Az olvasás egészségügyi hatásai

Kutatások támasztják alá, hogy fizikailag és lelkileg is egészségesebbek leszünk az olvasástól. Nemcsak bölcsebbé válhatunk, hanem okosabbá, empatikusabbá is, de fontos megjegyezni, hogy ezek a pozitív hatások akkor figyelhetők meg, ha könyvet olvasunk, vagy valamilyen hosszabb írást, történetet, a közösségi oldalak hírfolyam görgetése nem sorolható a jótékony hatású olvasáshoz.

Olvasás alatt nem a bulvárt és nem is a híreket értjük, hanem szépirodalmat. Az olvasás nemcsak szabadidős tevékenység, hanem az egészségünkre is jó hatással van, mind fizikailag, mind szellemileg.

Az olvasás pozitív hatásai között említhető, hogy csökkenti a stresszt, bizonyítottan késlelteti az időskori demencia kialakulását, fejleszti a memóriát, az olvasás jótékonyan hat a munkavégzésünkre, hiszen ezáltal fókuszáltabban dolgozunk, erősíti a koncentrációt, gazdagítja a szókincset, oldja a szorongást.

Hogy válhatunk empatikusabbá az olvasástól?

Nos, mivel azonosulunk azzal, amit olvasunk, beleéljük magunkat az adott helyzetbe, történetbe, kultúrába, ezáltal növeljük az empátiánkat és megértőbbek, empatikusabbak leszünk másokkal szemben.

Azok, akik a mobiltelefonjuk vagy tabletük nyomogatása helyett, elalvás előtt olvasnak, sokkal jobban és pihentetőbben alszanak, hiszen segít az elcsendesedésben.

A villogó tévéképernyő, a vakító telefon és tablet állandó figyelemváltogatásra kényszerít, melyek növelik a stresszt, ingerlékennyé tesznek és az alvászavarokért is felelősek.

Az olvasás ezzel pont ellentétes cselekvés, elcsendesít, megnyugtatja az elmét, kikapcsol, kizökkent a mindennapi feladatokból, teendőkből. Ha olvasunk óhatatlanul is ellazulunk, lelassul a szívverés, ezzel oldódik a feszültség, éppen ezért is fontos, hogy lefekvés előtt a gyerekeknek is mesét olvassunk, a tévé képernyője helyett, utóbbi ugyanis megfoszt egy nagyon lényeges lépéstől: a belső képalkotástól. A képet „készen” kapja.

A belső képalkotásnak az az előnye, hogy a történetből a gyerek azt képzel maga elé, amit szeretne.

Kutatások és tanulmányok sora igazolta, hogy azok a gyerekek, akiknek rendszeresen mesélnek este, sokkal fejlettebbek lesznek az iskolába kerüléskor. A meseolvasást nem lehet elég korán kezdeni, már a pár hónapos babáknak is ajánlott mesélni. Talán eleinte nem köti le, kiveszi a kezünkből a mesekönyvet, elterelődik a figyelme, ám később megszokja megszereti, fejlődik tőle, ezért nem szabad feladni, hanem sokszor kell próbálkozni a meséléssel.A közös meseolvasásnak az iskoláskor elérésével sem kell megszűnnie, a nagyobb gyerekek is igénylik a meseolvasással töltött közös időt.