Menü

Hogyan rázódjunk vissza a munkába?

A nyár vége a legtöbb iskolás számára rémálom, az okot pedig nem szükséges részletezni elég csak annyit mondani, hogy: iskola. Emellett nyáron a már dolgozók is szabadságra, ezzel együtt pedig nyaralásra mennek, majd ezután akár 1-1,5 hét kihagyással vissza kell rázódni a munkába, akár egyik napról a másikra. Ez azonban legtöbbször nem egyszerű feladat, ha a nyaralás után akár egy nappal már dolgozni kell. Ebben a cikkben ennek leküzdésére nézhetünk meg néhány tippet.

Csak fokozatosan

Ha nyaralás után már egy nappal dolgoznunk kell, abból általában semmi jó sem származik. Ha nincs átmenet a nyaralás és a munka között, akkor önmagunk számára csinálunk csak feszültséget és frusztráltságot. Egy napot mindenképp érdemes tartani a nyaralás és a munka között, ezáltal máris egy kicsit könnyebb lehet újból elkezdeni a mindennapi mókuskereket.

Emellett a szabadság alatt felhalmozott munkát nem lehet egyik pillanatról a másikra leküzdeni. Nézzük végig, hogy nagyjából milyen feladatok várnak ránk, legyen az munka, vagy diákként még a tanulás és próbáljuk őket rangsorolni, majd egyenletesen beosztani. Leginkább azt kell tisztáznunk magunkban, hogy a nyaralást követő heteknek melyek a legfontosabb feladatai, és mi az amit mindenképp meg akarunk csinálni.

Tervezzük meg a feladatainkat

1-2 hét alatt általában mindig rengeteg új dolog történik egy munkahelyen belül. Mikor visszatérünk a munkához érdemes eldönteni, hogy mely munkák a legfontosabbak, és melyek azok amelyekkel csak később kell foglalkoznunk. A legfontosabb, hogy mindennapjainkat átláthatóvá és rendezetté tegyük magunk számára, amelyben nagy segítséget nyújthat ha a munkahelyi dolgainkat elrendezzük, valamint ha a mindennapi életünket is visszatereljük a normális kerékvágásba.

Kerüljük el a nyaralás utáni depressziót

Egy hosszabb nyaralás, vagy éppen az iskolától való közel három hónapos távollét után sokszor egy porcikánk sem kívánja, hogy visszatérjünk a tanuláshoz, vagy éppen a munkához. Ezt ráadásul csak súlyosbítjuk azzal, ha a nyaralás előttről is maradtak dolgaink, amelyeket nem fejeztünk be. Ha rögtön beleroskadunk a hétköznapokba, akkor könnyedén rosszul érezhetjük magunkat a nyaralás után. Emiatt érdemes fokozatosan visszatérni a munkához, valamint akár egy nagyobb nyaralás után, csinálni mondjuk egy egynapos, vagy hétvégi programot, amely segít kikapcsolódni és egyben segíti a visszarázódást is.

Csak pozitívan!

Saját panaszkodásunk és kesergésünk legtöbbször csak ront ezen az érzésen. Ha egész nap a nyaralás elmúlt szépségein sopánkodunk, akkor az egyenes út a munka, vagy éppen az iskolaundorhoz. Azon persze érdemes elgondolkodni, hogy ha a korábban említett két szó hatásárára már görcsbe rándul a gyomrunk, akkor min kellene változtatni. Azonban a rossz iskolai környezetről száz évig is lehetne beszélni, ha pedig elégedetlenek vagyunk a munkahelyünkön, vagy a saját munkákkal, akkor fontos meglátni, hogy ez mi miatt van és hogyan tudunk rajta változtatni, vagy azt, hogy adott esetben mi mit teszünk rosszul.

Összességében a hozzáállás és az, hogyha nem engedjük át magunkat a negatív gondolatoknak már fél siker. A legrosszabb ami történhet velünk nyaralás után, hogy egyből visszazökkenünk a régi kerékvágásba, de ha elégedettek vagyunk a munkánkkal és a mindennapjainkkal, akkor ez csak múló rosszkedv.

Az biztos, hogy a negatív hozzáállásnak és a mindennapos kesergésnek van a legkevesebb értelme egy szabadság, különösen egy nyaralás után. Másrészt a szabadság után történő visszatérés mindig könnyebb, ha nem mindent önmagunk akarunk elvégezni, hanem segítséget kérünk a családtól, valamint a munkahelyen is egyeztetünk a kollégákkal arról, hogy történt-e valami érdemleges, ezáltal elkerülhetjük az olyan kellemetlen helyzeteket, mikor a leghalványabb elképzelésünk sincs arról, hogy mi történik körülöttünk, mivel korábban nem voltunk ott. Ha egyeztetjük a számunkra szükséges információkat, azzal nagyban megkönnyíthetjük a szabadság után elvégzett munkánk eredményességét és a saját életünket is.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.