Milyen hatással van az alkoholfogyasztás a mentális egészségre?
- Dátum: 2022.08.21., 15:23
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- alkohol, betegség, feszültségoldás, hatások, megoldás, nyugtalanság, pánik, psziché, szorongás
Ez számos összetett tényezőtől függ, például attól, hogy ki mennyit iszik és milyen természetes lelkiállapotban van, továbbá bizonyos rövid és hosszú távú hatásokat is figyelembe kell venni.
Az alkohol pszichoaktív anyag, amely hatással van az agyi idegsejtekre, amelyek közvetlenül befolyásolják cselekedeteinket és hangulatunkat. Rövid távon a mértékletes és alkalmi ivás nyugtatólag hat. Sokan azért szeretnek inni, mert örömet okoz, és fokozhatja a társas összejövetelek élményét.
Ahogy azonban egyre többet iszol, az alkohol bódító hatása átveszi az irányítást. A jó hangulat gyorsan elmúlhat és szomorú vagy depressziós lehetsz. Hosszú távon az ivás tartósan befolyásolhatja a mentális egészségedet.

Egyesek a stressz vagy a szorongás levezetésére isznak, és az alkoholt az érzelmeik eltompítására használják. Idővel elkezdhetnek erősebben inni, és több alkoholra van szükségük a kívánt hatás eléréséhez. A túlzott alkoholfogyasztás azonban súlyosbíthatja a stresszt és a szorongást, és további mentális egészségügyi problémákat okozhat.
Rengeteg mentális problémával küzdő ember szed gyógyszert, hogy stabilizálja hangulatát és viselkedését. Az alkohol kölcsönhatásba léphet ezekkel és más gyógyszerekkel, ezért az ilyen gyógyszereket szedőknek általában nem ajánlott alkoholt fogyasztani. Hasonlóképpen az amfetamint vagy opioidokat használóknak és a tiltott drogokat szedőknek is kerülniük kell a túlzott alkoholfogyasztás. Az alkohol és a kábítószer kölcsönhatása – akár törvényes, akár nem – megváltoztathatja vagy súlyosbíthatja mindkettő hatását, és akár halálhoz is vezethet.
Az „öngyógyítás” és a hangulatváltoztatás céljából történő ivás sosem jó ötlet. Ha nehezen birkózol meg egy mentális egészségügyi problémával, a legjobb, ha szakember segítségét kéred – segélyvonalak és egyéb források is a rendelkezésedre állnak. Hasonlóképpen, ha aggályaid vannak saját vagy mások alkoholfogyasztásával és annak a mentális egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban, egy egészségügyi szakember segíteni tud meghatározni a kockázati szintedet és a legmegfelelőbb beavatkozásokat vagy kezeléseket tudja számodra ajánlani.

Külön szükséges foglalkozni az úgynevezett másodlagosan alkoholizálókkal: ekkor ugyanis az alkoholfogyasztás a feszültség és a szorongás oldását szolgálja. Kétségtelen, hogy az arra fogékony embereknél – szorongó személyiségűek, szociális fóbiában, pánikbetegségben szenvedők – az italnak van egyfajta gyors szorongásoldó hatása. De a problémára tartósan nem hoz megoldást, az alkohol szervezetből történő kiürülésével a panaszok visszatérnek, a káros hatások azonban ugyanúgy érvényesülnek.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?