Menü

Mit kell tudni a kéz-láb-szájfertőzésről?

A kéz-láb-szájfertőzés nem újkeletű betegség, leginkább kora ősszel terjed, leggyakoribb az óvodákban és bölcsődékben, s a hat év alatti korosztályra jellemző, ugyanis felnőttek körében ritkán figyelhető meg ez a betegség, mely szerencsére általában nem súlyos.

Az említett fertőzést leggyakrabban a „Coxsackie A16” nevű vírus okozza, de kutatások szerint további 15 más vírus is összefüggésbe hozható ennek a betegségnek a keletkezésével, melyről azt kell tudni, hogy cseppfertőzéssel terjed, illetve a székletben lévő vírusokkal, de érintkezés útján is továbbadható.

Jellemző tünetei között megemlíthetjük az 1-2 napi tartó, 38°C körüli lázat, melyet piros kiütések követnek legfőképp a száj körül, valamint a szájnyálkahártyán, de megfigyelhetőek a tenyéren, lábon kialakuló vörös kiütések is. Ahogy a név is sugallja, a betegség kéz-, láb- és szájfájdalmat okoz, tünetei azonban fokozatosan jelennek meg és nem egyszerre fordulnak elő.

A még beszélni nem tudó gyerekek sok sírással, étvágytalansággal és 38 Celsisus-fokos lázzal utalhatnak erre a betegségre. A fájó száj miatt a gyerekek sajnos nem isznak eleget, ami dehidratáltsághoz vezethet. A legkritikusabbak a szájban lévő apró sebek, mely miatt a kicsi étvágytalan lehet, nehezebben nyel, elutasítja az ételeket, italokat, pedig ilyenkor az egyik legfontosabb a folyadékpótlás.

Ételek tekintetében a puhább falatokkal érdemes próbálkozni, kenyérbelső, kalács, italokból pedig a hűvösebb hőmérsékletű, ám nem hideg folyadékok.

A 100%-os narancslé és egyéb savasabb ételek, italok ilyenkor még fokozzák a problémát és a tüneteket, hiszen csíphetik a sérült szájnyálkahártyát, ezek fogyasztása kerülendő a betegség idején.

A kéz-láb-száj fertőzés különösebb kezelést nem igényel, a betegség elején láz-és fájdalomcsillapító adható, s egyes szájfertőtlenítő ecsetelők, spray-k is segítenek a kialakult helyzeten.

A kicsik immunrendszere még nem oly erős, így ők gyakrabban is elkaphatják ezt a fertőzést, a nagyobbacskák már jobban odafigyelnek a kézmosásra és alapvető higiéniás követelményekre, így valószínű ennek tudható be, hogy ebben a korosztályban már ritkábban fordul elő. Megelőzni gyakori meleg vizes kézmosással lehet, illetve azzal, hogy kézzel nem nyúlunk az arcunkhoz, szánkhoz, orrunkhoz.

Só a háztartásban, nem csak a tányéron

A só szinte minden konyhában megtalálható, hiszen az ételek ízesítéséhez nélkülözhetetlen alapanyag, de nem csak a konyhában hasznos.

Kapszulagardrób télre, avagy kombinálható alapdarabok

Sokan vannak úgy, hogy tele a ruhásszekrény, a felét nem is hordják, lassan kimennek a divatból, de ragaszkodnak egyes darabokhoz, pedig kevés ruhából is lehet klassz ruhatárat fenntartani.

Gyertyák, torták és kívánságok – Így alakultak ki a ma ismert születésnapi szokások

A torta és a rajta égő gyertyák ma már az ünneplés elmaradhatatlan kellékei. A hagyomány hosszú évszázadok alatt formálódott, és számos szokás vezetett el a mai ünneplési formához.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?