Menü

Plogging avagy a szemétszedős futás

A plogging elnevezés egy szemétszedő futást takar, mely egy új, modern szemléletű, környezettudatos sporttevékenyég. Futás vagy kocogás közben a sportolók szemétszedő kesztyűben hulladékot gyűjtenek zacskókba, mellyel megtisztítják környezetüket. A plogging ötlete Svédországból származik. Magyarországon 2018 elején vált ismertté.

A plogging kifejezés a svéd "plocka upp" kifejezés kombinációja a "gyűjtés" és a "kocogás" kifejezéséből. A környezetbarát mozgalom egy új környezettudatos „futódivat”, a szokás 2016-ban indult el útjára a svédektől, és azóta népszerűsége töretlen.

Ha minden edzésen egyetlen futó mindössze csupán egyetlen szemetet szed fel a földről, a sok kicsi sokra megy elvét követve sokat tettünk környezetünk megtisztításáért.

A plogging ötvözi az egészséges életet, a testmozgást és a környezetvédelmet, a mozgalom pedig nem hiábavaló, 2016-ban például közel 3000 tonna szemetet szedett össze a 190 ezer résztvevő – olvasom a neten.

Sok futó csatlakozik közösségekhez, így a tevékenység közösségi futások alkalmával is tökéletesen beilleszthető az edzésekbe, ekkor nyilván nem a legjobb időket futja az ember és nem saját rekordokat döntöget, de a Földünk és környezetünk mindenképp jól jár.

A futás és szemétszedés azaz a plogging végzése közben arra is figyeljünk, hogy mi az a szemét, amit nem szabad felvenni a földről, ilyenek például a gyógyszerek, kötszerek, gyógyászati eszközök, tű, akkumlátorok, motorolaj, különféle elektromos és elektronikai berendezések és hasonlók.

Ha holnap valaki kipróbálja a ploggingot, érdemes mindenképp gumikesztyűt húzni a futókesztyűre, hiszen már hidegebb idők járnak, viszont a fertőzésveszélyt mindenképp szem előtt kell tartani. Egy erős zsákot vigyünk, mely elbír mindenféle hulladékkal, szemétszedés közben pedig véletlen se nyúljunk az arcunkhoz, így elkerülhetjük az esetleges fertőzéseket!

Futásból hazaérve első dolgunk legyen a lehető legalaposabban kezet mosni, a gumikesztyűt pedig egy erre alkalmas hulladékgyűjtőbe, a futókesztyűt pedig mosógépbe dobni.

Szemetet szedni bárhol lehet, akár erdőkben, mezőkön a terepfutások alkalmával, akár a városban, mindenképp egy dícséretes és becsülendő kezdeményezés, melyhez minden kedves sportolni vágyót bíztatok, hogy csatlakozzon!

Miért tegyük meg ezt?

A válasz nyilvánvaló. Mert egyre fontosabb és aktuálisabb a fenntarthatóság, a környezettudatosság, a környezetünk védelme, az éghajlatváltozás problémája. Néha azt gondoljuk mi ebben a folyamatban kis láncszem vagyunk és egy ember munkája nem számít. Pedig nagyon is számít.

Só a háztartásban, nem csak a tányéron

A só szinte minden konyhában megtalálható, hiszen az ételek ízesítéséhez nélkülözhetetlen alapanyag, de nem csak a konyhában hasznos.

Gyertyák, torták és kívánságok – Így alakultak ki a ma ismert születésnapi szokások

A torta és a rajta égő gyertyák ma már az ünneplés elmaradhatatlan kellékei. A hagyomány hosszú évszázadok alatt formálódott, és számos szokás vezetett el a mai ünneplési formához.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?

A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére

Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.