Menü

A tudathasadás legfőbb jellemzői

A tudathasadás (skizofrénia) súlyos, legtöbbször a pszichózis jellegzetességeit mutató elmekórtani állapot. Kiváltó oka mind a mai napig ismeretlen. Valójában egy pontatlan, hétköznapi kifejezés, melyet egyaránt használnak a skizofrénia és a disszociatív személyiségzavar (többszörös személyiség) tünetegyüttesének jelölésére.

A multiplex személyiségzavart gyakran összekeverik a skizofréniával, vagy a tudathasadás egyéb formáival. A multiplex személyiség is egyfajta tudathasadásos elmeállapot, ha ezt a kifejezést szó szerint értjük. Az effajta zavarnak több elnevezést is adtak, a legegyszerűbb és legkifejezőbb a többszemélyűség, azonban a multiplex személyiségzavar a szakkifejezés. A betegség tünete a fejfájás és az emlékezetkiesés.

Ez a probléma ritkán vagy egyáltalán nem gyógyítható gyógyszerek segítségével, inkább csak megpróbálják elnyomni a nem kívánt személyiségeket. Legismertebb és legkézenfekvőbb kezelési formája, hogy pszichológiai úton az összes személyiséget megpróbálják összeolvasztani. A terápia hosszadalmas és bonyolult. A személyiségeket nem minden esetben lehet egyesíteni; ebben az esetben harmonikus kapcsolatot igyekeznek kialakítani közöttük.

A skizofrénia elnevezés görög gyökerekre nyúlik vissza, a szkhidzó (hasítani) és phrén (lélek) szavakból származik. első pillantásra a “lélekhasadásra” asszociálunk azonban a hasadás nem a személyiség „többszöröződésére”, hanem a gondolatok, érzések és cselekedetek között fennálló diszharmóniára, az összhang felbomlására vonatkozik.

A tudathasadás (skizofrénia) súlyos, legtöbbször a pszichózis jellegzetességeit mutató elmekórtani állapot. Kialakulásának mi állhat a hátterében, a mai napig ismeretlen. Felmerülhetnek idegfejlődési zavarok, öröklődés, környezeti hatások. Általában a serdülést követően és a harmincadik életév betöltése közötti időszakban jelenik meg. A betegségre utaló előzmények jellemzően már kamaszodás közben felbukkannak. Nőknél és férfiaknál egyaránt előfordulhat, a férfiaknál korábban észlelhető.

A beteg egész életét végigkíséri, még ha gyógyszerekre jól is reagál. Diagnosztizálása rendkívül problémás, pedig a betegség az egész személyiséget megváltoztatja, mindenre kihat. A gondolkodás, az érzelmi reakciók az észlelés átalakul, ami súlyos hatással van az érintett társas kapcsolataira, alkalmazkodóképességére.

Az érintettek váratlan, meglepő reakciókkal képesek reagálni az őket érő ingerekre, amivel megbotránkoztatják a környezetüket. A társadalom egy része elzárkózik tőlük a kellemetlenségek elkerülése végett. Ez a különös betegség több filmalkotást is ihletett, például az Egy csodálatos elme (2001) illetve a Széttörve (2017) című mozifilmeket.

A skizofréniát tünetei és lefolyása alapján több altípusba sorolja a szakirodalom. A paranoid skizofréniát főként a téveszmék, a hanghallucinációk, a viselkedési rendellenességek jellemzik, de gyógyszeresen általában jól kezelhető. A hebefréniás vagy szétesett skizofréniában felbomlik a beszéd és a viselkedés, a beteget a sivár érzelmi élet, a gondolkodási zavarok jellemzik. A differenciálatlan skizofréniát komplex tünetegyüttes jellemzi: téveszmék, hallucinációk, gondolkodási zavarok és „abnormális” viselkedés. A katatón skizofréniában a testi, pszichomotorikus tünetek a meghatározók, a mozdulatlanság vagy éppen a szélsőséges mozgások kivitelezése. A skizofrénia szimplex formában a szintek csaknem észrevétlenül alakulnak ki és idült skizofréniába torkollanak.

A diagnózis felállítása a tünetek sokfélesége és a betegség különböző lefolyása alapján nem egyszerű feladat. A biztos véleményhez legalább fél éven át meg kell figyelni a beteget.

Egyértelműen skizofréniáról van szó, ha a gondolkodás zavarai, a külső erők általi irányítottság, érzékcsalódások, hallucinációk, téveszmék közül valamelyik határozottan, vagy legalább kettő részben megmutatkozik, illetve a további tünetekből is legalább kettő jellemző, valamint, hogy a tünetek legalább egy hónapon keresztül fennállnak. A diagnózis felállításának alapja ezért a beteg megfigyelése és a tünetek időtartamának és súlyosságának értékelése.

Az elmúlás emlékezete – a múltban és a jelenben

Minden ősz végén, amikor elérkezik november elseje, a temetőkben lassan feltűnnek a gyertyafények. Virágárusok lepik el a sarkokat, a bejáratnál mécsesek sora csillog. A látvány egyszerre meghitt és ismétlődő, valami, amit már megszoktunk. Azonban miben változott ez az időszak az elmúlt évekhez képest?

Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot

Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.

Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról

Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.

A hipochondria lélektana

A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?