Menü

Mire jó és mit jelent a meditációs asztal?

A meditációs asztal kifejezés hallatán egy nyugodt hely jut eszembe az otthonunkban, mely a lelki egészségben, harmónia elérésében, nyugodtabb életben segíthet. Hogy mennyire gondolom ezt jól, az a cikkből kiderül.

A meditációs asztal egy olyan szent hely, amely a béke és a nyugalom érzését közvetíti, testileg, lelkileg és szellemileg táplál minket, ahol feltöltődhetünk, ahol megtalálhatjuk a külső-belső egyensúlyt, ahol önmagunkra találhatunk.

A meditáció olyan szellemi tevékenység, amely magába foglalja a koncentrációt, a szemlélődést, a szellemi megvilágosodást, szolgálva ezzel a fizikai és mentális egészséget. A meditáció során a testet tudatosan ellazítjuk, és szellemünket átengedjük a nyugalomnak és befelé, a belsőnkre, önmagunkra figyelünk.

A meditációt végzik spirituális, vallási vagy szabadidős tevékenységként is, melynek az egészségre és a test működésére kifejtett hatását ma már nem csak tapasztalatok, hanem nemzetközileg kutatási eredmények is alátámasztják.

Szeretet, béke, nyugalom – ezek a gondolatok találnak meg minket egy meditáció során. Ehhez egy olyan hely kell, melyet a nyugalom szigetének hívhatunk, akár lehet egészen kicsi is. Egy sarok az otthonunkban, egy kis asztalka, melyen olyan tárgyakat helyezünk el, melyek jóérzéssel töltenek el.

Milyen tárgyakat tegyünk az asztalra?

Meditációs asztalt, vagy sarkot mi magunk is készíthetünk, a lényeg azon van, hogy a látványa megnyugtasson bennünket és kényelmesen el tudjunk helyezkedni ott, amikor meditálunk.

Reggel is indíthatjuk a napunkat meditációval, de munka után, vagy egy fárasztó nap zárásaként is levezethetjük a napi stresszt és elengedhetjük, amire nincs szüksége a lelkünknek. A cél az, hogy nyugalmat és békét vigyünk a napunkba, az életünkbe.

Tehetünk az asztalra könyveket, kristályokat, köveket, ásványokat, gyertyát, meditációs kellékeket, kártyákat, szobrokat. A lényeg, hogy ezek a tárgyak a béke és a nyugalom érzését közvetítsék. Mivel ezt a helyet egy szerethető és harmonikus hellyé kell tegyük, így használhatunk párnákat, szőnyegeket, baldachinokat és takarókat is. Tegyünk egy próbát, vezessük be mindennapjainkba új szokásként a meditációt és néhány alkalom elteltével mi magunk fogjuk megtapasztalni a változást.

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.