Menü

Téli finomság – a gesztenye jótékony hatásai

A gesztenye már évszázadok óta közkedvelt csemegének számít, jellemzően az őszi és téli időszakban találkozhatunk vele. A gesztenyefa termése, mely akár több száz évig is élhet. Magas tápanyag- és rosttartalma miatt ételek alapanyagaként is felhasználják, de magában fogyasztva kiváló nassolnivaló vagy desszert is lehet.

Magas rosttartalmának köszönheti azt, hogy jótékony hatással van a bélműködésre. Bár nem gondolnánk, de éppen hasmenés ellen szokták javasolni, azonban a béltisztításban és méregtelenítésben is segítségünkre lehet. A benne található rostok ugyanis elősegítik a vastagbélben lerakódott káros anyag eltávolítását.

Szintén rosttartalma teszi alkalmassá arra, hogy csökkentse a koleszterinszintet, ezzel javítva a szív-és érrendszer működését. Ha az érrendszerünk egészsége érdekében fogyasztjuk, érdemes teát készíteni belőle, pontosabban a leveléből és a terméséből. A benne található zsírsavak és ásványi anyagok tovább erősítik szívvédő tulajdonságát.

Jó hír a gluténérzékenyek számára, hogy a gesztenye egyáltalán nem tartalmaz glutént, így csemegeként is fogyaszthatják, de a belőle készült liszttel tésztákat, kenyeret és nudlit is készíthetnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy magas fehérje- és szénhidráttartalma miatt nem számít diétás élelmiszernek, így csak mértékkel fogyasszunk belőle.

A gesztenye vitaminokban is bővelkedik, leginkább C-vitamin, B6-vitamin és B1-vitamin, B2vitamin és E-vitamin tartalma kiemelkedő. Emellett tannin is található benne, aminek köszönhetően antioxidánsként sem elhanyagolható, így kiválóan alkalmas általános immunerősítésre vagy megfázás kezelésére. Érdemes megemlíteni folát tartalmát is, mivel ez a B9-vitamin egyik természetes, biológiailag aktív formája. Ez többek között serkenti a memóriáért felelős agyterületeket, valamint a hormonrendszerre kifejtett hatásán keresztül kedélyjavító tulajdonsága is van.

Ásványi anyagok is találhatók benne, többek között foszfor, kalcium, kálium, nátrium és vas. Ezek közül az utolsó, a vas rendkívül fontos, mivel a foláttal és B6-vitaminnal hozzájárul a vörösvérsejtek termeléséhez, amivel a vérszegénység megelőzhető vagy akár meg is szüntethető.

Beszerezhetjük akár boltokban, már eleve sült formában, de gyakran találkozhatunk vele a vásárokban, piacon is. Vigyázzunk, mert a parkokban található gesztenye általában vadgesztenye, mely a szelídgesztenyével ellentétben nem alkalmas emberi fogyasztása, mivel mérgező a termésük.

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.