Menü

Főzöd vagy párolod?

Mindennapos küzdelem, hogy a konyhában finom, változatos, lehetőleg olcsó, ám egészséges ételeket alkossunk. Nem csak gyerekeink fejlődésének és immunrendszerének érdekében, hanem azért is, hogy mi, felnőttek is kellő tápanyaghoz és energiához jussunk minden nap, nem mindegy, hogy ételeinket hogyan készítjük el.

Sokszor utaltam rá, hogy nagycsaládos anyuka vagyok, a gyerekek még mondhatni kicsik, kivéve a legnagyobb fiam, mert ő igazi kamaszodó pasi a maga közel 10 évével. Szeretek főzni, szeretnek enni, de nagyon válogatósak is, ezt azt hiszem valahol én rontottam el, de belátom, hogy néha a könnyebb utat választom és inkább azt főzöm, amit szívesen esznek. A két nagyobb az iskolai és óvodai hétköznapokban az intézményekben étkeznek, ott jutnak a napi főtt ételhez. Pár évvel ezelőtt rendeletben szabályzás alá került, hogy az oktatási intézmények étkezőiben kevesebb só felhasználásával és több egészségesebb alapanyaggal kell elkészülniük a napi menüknek. Kövezzen meg bárki, de én ennek örülök. Nyilván nem arról van szó, hogy az embernek nem esik néha jól egy olajos chips, de azért a főétkezéseinkhez igen is figyeljünk oda, hogy miből, hogyan, mit készítünk.

A családi hagyományok, szokások, íz világok nagyon különbözőek, országon belül is teljesen máshogy késztjük ételeinket. Erre akkor döbbentem rá, amikor Baranya megyéből Tolna megyébe költöztem több, mint 10 éve és itt egészen máshogy néztek ki a főzelékek, mint nálunk. Amíg mi tejföllel, tejszínnel habartunk valamit, addig itt pirospaprikával és rántással. Én nagyjából minden alap főzési technikát a nagymamámtól tanultam, végtelenül hálás vagyok ezért neki, a mai napig sokat emlegetjük a „Mama főztjét”, ő pedig a hagyományos konyha tündére volt.

Amióta gyerekeim vannak, próbálok odafigyelni, hogy mit hogyan készítek el. Pár évvel ezelőtt, amikor a családom kistafírungolt, kaptam anyukámtól egy párolót, sokáig a szekrény polcán volt, ma már az egyik leghűbb társam a konyhában. Régen mindent a megszokott módon vízben főztem, olajban sütöttem. Egyszer csak megvilágosodtam, hogy hatékonyabb és gyorsabb, ha párolok, miközben valami mást csinálok, akár előre is dolgozhatok ezzel a trükkel, mivel a napi konyhai tevékenységek előtt is csak bedobom a párolóba, amit akarok, és az szépen elvan ott magában, amíg érte nem megyek.

A főzés során a nyersanyagokból kioldódnak, vagyis kifőnek az értékes vitaminok és ásványi anyagok. Igaz, hogy a főzővíz finomabb lesz, de igazából akkor már nem a zöldséget esszük, hanem az abból kifőtt ízeket. Pedig sokkal jobb és finomabb, ha a zöldséget víz fölött pároljuk, mivel így jobban megmaradnak a zamatok és a pároláshoz használt vizet használhatjuk utána a főzelék, vagy mártás alapjául, hiszen ebbe ugyanúgy belecsepeg a zöldség leve. A főzelék innentől ugyanúgy készíthető tovább, de a zöldség roppanósabb és finomabb lesz.

Esküszöm, nálunk a gyerekek is szívesebben eszik, mint a szétfőtt „zöld izékat”, ahogy ők fogalmaznak. Hihetetlen, de ezzel a technikával ugyanazokat a hagyományos ételeket elkészíthetjük, amit eddig is, csak sokkal egészségesebben. Nem csak főzelékhez párolok, hanem köretnek is, én nem vagyok oda a sült krumpliért, így egy sült hús mellé is párolt zöldséget eszem valamivel nyakon öntve, például erre a balzsamecet kiváló választás. Könnyebben emészthető és egészségesebb az étel, mindazonáltal nem terheli meg úgy a gyomrot, hogy az étkezés utáni „kajakóma” miatt munkaképtelenek legyünk.

Bátran szerezzünk be egy párolót a konyhánkba, de akár egy lábas és egy szűrő segítségével is megoldhatjuk a gőzben főzést, hogy egészségesebb és ízesebb zöldségből készült ételeket tehessünk az asztalra. Párolásra fel!

Mikor nem kell borravalót adni?

A borravaló kérdése sokak számára érzékeny téma, különösen azért, mert a társadalmi szokások és az üzleti etikett országonként és szakterületenként is eltérőek lehetnek. Bár a vendéglátásban a borravaló szinte kötelezőnek tűnik, számos olyan helyzet van, amikor egyáltalán nem szükséges, sőt bizonyos esetekben nem is etikus.

MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek

Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.

Hol érdemes manapság álláslehetőségeket keresni?

A munkakeresés a digitális korszakban jellemzően nem abból áll, hogy hetente egyszer fellépünk egy portálra, elküldünk pár jelentkezést, majd várunk. A munkaerőpiac felgyorsult, az ajánlatok vándorolnak, és a jó pozíciók sokszor el sem jutnak a klasszikus hirdetésekig. A kérdés nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy hol és hogyan keressük – illetve, hogy végül egymásra talál-e a két fél.

A 2026-os év szín és öltözködési trendjei

Minden évnek megvannak a maga divatszínei és jellegzetes stílusai, nézzük, hogy a 2026-os évben ezek hogyan alakulnak.

Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást

A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.