Menü

Stressz vezetés közben: így csökkenthetjük a feszültséget

Manapság alig akad olyan ember, aki rövidebb vagy hosszabb ideig ne érezné magát stresszesnek. A stressz a 21. század egyik népbetegsége, amely nemcsak az egészségünkre, hanem az autóvezetésre sincs jó hatással.

Ne akarjuk megbosszulni a szabálytalanságokat!

Bizonyos forgalmi szituációkban, például ha sokáig kell araszolnunk a dugóban, vagy ha váratlanul bevág elénk valaki, könnyen „felmehet a pumpa” bennünk. Az ilyen stresszes és feszült helyzetekben nem egyszer születnek rossz döntések, amelyek akár balesethez is vezethetnek. A stressz immár a modern társadalomban élők sajátja, és nemcsak az egészségünket rombolja, hanem az autóvezetésre sincs jó hatással. Ahogyan az életünkből sem tudjuk teljes mértékben kizárni a stresszt, úgy vezetés közben is mindig lesznek feszültséggel járó pillanatok. Ám ezeket megtanulhatjuk kezelni, illetve bizonyos technikákkal csökkenthetjük is a bennünk kialakuló stresszt. Fontos, hogy tudjunk uralkodni magunkon, és ha velünk szemben szabálytalankodna valaki, ne akarjuk mindenáron „megbosszulni” azt!

Stresszkezelő tippek vezetéshez
Mielőtt elindulunk otthonról, zárjuk ki azokat a tényezőket, amelyek felesleges feszültséget okozhatnak. Ellenőrizzük le az olajszintet, legyen megfelelő mennyiségű benzin az autóban, nézzük meg a gumik állapotát. Ha az autónk megfelelő műszaki állapotban van, máris stresszmentesebben kezdhetjük a vezetést.

Vigyünk magunkkal folyadékot és rágcsálnivalót az útra, ami egyrészt biztonságérzetet ad, másrészt egy reggeli kávézás a dugóban akár fel is dobhatja a napunkat.

Ha idegesen ülnénk a volán mögé, akkor hallgassunk például zenét vagy olyan podcastot ami leköt, és eltereli a figyelmünket a bosszantó dolgainkról.

Az egyik legnehezebb szituáció talán az, amikor dugóba kerülünk. A hosszas egyhelyben ülés és a kilátástalanság érzése különösen feszültté tehet minket. Ezzel együtt próbáljunk meg uralkodni magunkon, mert attól, hogy káromkodunk és dudálunk, biztosan nem fog gyorsabban haladni a kocsisor. Inkább végezzünk légzőgyakorlatokat, és próbáljunk meg ellazulni. A karunkat és a vállunkat meg is mozgathatjuk.

Ha továbbra sem tudunk megnyugodni, kihangosítóval felhívhatunk valakit, akivel szívesen beszélgetnénk, és máskor amúgy sem lenne rá időnk.

A közlekedési dugókat a modern technika segítségével el is lehet kerülni: a különböző applikációk segítenek olyan útvonalakat találni, ahol esetleg gyorsabban tudunk haladni.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.