Menü

Plogging avagy a szemétszedős futás

A plogging elnevezés egy szemétszedő futást takar, mely egy új, modern szemléletű, környezettudatos sporttevékenyég. Futás vagy kocogás közben a sportolók szemétszedő kesztyűben hulladékot gyűjtenek zacskókba, mellyel megtisztítják környezetüket. A plogging ötlete Svédországból származik. Magyarországon 2018 elején vált ismertté.

A plogging kifejezés a svéd "plocka upp" kifejezés kombinációja a "gyűjtés" és a "kocogás" kifejezéséből. A környezetbarát mozgalom egy új környezettudatos „futódivat”, a szokás 2016-ban indult el útjára a svédektől, és azóta népszerűsége töretlen.

Ha minden edzésen egyetlen futó mindössze csupán egyetlen szemetet szed fel a földről, a sok kicsi sokra megy elvét követve sokat tettünk környezetünk megtisztításáért.

A plogging ötvözi az egészséges életet, a testmozgást és a környezetvédelmet, a mozgalom pedig nem hiábavaló, 2016-ban például közel 3000 tonna szemetet szedett össze a 190 ezer résztvevő – olvasom a neten.

Sok futó csatlakozik közösségekhez, így a tevékenység közösségi futások alkalmával is tökéletesen beilleszthető az edzésekbe, ekkor nyilván nem a legjobb időket futja az ember és nem saját rekordokat döntöget, de a Földünk és környezetünk mindenképp jól jár.

A futás és szemétszedés azaz a plogging végzése közben arra is figyeljünk, hogy mi az a szemét, amit nem szabad felvenni a földről, ilyenek például a gyógyszerek, kötszerek, gyógyászati eszközök, tű, akkumlátorok, motorolaj, különféle elektromos és elektronikai berendezések és hasonlók.

Ha holnap valaki kipróbálja a ploggingot, érdemes mindenképp gumikesztyűt húzni a futókesztyűre, hiszen már hidegebb idők járnak, viszont a fertőzésveszélyt mindenképp szem előtt kell tartani. Egy erős zsákot vigyünk, mely elbír mindenféle hulladékkal, szemétszedés közben pedig véletlen se nyúljunk az arcunkhoz, így elkerülhetjük az esetleges fertőzéseket!

Futásból hazaérve első dolgunk legyen a lehető legalaposabban kezet mosni, a gumikesztyűt pedig egy erre alkalmas hulladékgyűjtőbe, a futókesztyűt pedig mosógépbe dobni.

Szemetet szedni bárhol lehet, akár erdőkben, mezőkön a terepfutások alkalmával, akár a városban, mindenképp egy dícséretes és becsülendő kezdeményezés, melyhez minden kedves sportolni vágyót bíztatok, hogy csatlakozzon!

Miért tegyük meg ezt?

A válasz nyilvánvaló. Mert egyre fontosabb és aktuálisabb a fenntarthatóság, a környezettudatosság, a környezetünk védelme, az éghajlatváltozás problémája. Néha azt gondoljuk mi ebben a folyamatban kis láncszem vagyunk és egy ember munkája nem számít. Pedig nagyon is számít.

Digitális nagytakarítás az év elején

A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.