Menü

Amit a pikkelysömörről tudni kell

Sokféle bőrbetegséggel találkozhatunk életünk során, némelyik nem csak csúnya, hanem más kellemetlen tünetekkel társul, ezek közül az egyik, a magyar lakosság egyre nagyobb részét érintő pikkelysömör.

A pikkelysömör, más nevén pszoriázis ami nem csak a bőrünket, hanem a körmeinket, ízületeinket, és még a nyálkahártyát is megtámadó betegség. Vele született hajlam és más, környezeti tényezők által kialakuló betegségről van szó, amiről tudni érdemes, hogy nem fertőző. A betegség lefolyásában lehetnek tünetmentes szakaszok, de egy alapvetően nem gyógyítható kór, kezeléssel viszont enyhíteni lehet a nem kívánatos panaszokat.

Öt féle típusát különbözettik meg. Az első az úgynevezett plakkos, ez nagy kiterjedésű vörös foltokkal jár, melyeken megvastagodott hámréteg is található. A pusztuláris egy kicsit keményebb dió, mivel kicsi, váladékkal feltelt hólyagokkal jelentkezik. Az inverz inkább a hajlatokban jön elő, nagy vörös foltokkal, amik viszont nevével ellentétben nem pikkelyesednek. A gluttát pikkelysömört sokszor összetévesztik más kiütéses betegségekkel, mivel általában vörös, nem összefüggő kis pöttyökkel jelenik meg.

Végül pedig az eritrodermiás pszoriázis, ami nagyon kellemetlen, égő, viszkető érzést hoz, ezzel hámlás is kezdődhet. Ezzel általában már akkor találkozhatunk, ha nem kezelik megfelelő időben a betegséget, ilyenkor már a körmök sötét színű elváltozásai is előjöhetnek. A tünetek lehetnek fájdalmasak is, de sokszor inkább a nem szép látvány az, ami kellemetlenséget okoz, ez pedig pszichés problémákhoz, önbizalomhiányhoz vezethet, ami pedig csak tovább rontja a már fennálló probléma súlyát.

A kiváltó tényezők legtöbbször a genetikai hajlam mellet valamilyen külső inger hatásai, lehet ez stressz, egy másfajta betegség általi, az immunrendszer ellenálló képességének csökkenése, dohányzás, helytelen, hosszantartó rossz táplálkozás. Nők esetében még kiváltó okok lehetnek a hormonális változások, és a terhesség is. Bizonyos gyógyszerek is erősíthetik a kialakulás esélyét, mint például a malária kezelésére alkalmazott pirulák, vagy a helyileg alkalmazott szteroidok.

Kezelésére a mai orvostudomány még nem talált végleges gyógymódot, de ki lehet alakítani tünetmentességet. A gyógyító eljárás nagyon összetett, mivel figyelembe kell venni a beteg életkorát, nemét, az általa szedett gyógyszereket, az addigi életében lefolyt betegségeit, táplálkozási szokásait. Sokszor már az is segít, ha az illető felhagyj a tejtermékek fogyasztásával. Az enyhe tüneteket helyileg alkalmazandó szteroidos kenőcsökkel is lehet kezelni, de magát a kórt nem űzi ki szervezetünkből. Érdemes fényterápiával, napozással is próbálkozni.

A pszoriázis egy nagyon kellemetlen bőrbetegség, mely nem csak csúnya külső elváltozásokat okoz, hanem viszkető, fájdalmas sebeket is előhoz, de nyugodjunk meg, semmilyen formájában nem fertőző. Egy egészségesebb életmódra váltással segíthetünk tünetmentessé alakítani életünket.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.

Amikor a szív hangosabb a kelleténél – ártalmatlan szívzörejek gyermekkorban

Szülőként kevés ijesztőbb mondat létezik annál, mint amikor az orvos a vizsgálat végén megjegyzi: „hallok egy kis szívzörejt”. A szó önmagában fenyegetően hangzik, pedig a valóság sok esetben jóval megnyugtatóbb.

Alice csodaországban szindróma

Milyen gyermekien hangzik ez a név, hiszen mindenki az ismert mesére gondol. Van is összefüggés a mese és a szindróma között, nézzük, miről is van szó.

Az öregedés nem egyenletes – két életkor, amikor a test látványosan változik

Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy az öregedés lassú és egyenletes folyamat: az emberi szervezet fokozatosan alkalmazkodik az idő múlásához, és apró változások halmozódnak fel. Az újabb tudományos eredmények azonban azt sugallják, hogy a biológiai öregedés inkább szakaszos jellegű.