Menü

Minden, amit a vírusokról tudni érdemes

Ősszel gyakran tapasztalhatjuk, hogy kapar a torkunk, fáj a fejünk vagy éppen köhögünk. Ezek általában egy vírusfertőzés tünetei, amivel a szervezetünk éppen küzd. De hogyan kaphattuk el? Hogyan akadályozhatjuk meg legközelebb és ha már megtörtént a baj, hogyan segíthetünk szervezetünknek a gyógyulásban?

A vírusok tulajdonképpen nem élő szervezetek, bármennyire is gondolunk így rájuk. Nem jellemzőek rájuk az élő szervezetek esetében megfigyelhető sejtfolyamatok, mint például az önálló anyagcsere és szaporodás. Ezekhez a folyamataikhoz szükségük van egy élő szervezet sejtjére, legyen az emberi, állati vagy növényi, de akár gombákat és baktériumokat is megfertőzhetnek bizonyos vírusok. Mit tud akkor a vírus, ha ezeket a folyamatokat nem? Védekezni, túlélni és örökítőanyagot tárolni. A vírus ugyanis nem más, mint DNS vagy RNS molekula – vagyis örökítőanyag – amit fehérjeburok vesz körbe. Némely vírust lipidmembrán is körbevesz, de jellemzően fehérje és örökítőanyag alkotja őket.

A vírusok szinte mindenhol jelen vannak, beszélhetünk akár levegőről, vízről, testnedvekről vagy éppen élelmiszerről. Ráadásul nagyon aprók, még a baktériumoknál is kisebbek, nagyjából 20-300 nanométer nagyságúak. Szinte mindenhol ott vannak, hogyan tudunk hát ellenük védekezni? Egyfelől léteznek vírusölő, másnéven virucid anyagok és fertőtlenítők. Ezekkel érdemes áttörölni a gyakran megérintett tárgyakat, mint például kilincs, telefon, asztal vagy épp a számítógép billentyűzete, valamint a legtöbb kézfertőtlenítő vírusok ellen is hatásos. Másfelől mindenki rendelkezik egy speciális védőgáttal a vírusokkal szemben, az pedig az immunrendszer.

A vírusok ellen ugyanis gyakran nem hatásosak a gyógyszerek, általában megelőző védőoltással és mesterséges ellenanyag bevitellel tudjuk felvenni a harcot ellenük. Ám jó hír, hogy a legtöbb vírusos megbetegedés magától gyógyul és annál kevésbé viseli meg a szervezetet, minél erősebb az immunrendszerünk, így erre érdemes hangsúlyt fektetnünk, ha mégis megfertőződünk. Persze a megelőzésben is éppoly jelentős szerepe van az egészséges immunrendszernek, mint a gyógyulásban, így az a legjobb, ha beépítjük a mindennapokba az egészséges életmódot.

Immunrendszerünket a legkönnyebben úgy erősíthetjük, hogy több időt töltünk a friss levegőn, tápanyagokban gazdag ételeket fogyasztunk és ügyelünk a megfelelő vitamin- (főképp C-vitamin) és ásványi anyag bevitelre. Ezeken felül természetesen rengeteg házi praktika is ismeretes, mint például a hagymatea, mézbe áztatott fokhagyma, gyömbér, citromlé és különböző gyógynövényekből készült forrázatok.

A fehér ruha sosem megy ki a divatból: ezekkel a trükkökkel lesz igazán különleges

A fehér ruha évről évre visszatér a nyári gardróbok sztárjai közé, és ennek jó oka van. Könnyed, friss hatást kelt, remekül visszaveri a napsugarakat, ráadásul szinte minden alkalomra találni belőle megfelelő fazont. Attól azonban, hogy igazi klasszikusnak számít, még egyáltalán nem kell unalmasnak lennie.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Kánikulában is kirándulnál? – Így készülj fel a nyári hőségre

A tartós meleg nem feltétlenül jelenti azt, hogy le kell mondanunk a városnézésről és a természetjárásról. Megfelelő felkészüléssel, illetve néhány egyszerű óvintézkedés betartásával a legforróbb napokon is élvezhetjük a szabadtéri programokat.

Nyári vezetés, mit szabad és mit nem?

Ugyan a vezetésnek megvannak a maga szabályai, de vannak dolgok, amikre nem mindig figyelünk, pedig igencsak kéne.

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.