Menü

Mit kell tudni a kéz-láb-szájfertőzésről?

A kéz-láb-szájfertőzés nem újkeletű betegség, leginkább kora ősszel terjed, leggyakoribb az óvodákban és bölcsődékben, s a hat év alatti korosztályra jellemző, ugyanis felnőttek körében ritkán figyelhető meg ez a betegség, mely szerencsére általában nem súlyos.

Az említett fertőzést leggyakrabban a „Coxsackie A16” nevű vírus okozza, de kutatások szerint további 15 más vírus is összefüggésbe hozható ennek a betegségnek a keletkezésével, melyről azt kell tudni, hogy cseppfertőzéssel terjed, illetve a székletben lévő vírusokkal, de érintkezés útján is továbbadható.

Jellemző tünetei között megemlíthetjük az 1-2 napi tartó, 38°C körüli lázat, melyet piros kiütések követnek legfőképp a száj körül, valamint a szájnyálkahártyán, de megfigyelhetőek a tenyéren, lábon kialakuló vörös kiütések is. Ahogy a név is sugallja, a betegség kéz-, láb- és szájfájdalmat okoz, tünetei azonban fokozatosan jelennek meg és nem egyszerre fordulnak elő.

A még beszélni nem tudó gyerekek sok sírással, étvágytalansággal és 38 Celsisus-fokos lázzal utalhatnak erre a betegségre. A fájó száj miatt a gyerekek sajnos nem isznak eleget, ami dehidratáltsághoz vezethet. A legkritikusabbak a szájban lévő apró sebek, mely miatt a kicsi étvágytalan lehet, nehezebben nyel, elutasítja az ételeket, italokat, pedig ilyenkor az egyik legfontosabb a folyadékpótlás.

Ételek tekintetében a puhább falatokkal érdemes próbálkozni, kenyérbelső, kalács, italokból pedig a hűvösebb hőmérsékletű, ám nem hideg folyadékok.

A 100%-os narancslé és egyéb savasabb ételek, italok ilyenkor még fokozzák a problémát és a tüneteket, hiszen csíphetik a sérült szájnyálkahártyát, ezek fogyasztása kerülendő a betegség idején.

A kéz-láb-száj fertőzés különösebb kezelést nem igényel, a betegség elején láz-és fájdalomcsillapító adható, s egyes szájfertőtlenítő ecsetelők, spray-k is segítenek a kialakult helyzeten.

A kicsik immunrendszere még nem oly erős, így ők gyakrabban is elkaphatják ezt a fertőzést, a nagyobbacskák már jobban odafigyelnek a kézmosásra és alapvető higiéniás követelményekre, így valószínű ennek tudható be, hogy ebben a korosztályban már ritkábban fordul elő. Megelőzni gyakori meleg vizes kézmosással lehet, illetve azzal, hogy kézzel nem nyúlunk az arcunkhoz, szánkhoz, orrunkhoz.

Mi az a protokollkommunikáció, és miért fontos a mindennapi életben?

A kommunikáció a mindennapi élet része, ide tartozik a protokollkommunikáció is, amit érdemes minden embernek elsajátítania.

Hogyan születtek a hungarikumok?

A magyar kultúra ízek, történetek és évszázadokon át formálódó szokások rendszere. Olyan nemzeti értékekről van szó, amelyek egyszerre jelképezik a kreativitást, a történelmi tapasztalatot és az identitást. Egy pohár pálinka, egy szaloncukor vagy egy gondosan elkészített étel mind arra emlékeztet, hogy a kultúra a mindennapokban él tovább.

Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében

Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.