonykor úgy döntenek, meglesik, mi történik éjszaka: s ekkor látják, a bőrökből manók varrnak cipőket. A meztelen kis manóknak a suszter felesége ruhácskákat készít, és ugyan ezután nem jönnek többé a manók, de a suszternak élete végéig jól ment a sora mindig volt munkája, és minden sikerült neki, amihez csak hozzákezdett. Ezt a könnyed, rövidke mesét a kisebbek és a nagyobbak is élvezik, hiszen minden jó, ha jó a vége alapon egy igazi happy enddel zárul a történet.

A Hókirálynő történetén sokan nőttünk fel, amellyel Andersen azt ábrázolja, hogy a jó mindig legyőzi a rosszat. Talán az egyik legidillibb történet a szeretet ünnepén. Hoffmann meséje, a Diótörő is ismert és talán a legklasszikusabbnak mondható karácsonyi történet, mely az 1800-as évek eleje óta már számos feldolgozásban bejárta a világot. A Diótörő legismertebb verziója a balett. Korhatár nélkül imádják az emberek.
S végül említsük meg a Grincs című művet. A jellegzetes mesefigura mindent elkövet, hogy ellopja a karácsonyt és elrontsa az emberek karácsonyi hangulatát, a történet azonban váratlan fordulatot vesz, és végül ő maga is a karácsony rabjává válik.
Válasszunk néhány klasszikus karácsonyi történetet ezek közül, melyekkel kicsit ünnepi hangulatba kerülhetünk. Meséljünk gyermekeinknek minden nap! Én ma a suszter manóit fogom, s remélem még a kamasz fiam is élvezettel fogja hallgatni.
A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény
Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.
A karácsony üzenete a rohanó világban
A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.
Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében
A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat
Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít
Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”
Az ünnepi asztal csapdái
Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.