Menü

Hogyan rázódjunk vissza a munkába?

A nyár vége a legtöbb iskolás számára rémálom, az okot pedig nem szükséges részletezni elég csak annyit mondani, hogy: iskola. Emellett nyáron a már dolgozók is szabadságra, ezzel együtt pedig nyaralásra mennek, majd ezután akár 1-1,5 hét kihagyással vissza kell rázódni a munkába, akár egyik napról a másikra. Ez azonban legtöbbször nem egyszerű feladat, ha a nyaralás után akár egy nappal már dolgozni kell. Ebben a cikkben ennek leküzdésére nézhetünk meg néhány tippet.

Csak fokozatosan

Ha nyaralás után már egy nappal dolgoznunk kell, abból általában semmi jó sem származik. Ha nincs átmenet a nyaralás és a munka között, akkor önmagunk számára csinálunk csak feszültséget és frusztráltságot. Egy napot mindenképp érdemes tartani a nyaralás és a munka között, ezáltal máris egy kicsit könnyebb lehet újból elkezdeni a mindennapi mókuskereket.

Emellett a szabadság alatt felhalmozott munkát nem lehet egyik pillanatról a másikra leküzdeni. Nézzük végig, hogy nagyjából milyen feladatok várnak ránk, legyen az munka, vagy diákként még a tanulás és próbáljuk őket rangsorolni, majd egyenletesen beosztani. Leginkább azt kell tisztáznunk magunkban, hogy a nyaralást követő heteknek melyek a legfontosabb feladatai, és mi az amit mindenképp meg akarunk csinálni.

Tervezzük meg a feladatainkat

1-2 hét alatt általában mindig rengeteg új dolog történik egy munkahelyen belül. Mikor visszatérünk a munkához érdemes eldönteni, hogy mely munkák a legfontosabbak, és melyek azok amelyekkel csak később kell foglalkoznunk. A legfontosabb, hogy mindennapjainkat átláthatóvá és rendezetté tegyük magunk számára, amelyben nagy segítséget nyújthat ha a munkahelyi dolgainkat elrendezzük, valamint ha a mindennapi életünket is visszatereljük a normális kerékvágásba.

Kerüljük el a nyaralás utáni depressziót

Egy hosszabb nyaralás, vagy éppen az iskolától való közel három hónapos távollét után sokszor egy porcikánk sem kívánja, hogy visszatérjünk a tanuláshoz, vagy éppen a munkához. Ezt ráadásul csak súlyosbítjuk azzal, ha a nyaralás előttről is maradtak dolgaink, amelyeket nem fejeztünk be. Ha rögtön beleroskadunk a hétköznapokba, akkor könnyedén rosszul érezhetjük magunkat a nyaralás után. Emiatt érdemes fokozatosan visszatérni a munkához, valamint akár egy nagyobb nyaralás után, csinálni mondjuk egy egynapos, vagy hétvégi programot, amely segít kikapcsolódni és egyben segíti a visszarázódást is.

Csak pozitívan!

Saját panaszkodásunk és kesergésünk legtöbbször csak ront ezen az érzésen. Ha egész nap a nyaralás elmúlt szépségein sopánkodunk, akkor az egyenes út a munka, vagy éppen az iskolaundorhoz. Azon persze érdemes elgondolkodni, hogy ha a korábban említett két szó hatásárára már görcsbe rándul a gyomrunk, akkor min kellene változtatni. Azonban a rossz iskolai környezetről száz évig is lehetne beszélni, ha pedig elégedetlenek vagyunk a munkahelyünkön, vagy a saját munkákkal, akkor fontos meglátni, hogy ez mi miatt van és hogyan tudunk rajta változtatni, vagy azt, hogy adott esetben mi mit teszünk rosszul.

Összességében a hozzáállás és az, hogyha nem engedjük át magunkat a negatív gondolatoknak már fél siker. A legrosszabb ami történhet velünk nyaralás után, hogy egyből visszazökkenünk a régi kerékvágásba, de ha elégedettek vagyunk a munkánkkal és a mindennapjainkkal, akkor ez csak múló rosszkedv.

Az biztos, hogy a negatív hozzáállásnak és a mindennapos kesergésnek van a legkevesebb értelme egy szabadság, különösen egy nyaralás után. Másrészt a szabadság után történő visszatérés mindig könnyebb, ha nem mindent önmagunk akarunk elvégezni, hanem segítséget kérünk a családtól, valamint a munkahelyen is egyeztetünk a kollégákkal arról, hogy történt-e valami érdemleges, ezáltal elkerülhetjük az olyan kellemetlen helyzeteket, mikor a leghalványabb elképzelésünk sincs arról, hogy mi történik körülöttünk, mivel korábban nem voltunk ott. Ha egyeztetjük a számunkra szükséges információkat, azzal nagyban megkönnyíthetjük a szabadság után elvégzett munkánk eredményességét és a saját életünket is.

A rage baiting jelensége és működése

Biztosan sokan találkozunk a közösségi médiás görgetés közben dühítő tartalmakkal. Úgymond van az internetnek egy sötét része, ahol az indulatot kiváltó videók tömkelege nem véletlen baleset, hanem tudatosan előállított termék. Legyenek ezek közúti balesetes klipek, állatkínzás vagy valamilyen látványos társadalmi normaszegés formájában.

Eső a Balatonnál? Így mentsd meg a nyaralást rossz időben

Balaton, július – mindenki napfényt, csobbanást és fagyit remél egy balatoni nyaraláson. De mi van akkor, ha beborul az ég, és a napokat eső, szél vagy hidegebb idő kíséri? Pánik helyett jöjjön a B-terv – mert a rossz idő nem jelenti azt, hogy unalmas napok várnak ránk.

Tisztelet a teremben: Amit minden sportolónak tudnia kell

Nincs írott szabály a konditermi viselkedésre, mégis van egyfajta etikett, amit illik vagy illene egy edzőteremben betartani, a zökkenőmentes egymás mellett edzés érdekében.

Amit megeszünk, őt megölheti – Miért nem etethetjük a kutyát akármivel?

A kutyák az ember legjobb barátai, és sok gazdi hajlamos „családtagként” kezelni kedvencét – ez természetes. Azonban amikor az étkezésről van szó, fontos megérteni, hogy a kutyák emésztőrendszere és táplálkozási igényei nagyon különböznek az emberekétől. A „csak egy falat nem árt” hozzáállás komoly egészségügyi kockázatokhoz vezethet. Miért nem szabad etetni a kutyákat bármivel?

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.