Mit kerülj, ha hisztamin intoleranciában szenvedsz
- Dátum: 2022.06.04., 03:26
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- allergia, amin, antihisztamin, bazofil sejt, érett sajtok, étel, friss, gyümölcs, hal, hisztamin, hízósejt, hús, immunrendszer, intolerancia, konzerv, tejtermék, zöldség
Korábban úgy hitték, a hisztamin molekula kizárólag allergiás reakciókban játszik szerepet, mivel ilyenkor a hízósejtekben és bazofil sejtekben – ezek az immunrendszer védelmi mechanizmusában részt vevő sejtek – termelődik és raktározódik. Hatására gyulladás alakul ki a szervezetben, így indítva be a szervezet védelmi reakcióját az idegen anyag vagy kórokozó ellen.

Később rájöttek, hogy a hisztamin az idegrendszer működésében is jelentős szerepet játszik, egészen pontosan az idegsejtek közti kommunikációnak egy formája hisztaminon keresztül valósul meg. A hisztaminérzékenységet a vérben található diamin-oxidáz enzim mennyiségének mérésével lehet vizsgálni. Ez az enzim a hisztamint bontja, érzékenység esetén pedig alacsony szintet fogunk tapasztalni, mivel ilyenkor nem a hisztaminból termelődik túl sok, hanem az azt bontó enzim szintje túl alacsony, így a hisztamin folyamatos és magas koncentrációjú jelenléte okoz allergiás reakciót.
Persze nem csak a szervezet által termelt hisztamin lehet veszélyes azoknak, akik hisztamin intoleranciában szenvednek. Egyes ételek is tartalmaznak hisztamint, ezek pedig főleg a bőrt érintő allergiás reakciók kiváltásában játszanak szerepet.
Kerülendő például a pezsgő, aminek az elfogyasztása általában viszketést, kipirulást, melegségérzetet és égő érzést produkál, főleg az arcon és a nyakon. A túlérzékenység okozhat bélpanaszokat és légúti gondokat is. A légúti tünetek leginkább orrfolyás, tüsszögés és orrviszketés formájában jelentkeznek, a bélproblémák pedig hasi görcsöt, hasmenést, puffadást és hányást takarnak. A bőrt érintő tünetek általában rövid időn belül, nagyjából 10-15 percen belül jelentkeznek, a légúti és emésztőrendszert érintő tünetek pedig nagyjából 1-2 órán belül.

De hogyan tartalmazhatnak bizonyos ételek hisztamint? Nagyon egyszerű. A hosszas érleléssel készült ételek és sokáig tárolt tartós ételek esetén idővel a bennük található szabad aminosavakat élesztőgombák és baktériumok átalakítják hisztaminná. Ilyen élelmiszerek például az érett sajtok, különböző savanyúságok (káposzta, uborka, csalamádé), borok, konzervek, füstölt húsok, halak. Persze azok az ételek is ki vannak téve ennek a veszélynek, amiket véletlenül szennyezett be valamilyen baktérium vagy kórokozó, de a fentebb felsorolt élelmiszereket kifejezetten kerülni kell, hiszen itt a baktériumok és élesztőgombák a természetes elkészítési folyamat részei, így mindenképpen allergiás reakciót fognak kiváltani.
Bár jóval kisebb mennyiségben, de a friss tejtermékek, friss zöldségek, gyümölcsök és fagyasztott zöldségek is tartalmaznak hisztamint, valamint akad néhány olyan élelmiszer is, ami bár önmagában nem tartalmaz jelentős mennyiségű hisztamint, de serkentik a hízósejtekből történő felszabadulását a molekulának. Ilyenek a citrusfélék, az eper, a paradicsom, a spenót, a mogyoró és a dió is.

A kezelés viszonylag egyszerű: következetes hisztaminmentes diéta, emellett pedig olyan gyógyszerek szedése is ajánlott, amik gátolják a hisztamin hatását – ezek az antihisztaminok.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.