Menü

Mit kerülj, ha hisztamin intoleranciában szenvedsz

Korábban úgy hitték, a hisztamin molekula kizárólag allergiás reakciókban játszik szerepet, mivel ilyenkor a hízósejtekben és bazofil sejtekben – ezek az immunrendszer védelmi mechanizmusában részt vevő sejtek – termelődik és raktározódik. Hatására gyulladás alakul ki a szervezetben, így indítva be a szervezet védelmi reakcióját az idegen anyag vagy kórokozó ellen.

Később rájöttek, hogy a hisztamin az idegrendszer működésében is jelentős szerepet játszik, egészen pontosan az idegsejtek közti kommunikációnak egy formája hisztaminon keresztül valósul meg. A hisztaminérzékenységet a vérben található diamin-oxidáz enzim mennyiségének mérésével lehet vizsgálni. Ez az enzim a hisztamint bontja, érzékenység esetén pedig alacsony szintet fogunk tapasztalni, mivel ilyenkor nem a hisztaminból termelődik túl sok, hanem az azt bontó enzim szintje túl alacsony, így a hisztamin folyamatos és magas koncentrációjú jelenléte okoz allergiás reakciót.

Persze nem csak a szervezet által termelt hisztamin lehet veszélyes azoknak, akik hisztamin intoleranciában szenvednek. Egyes ételek is tartalmaznak hisztamint, ezek pedig főleg a bőrt érintő allergiás reakciók kiváltásában játszanak szerepet.

Kerülendő például a pezsgő, aminek az elfogyasztása általában viszketést, kipirulást, melegségérzetet és égő érzést produkál, főleg az arcon és a nyakon. A túlérzékenység okozhat bélpanaszokat és légúti gondokat is. A légúti tünetek leginkább orrfolyás, tüsszögés és orrviszketés formájában jelentkeznek, a bélproblémák pedig hasi görcsöt, hasmenést, puffadást és hányást takarnak. A bőrt érintő tünetek általában rövid időn belül, nagyjából 10-15 percen belül jelentkeznek, a légúti és emésztőrendszert érintő tünetek pedig nagyjából 1-2 órán belül.

De hogyan tartalmazhatnak bizonyos ételek hisztamint? Nagyon egyszerű. A hosszas érleléssel készült ételek és sokáig tárolt tartós ételek esetén idővel a bennük található szabad aminosavakat élesztőgombák és baktériumok átalakítják hisztaminná. Ilyen élelmiszerek például az érett sajtok, különböző savanyúságok (káposzta, uborka, csalamádé), borok, konzervek, füstölt húsok, halak. Persze azok az ételek is ki vannak téve ennek a veszélynek, amiket véletlenül szennyezett be valamilyen baktérium vagy kórokozó, de a fentebb felsorolt élelmiszereket kifejezetten kerülni kell, hiszen itt a baktériumok és élesztőgombák a természetes elkészítési folyamat részei, így mindenképpen allergiás reakciót fognak kiváltani.

Bár jóval kisebb mennyiségben, de a friss tejtermékek, friss zöldségek, gyümölcsök és fagyasztott zöldségek is tartalmaznak hisztamint, valamint akad néhány olyan élelmiszer is, ami bár önmagában nem tartalmaz jelentős mennyiségű hisztamint, de serkentik a hízósejtekből történő felszabadulását a molekulának. Ilyenek a citrusfélék, az eper, a paradicsom, a spenót, a mogyoró és a dió is.

A kezelés viszonylag egyszerű: következetes hisztaminmentes diéta, emellett pedig olyan gyógyszerek szedése is ajánlott, amik gátolják a hisztamin hatását – ezek az antihisztaminok.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Tavaszi kincsek konyhánkba

Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.

3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod

A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.

A természet színei és az izlandi reggeli

A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.