Milyen hatással van az alkoholfogyasztás a mentális egészségre?
- Dátum: 2022.08.21., 15:23
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- alkohol, betegség, feszültségoldás, hatások, megoldás, nyugtalanság, pánik, psziché, szorongás
Ez számos összetett tényezőtől függ, például attól, hogy ki mennyit iszik és milyen természetes lelkiállapotban van, továbbá bizonyos rövid és hosszú távú hatásokat is figyelembe kell venni.
Az alkohol pszichoaktív anyag, amely hatással van az agyi idegsejtekre, amelyek közvetlenül befolyásolják cselekedeteinket és hangulatunkat. Rövid távon a mértékletes és alkalmi ivás nyugtatólag hat. Sokan azért szeretnek inni, mert örömet okoz, és fokozhatja a társas összejövetelek élményét.
Ahogy azonban egyre többet iszol, az alkohol bódító hatása átveszi az irányítást. A jó hangulat gyorsan elmúlhat és szomorú vagy depressziós lehetsz. Hosszú távon az ivás tartósan befolyásolhatja a mentális egészségedet.

Egyesek a stressz vagy a szorongás levezetésére isznak, és az alkoholt az érzelmeik eltompítására használják. Idővel elkezdhetnek erősebben inni, és több alkoholra van szükségük a kívánt hatás eléréséhez. A túlzott alkoholfogyasztás azonban súlyosbíthatja a stresszt és a szorongást, és további mentális egészségügyi problémákat okozhat.
Rengeteg mentális problémával küzdő ember szed gyógyszert, hogy stabilizálja hangulatát és viselkedését. Az alkohol kölcsönhatásba léphet ezekkel és más gyógyszerekkel, ezért az ilyen gyógyszereket szedőknek általában nem ajánlott alkoholt fogyasztani. Hasonlóképpen az amfetamint vagy opioidokat használóknak és a tiltott drogokat szedőknek is kerülniük kell a túlzott alkoholfogyasztás. Az alkohol és a kábítószer kölcsönhatása – akár törvényes, akár nem – megváltoztathatja vagy súlyosbíthatja mindkettő hatását, és akár halálhoz is vezethet.
Az „öngyógyítás” és a hangulatváltoztatás céljából történő ivás sosem jó ötlet. Ha nehezen birkózol meg egy mentális egészségügyi problémával, a legjobb, ha szakember segítségét kéred – segélyvonalak és egyéb források is a rendelkezésedre állnak. Hasonlóképpen, ha aggályaid vannak saját vagy mások alkoholfogyasztásával és annak a mentális egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban, egy egészségügyi szakember segíteni tud meghatározni a kockázati szintedet és a legmegfelelőbb beavatkozásokat vagy kezeléseket tudja számodra ajánlani.

Külön szükséges foglalkozni az úgynevezett másodlagosan alkoholizálókkal: ekkor ugyanis az alkoholfogyasztás a feszültség és a szorongás oldását szolgálja. Kétségtelen, hogy az arra fogékony embereknél – szorongó személyiségűek, szociális fóbiában, pánikbetegségben szenvedők – az italnak van egyfajta gyors szorongásoldó hatása. De a problémára tartósan nem hoz megoldást, az alkohol szervezetből történő kiürülésével a panaszok visszatérnek, a káros hatások azonban ugyanúgy érvényesülnek.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.