Stressz vezetés közben: így csökkenthetjük a feszültséget
- Dátum: 2022.06.29., 11:34
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- félelem, koncentráció, közlekedés, stressz, szorongás, utazás, vezetés
Manapság alig akad olyan ember, aki rövidebb vagy hosszabb ideig ne érezné magát stresszesnek. A stressz a 21. század egyik népbetegsége, amely nemcsak az egészségünkre, hanem az autóvezetésre sincs jó hatással.
Ne akarjuk megbosszulni a szabálytalanságokat!
Bizonyos forgalmi szituációkban, például ha sokáig kell araszolnunk a dugóban, vagy ha váratlanul bevág elénk valaki, könnyen „felmehet a pumpa” bennünk. Az ilyen stresszes és feszült helyzetekben nem egyszer születnek rossz döntések, amelyek akár balesethez is vezethetnek. A stressz immár a modern társadalomban élők sajátja, és nemcsak az egészségünket rombolja, hanem az autóvezetésre sincs jó hatással. Ahogyan az életünkből sem tudjuk teljes mértékben kizárni a stresszt, úgy vezetés közben is mindig lesznek feszültséggel járó pillanatok. Ám ezeket megtanulhatjuk kezelni, illetve bizonyos technikákkal csökkenthetjük is a bennünk kialakuló stresszt. Fontos, hogy tudjunk uralkodni magunkon, és ha velünk szemben szabálytalankodna valaki, ne akarjuk mindenáron „megbosszulni” azt!
Stresszkezelő tippek vezetéshez
Mielőtt elindulunk otthonról, zárjuk ki azokat a tényezőket, amelyek felesleges feszültséget okozhatnak. Ellenőrizzük le az olajszintet, legyen megfelelő mennyiségű benzin az autóban, nézzük meg a gumik állapotát. Ha az autónk megfelelő műszaki állapotban van, máris stresszmentesebben kezdhetjük a vezetést.
Vigyünk magunkkal folyadékot és rágcsálnivalót az útra, ami egyrészt biztonságérzetet ad, másrészt egy reggeli kávézás a dugóban akár fel is dobhatja a napunkat.
Ha idegesen ülnénk a volán mögé, akkor hallgassunk például zenét vagy olyan podcastot ami leköt, és eltereli a figyelmünket a bosszantó dolgainkról.
Az egyik legnehezebb szituáció talán az, amikor dugóba kerülünk. A hosszas egyhelyben ülés és a kilátástalanság érzése különösen feszültté tehet minket. Ezzel együtt próbáljunk meg uralkodni magunkon, mert attól, hogy káromkodunk és dudálunk, biztosan nem fog gyorsabban haladni a kocsisor. Inkább végezzünk légzőgyakorlatokat, és próbáljunk meg ellazulni. A karunkat és a vállunkat meg is mozgathatjuk.
Ha továbbra sem tudunk megnyugodni, kihangosítóval felhívhatunk valakit, akivel szívesen beszélgetnénk, és máskor amúgy sem lenne rá időnk.
A közlekedési dugókat a modern technika segítségével el is lehet kerülni: a különböző applikációk segítenek olyan útvonalakat találni, ahol esetleg gyorsabban tudunk haladni.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.