Mit kerülj, ha hisztamin intoleranciában szenvedsz
- Dátum: 2022.06.04., 03:26
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- allergia, amin, antihisztamin, bazofil sejt, érett sajtok, étel, friss, gyümölcs, hal, hisztamin, hízósejt, hús, immunrendszer, intolerancia, konzerv, tejtermék, zöldség
Korábban úgy hitték, a hisztamin molekula kizárólag allergiás reakciókban játszik szerepet, mivel ilyenkor a hízósejtekben és bazofil sejtekben – ezek az immunrendszer védelmi mechanizmusában részt vevő sejtek – termelődik és raktározódik. Hatására gyulladás alakul ki a szervezetben, így indítva be a szervezet védelmi reakcióját az idegen anyag vagy kórokozó ellen.

Később rájöttek, hogy a hisztamin az idegrendszer működésében is jelentős szerepet játszik, egészen pontosan az idegsejtek közti kommunikációnak egy formája hisztaminon keresztül valósul meg. A hisztaminérzékenységet a vérben található diamin-oxidáz enzim mennyiségének mérésével lehet vizsgálni. Ez az enzim a hisztamint bontja, érzékenység esetén pedig alacsony szintet fogunk tapasztalni, mivel ilyenkor nem a hisztaminból termelődik túl sok, hanem az azt bontó enzim szintje túl alacsony, így a hisztamin folyamatos és magas koncentrációjú jelenléte okoz allergiás reakciót.
Persze nem csak a szervezet által termelt hisztamin lehet veszélyes azoknak, akik hisztamin intoleranciában szenvednek. Egyes ételek is tartalmaznak hisztamint, ezek pedig főleg a bőrt érintő allergiás reakciók kiváltásában játszanak szerepet.
Kerülendő például a pezsgő, aminek az elfogyasztása általában viszketést, kipirulást, melegségérzetet és égő érzést produkál, főleg az arcon és a nyakon. A túlérzékenység okozhat bélpanaszokat és légúti gondokat is. A légúti tünetek leginkább orrfolyás, tüsszögés és orrviszketés formájában jelentkeznek, a bélproblémák pedig hasi görcsöt, hasmenést, puffadást és hányást takarnak. A bőrt érintő tünetek általában rövid időn belül, nagyjából 10-15 percen belül jelentkeznek, a légúti és emésztőrendszert érintő tünetek pedig nagyjából 1-2 órán belül.

De hogyan tartalmazhatnak bizonyos ételek hisztamint? Nagyon egyszerű. A hosszas érleléssel készült ételek és sokáig tárolt tartós ételek esetén idővel a bennük található szabad aminosavakat élesztőgombák és baktériumok átalakítják hisztaminná. Ilyen élelmiszerek például az érett sajtok, különböző savanyúságok (káposzta, uborka, csalamádé), borok, konzervek, füstölt húsok, halak. Persze azok az ételek is ki vannak téve ennek a veszélynek, amiket véletlenül szennyezett be valamilyen baktérium vagy kórokozó, de a fentebb felsorolt élelmiszereket kifejezetten kerülni kell, hiszen itt a baktériumok és élesztőgombák a természetes elkészítési folyamat részei, így mindenképpen allergiás reakciót fognak kiváltani.
Bár jóval kisebb mennyiségben, de a friss tejtermékek, friss zöldségek, gyümölcsök és fagyasztott zöldségek is tartalmaznak hisztamint, valamint akad néhány olyan élelmiszer is, ami bár önmagában nem tartalmaz jelentős mennyiségű hisztamint, de serkentik a hízósejtekből történő felszabadulását a molekulának. Ilyenek a citrusfélék, az eper, a paradicsom, a spenót, a mogyoró és a dió is.

A kezelés viszonylag egyszerű: következetes hisztaminmentes diéta, emellett pedig olyan gyógyszerek szedése is ajánlott, amik gátolják a hisztamin hatását – ezek az antihisztaminok.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?