A körte jótékony hatásai
- Dátum: 2022.08.09., 07:21
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- desszert, diéta, egészség, emésztés, immunrendszer, kalória, körte, rost
A körte hazánkban a kevésbé népszerű gyümölcsök közé tartozik. Érdemes viszont nagyobb figyelmet szentelni ennek az értékes gyümölcsnek, hiszen rengeteg jótékony hatással van szervezetünkre a rendszeres fogyasztása.
A körte származásáról nem találhatóak egyértelmű információk. Kis túlzással a Föld bármely részén megtalálható. A körtét már az ókortól kezdve nemesítették, éppen ezért ma már több mint 4000 különféle körtefajról tudunk. A körte nemesítése a görögökhöz köthető, ami körülbelül 3000 évvel ezelőtt kezdődhetett. A középkorban elterjedt, hogy a körte nyersen fogyasztva mérgező lehet, ezért kizárólag főzve fogyasztották.

A körtével egy formájában már biztosan találkozott mindenki, az pedig a kompót, vagy befőtt. Előszeretettel használják még a körtét különféle salátákban, és az ínyencek kifejezetten szeretik a körtét különféle sajtokkal fogyasztani. A körtének a másik gyakori felhasználási módja nem más, mint a pálinkafőzés, amelynek kis hazánkban nagy kultúrája van. Továbbá a körtét különféle desszertekben, süteményekben is használják ízesítés gyanánt.
Mi van a körtében?
Vitamin tartalma
A körte kifejezetten őszi gyümölcs, és érdemes is fogyasztani, hogy a szervezetünket feltöltsük a hideg téli hónapok előtt. A körtében rengeteg vitamin található, pontosabban: A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, valamint C-, E-, K- és J-vitamin. A körte C-vitamin tartalma jelentős, ugyanis egy normális méretű körte fedezi a napi C-vitamin szükségletünket.
Ásványi anyag tartalma

A körte nem csak vitaminokban bővelkedik, hanem az ásványi anyag tartalma is igen gazdag. Ez kifejezetten jól jön a szervezetünk számára ősszel, amikor az immunrendszerünket szeretnénk ellenállóbbá tenni a betegségek, vírusokkal szemben. A körtében megtalálható a kálium, kalcium, nátrium, foszfor, magnézium, vas, bór, fluor, cink, réz, mangán és szelén. Szakértők állítása szerint egy felnőtt szervezet számára naponta legalább 30 gramm rost szükséges. Ez a mennyiséget pedig már 3 körte elfogyasztásával teljesíthetjük, ami jól mutatja, hogy a szükséges rostok is igen nagy számban fellelhetőek a körében.
Tápanyag tartalma
A körtének is, csakúgy, mint a gyümölcsök túlnyomó többségének, nagy része víz, ami a körte esetében 84%. Továbbá tartalmaz fehérjét, 0,4%-ban, 10% gyümölcscukrot, kicsivel több, mint 3% növényi rostot, és alig 0,1% növényi zsírt. Ez egy átlagos méretű körte esetében így néz ki: 1,6 gramm fehérje, 0,5 gramm zsír, 82 gramm szénhidrát, 33 gramm rost és 540 milligramm kálium.

A körtét kifejezetten érdemes beépíteni a diétás étrendünkbe, hiszen egyrészt hashajtó hatással rendelkezik, másrészt pedig teltség érzést okoz, így csökkenti az étvágyunkat. 100 gramm körtében mindössze 35 kalória található, így bátran fogyaszthatjuk diéta során is.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?