A körte jótékony hatásai
- Dátum: 2022.08.09., 07:21
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- desszert, diéta, egészség, emésztés, immunrendszer, kalória, körte, rost
A körte hazánkban a kevésbé népszerű gyümölcsök közé tartozik. Érdemes viszont nagyobb figyelmet szentelni ennek az értékes gyümölcsnek, hiszen rengeteg jótékony hatással van szervezetünkre a rendszeres fogyasztása.
A körte származásáról nem találhatóak egyértelmű információk. Kis túlzással a Föld bármely részén megtalálható. A körtét már az ókortól kezdve nemesítették, éppen ezért ma már több mint 4000 különféle körtefajról tudunk. A körte nemesítése a görögökhöz köthető, ami körülbelül 3000 évvel ezelőtt kezdődhetett. A középkorban elterjedt, hogy a körte nyersen fogyasztva mérgező lehet, ezért kizárólag főzve fogyasztották.

A körtével egy formájában már biztosan találkozott mindenki, az pedig a kompót, vagy befőtt. Előszeretettel használják még a körtét különféle salátákban, és az ínyencek kifejezetten szeretik a körtét különféle sajtokkal fogyasztani. A körtének a másik gyakori felhasználási módja nem más, mint a pálinkafőzés, amelynek kis hazánkban nagy kultúrája van. Továbbá a körtét különféle desszertekben, süteményekben is használják ízesítés gyanánt.
Mi van a körtében?
Vitamin tartalma
A körte kifejezetten őszi gyümölcs, és érdemes is fogyasztani, hogy a szervezetünket feltöltsük a hideg téli hónapok előtt. A körtében rengeteg vitamin található, pontosabban: A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, valamint C-, E-, K- és J-vitamin. A körte C-vitamin tartalma jelentős, ugyanis egy normális méretű körte fedezi a napi C-vitamin szükségletünket.
Ásványi anyag tartalma

A körte nem csak vitaminokban bővelkedik, hanem az ásványi anyag tartalma is igen gazdag. Ez kifejezetten jól jön a szervezetünk számára ősszel, amikor az immunrendszerünket szeretnénk ellenállóbbá tenni a betegségek, vírusokkal szemben. A körtében megtalálható a kálium, kalcium, nátrium, foszfor, magnézium, vas, bór, fluor, cink, réz, mangán és szelén. Szakértők állítása szerint egy felnőtt szervezet számára naponta legalább 30 gramm rost szükséges. Ez a mennyiséget pedig már 3 körte elfogyasztásával teljesíthetjük, ami jól mutatja, hogy a szükséges rostok is igen nagy számban fellelhetőek a körében.
Tápanyag tartalma
A körtének is, csakúgy, mint a gyümölcsök túlnyomó többségének, nagy része víz, ami a körte esetében 84%. Továbbá tartalmaz fehérjét, 0,4%-ban, 10% gyümölcscukrot, kicsivel több, mint 3% növényi rostot, és alig 0,1% növényi zsírt. Ez egy átlagos méretű körte esetében így néz ki: 1,6 gramm fehérje, 0,5 gramm zsír, 82 gramm szénhidrát, 33 gramm rost és 540 milligramm kálium.

A körtét kifejezetten érdemes beépíteni a diétás étrendünkbe, hiszen egyrészt hashajtó hatással rendelkezik, másrészt pedig teltség érzést okoz, így csökkenti az étvágyunkat. 100 gramm körtében mindössze 35 kalória található, így bátran fogyaszthatjuk diéta során is.
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Noni – a trópusok különleges gyümölcse
A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.
A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében
A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.
Homoktövis – a természet egyik leggazdagabb vitaminforrása
A homoktövis (Hippophae rhamnoides) az egyik legismertebb gyógynövény, amelyet évszázadok óta alkalmaznak egészségmegőrző célokra. Élénk narancssárga bogyói rendkívül gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban és bioaktív vegyületekben, ezért sokan „szuperélelmiszerként” emlegetik.
Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk
A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.