Illem, etikett és protokoll: melyik mit jelent?
- Dátum: 2022.11.24., 06:25
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- diplomáciai, dress code, élethelyzet, előadás., etikett, fogalmak, hagyomány, hivatalos érintkezés, illem, illemszabály, kommunikációs forma, konkrét, nevelés, protokoll, protokollszakértő, szabályrendszer, szokás, tananyag, társas. közösség, viselkedés, viselkedéskultúra
Iskolákban szerencsére már a tananyag része, s fontosnak is tartom, hogy legyünk tisztában azzal, mi a különbség az illem, az etikett és a protokoll között.
A hivatalos érintkezés szabályaira, rendjére, formaságaira az etikett és a protokoll megnevezést használjuk. Az etikett francia eredetű kifejezés, udvariassági szabályok, illemszabályok összességét jelenti, míg a protokoll kifejezés a bizánci görögből származik.
Az emberi viselkedés nagyon összetett dolog, függ a kortól, a helytől, a pillanatnyi élethelyzetünktől is. Az illem, etikett, protokoll a társas érintkezés helyes voltát jelentik.
Amióta az emberek közösségben élnek, azóta tudják, hogy viselkedniük kell, s tekintettel kell lenniük egymásra, ezért alakultak ki bizonyos viselkedési szabályok, illemszabályok, melyek betartása a jómodor, az udvariasság része.
A protokoll lehet nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyv, diplomáciai képviselők egymással való érintkezésének módja, tartalmazhat orvosi eljárásokat, hivatalos kapcsolatok szabályait.
Az illemet egyszerűen viselkedéskultúrának is hívjuk, a protokoll pedig „valódi” szabályokat jelent, mely szabályozza, hogy egy-egy helyszínen, eseményen mi az elvárt viselkedés és a kívánt öltözet. Más viselkedést kíván nyilván egy színház és opera, mást egy étterem, vagy borozó és nyilván mást veszünk fel egy esküvőre és mást temetésre, ahogy megvan a „dress code” bizonyos összejöveteleken is.
A diplomáciai protokoll a legkonkrétabb, ugyanis a legapróbb részletektől kezdve a legszorosabb szabályrendszert követi.
Az etikett, a protokoll és az illem összemosódó fogalmak, a közbeszédben gyakran keverjük is egymással őket.
A mindennapi társas érintkezés alapszabályai nem változnak és nagyon kevés tűnik el. A kézcsók, a kalapemelés, a vendégek névszerinti bejelentése kezd kikopni a szokásokból, ám a köszönésre, udvariasságra vonatkozó etikett szabályok változatlanul megmaradtak, melyeket az új modern kommunikációs formákban (chat, e-mail, sms, video hívás) is illik alkalmazni.
A mindennapokban sokféle viselkedési szabályt alkalmazunk, a legtöbbször nem is tudatosan. Ezek belénk rögzültek neveléssel, vagy a szokások, hagyomány útján.
Görög Ibolya protokollszakértő, író, előadó könyveit, előadásait szeretettel ajánlom, nagyon érdekes, hasznos, fontos témákat sorakoztat fel, értékeket ad át, szórakoztató köntösben és magával ragadó előadásmódban.
Óraátállítás 2025 őszén

Október vége felé minden évben elérkezik az a bizonyos hétvége, amikor újra előkerül a kérdés: „Most előre vagy hátra kell állítani az órát?” Idén október 26-ról 27-re virradó éjjel, vasárnap hajnalban háromról kettőre kell visszatekerni a mutatókat. Ez azt jelenti, hogy egy órával tovább alhatunk, hiszen kezdetét veszi a téli időszámítás.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.