Menü

Mit kell tudni a kéz-láb-szájfertőzésről?

A kéz-láb-szájfertőzés nem újkeletű betegség, leginkább kora ősszel terjed, leggyakoribb az óvodákban és bölcsődékben, s a hat év alatti korosztályra jellemző, ugyanis felnőttek körében ritkán figyelhető meg ez a betegség, mely szerencsére általában nem súlyos.

Az említett fertőzést leggyakrabban a „Coxsackie A16” nevű vírus okozza, de kutatások szerint további 15 más vírus is összefüggésbe hozható ennek a betegségnek a keletkezésével, melyről azt kell tudni, hogy cseppfertőzéssel terjed, illetve a székletben lévő vírusokkal, de érintkezés útján is továbbadható.

Jellemző tünetei között megemlíthetjük az 1-2 napi tartó, 38°C körüli lázat, melyet piros kiütések követnek legfőképp a száj körül, valamint a szájnyálkahártyán, de megfigyelhetőek a tenyéren, lábon kialakuló vörös kiütések is. Ahogy a név is sugallja, a betegség kéz-, láb- és szájfájdalmat okoz, tünetei azonban fokozatosan jelennek meg és nem egyszerre fordulnak elő.

A még beszélni nem tudó gyerekek sok sírással, étvágytalansággal és 38 Celsisus-fokos lázzal utalhatnak erre a betegségre. A fájó száj miatt a gyerekek sajnos nem isznak eleget, ami dehidratáltsághoz vezethet. A legkritikusabbak a szájban lévő apró sebek, mely miatt a kicsi étvágytalan lehet, nehezebben nyel, elutasítja az ételeket, italokat, pedig ilyenkor az egyik legfontosabb a folyadékpótlás.

Ételek tekintetében a puhább falatokkal érdemes próbálkozni, kenyérbelső, kalács, italokból pedig a hűvösebb hőmérsékletű, ám nem hideg folyadékok.

A 100%-os narancslé és egyéb savasabb ételek, italok ilyenkor még fokozzák a problémát és a tüneteket, hiszen csíphetik a sérült szájnyálkahártyát, ezek fogyasztása kerülendő a betegség idején.

A kéz-láb-száj fertőzés különösebb kezelést nem igényel, a betegség elején láz-és fájdalomcsillapító adható, s egyes szájfertőtlenítő ecsetelők, spray-k is segítenek a kialakult helyzeten.

A kicsik immunrendszere még nem oly erős, így ők gyakrabban is elkaphatják ezt a fertőzést, a nagyobbacskák már jobban odafigyelnek a kézmosásra és alapvető higiéniás követelményekre, így valószínű ennek tudható be, hogy ebben a korosztályban már ritkábban fordul elő. Megelőzni gyakori meleg vizes kézmosással lehet, illetve azzal, hogy kézzel nem nyúlunk az arcunkhoz, szánkhoz, orrunkhoz.

Milyen sportszakkört válasszunk a gyereknek?

Az iskolakezdés nemcsak a tanórák és a tankönyvek világát hozza el a fiatalok számára, hanem egyben a sportélet újra indulását is. A nyári szünet után ismét megtelnek a sportpályák, csarnokok és uszodák: kezdődnek a délutáni sportkörök, edzések, és a bajnokságokban is felpörög az idény.

Miért fontos a finommotorika fejlesztése gyerekkorban?

A finommotorika fejlesztése már a kisgyermekkorban kiemelt fontosságú, hiszen nemcsak a kézügyességet, hanem a koncentrációt, kreativitást és az iskolai készségeket is erősíti. A feladatos könyvek játékos módon támogatják az ujjak és a szem koordinációját, miközben a túlzott képernyőhasználat hátráltathatja ezt a fejlődést.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.