A körte jótékony hatásai
- Dátum: 2022.08.09., 07:21
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- desszert, diéta, egészség, emésztés, immunrendszer, kalória, körte, rost
A körte hazánkban a kevésbé népszerű gyümölcsök közé tartozik. Érdemes viszont nagyobb figyelmet szentelni ennek az értékes gyümölcsnek, hiszen rengeteg jótékony hatással van szervezetünkre a rendszeres fogyasztása.
A körte származásáról nem találhatóak egyértelmű információk. Kis túlzással a Föld bármely részén megtalálható. A körtét már az ókortól kezdve nemesítették, éppen ezért ma már több mint 4000 különféle körtefajról tudunk. A körte nemesítése a görögökhöz köthető, ami körülbelül 3000 évvel ezelőtt kezdődhetett. A középkorban elterjedt, hogy a körte nyersen fogyasztva mérgező lehet, ezért kizárólag főzve fogyasztották.

A körtével egy formájában már biztosan találkozott mindenki, az pedig a kompót, vagy befőtt. Előszeretettel használják még a körtét különféle salátákban, és az ínyencek kifejezetten szeretik a körtét különféle sajtokkal fogyasztani. A körtének a másik gyakori felhasználási módja nem más, mint a pálinkafőzés, amelynek kis hazánkban nagy kultúrája van. Továbbá a körtét különféle desszertekben, süteményekben is használják ízesítés gyanánt.
Mi van a körtében?
Vitamin tartalma
A körte kifejezetten őszi gyümölcs, és érdemes is fogyasztani, hogy a szervezetünket feltöltsük a hideg téli hónapok előtt. A körtében rengeteg vitamin található, pontosabban: A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, valamint C-, E-, K- és J-vitamin. A körte C-vitamin tartalma jelentős, ugyanis egy normális méretű körte fedezi a napi C-vitamin szükségletünket.
Ásványi anyag tartalma

A körte nem csak vitaminokban bővelkedik, hanem az ásványi anyag tartalma is igen gazdag. Ez kifejezetten jól jön a szervezetünk számára ősszel, amikor az immunrendszerünket szeretnénk ellenállóbbá tenni a betegségek, vírusokkal szemben. A körtében megtalálható a kálium, kalcium, nátrium, foszfor, magnézium, vas, bór, fluor, cink, réz, mangán és szelén. Szakértők állítása szerint egy felnőtt szervezet számára naponta legalább 30 gramm rost szükséges. Ez a mennyiséget pedig már 3 körte elfogyasztásával teljesíthetjük, ami jól mutatja, hogy a szükséges rostok is igen nagy számban fellelhetőek a körében.
Tápanyag tartalma
A körtének is, csakúgy, mint a gyümölcsök túlnyomó többségének, nagy része víz, ami a körte esetében 84%. Továbbá tartalmaz fehérjét, 0,4%-ban, 10% gyümölcscukrot, kicsivel több, mint 3% növényi rostot, és alig 0,1% növényi zsírt. Ez egy átlagos méretű körte esetében így néz ki: 1,6 gramm fehérje, 0,5 gramm zsír, 82 gramm szénhidrát, 33 gramm rost és 540 milligramm kálium.

A körtét kifejezetten érdemes beépíteni a diétás étrendünkbe, hiszen egyrészt hashajtó hatással rendelkezik, másrészt pedig teltség érzést okoz, így csökkenti az étvágyunkat. 100 gramm körtében mindössze 35 kalória található, így bátran fogyaszthatjuk diéta során is.
Gyerekzsúrra partifalatok: vidám és finom ételek kicsiknek
A gyerekzsúr egyik legfontosabb része a játék mellett természetesen az étel. A kicsik számára olyan falatokra van szükség, amelyek könnyen kézbe vehetők, nem túl maszatolósak, látványosak, és persze finomak is. A jól megválasztott partifalatok nemcsak a gyerekek kedvencei lesznek, hanem a szülők dolgát is megkönnyítik.
Alumínium a szervezetben
Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.
A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt
A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.