Menü

Mit kerülj, ha hisztamin intoleranciában szenvedsz

Korábban úgy hitték, a hisztamin molekula kizárólag allergiás reakciókban játszik szerepet, mivel ilyenkor a hízósejtekben és bazofil sejtekben – ezek az immunrendszer védelmi mechanizmusában részt vevő sejtek – termelődik és raktározódik. Hatására gyulladás alakul ki a szervezetben, így indítva be a szervezet védelmi reakcióját az idegen anyag vagy kórokozó ellen.

Később rájöttek, hogy a hisztamin az idegrendszer működésében is jelentős szerepet játszik, egészen pontosan az idegsejtek közti kommunikációnak egy formája hisztaminon keresztül valósul meg. A hisztaminérzékenységet a vérben található diamin-oxidáz enzim mennyiségének mérésével lehet vizsgálni. Ez az enzim a hisztamint bontja, érzékenység esetén pedig alacsony szintet fogunk tapasztalni, mivel ilyenkor nem a hisztaminból termelődik túl sok, hanem az azt bontó enzim szintje túl alacsony, így a hisztamin folyamatos és magas koncentrációjú jelenléte okoz allergiás reakciót.

Persze nem csak a szervezet által termelt hisztamin lehet veszélyes azoknak, akik hisztamin intoleranciában szenvednek. Egyes ételek is tartalmaznak hisztamint, ezek pedig főleg a bőrt érintő allergiás reakciók kiváltásában játszanak szerepet.

Kerülendő például a pezsgő, aminek az elfogyasztása általában viszketést, kipirulást, melegségérzetet és égő érzést produkál, főleg az arcon és a nyakon. A túlérzékenység okozhat bélpanaszokat és légúti gondokat is. A légúti tünetek leginkább orrfolyás, tüsszögés és orrviszketés formájában jelentkeznek, a bélproblémák pedig hasi görcsöt, hasmenést, puffadást és hányást takarnak. A bőrt érintő tünetek általában rövid időn belül, nagyjából 10-15 percen belül jelentkeznek, a légúti és emésztőrendszert érintő tünetek pedig nagyjából 1-2 órán belül.

De hogyan tartalmazhatnak bizonyos ételek hisztamint? Nagyon egyszerű. A hosszas érleléssel készült ételek és sokáig tárolt tartós ételek esetén idővel a bennük található szabad aminosavakat élesztőgombák és baktériumok átalakítják hisztaminná. Ilyen élelmiszerek például az érett sajtok, különböző savanyúságok (káposzta, uborka, csalamádé), borok, konzervek, füstölt húsok, halak. Persze azok az ételek is ki vannak téve ennek a veszélynek, amiket véletlenül szennyezett be valamilyen baktérium vagy kórokozó, de a fentebb felsorolt élelmiszereket kifejezetten kerülni kell, hiszen itt a baktériumok és élesztőgombák a természetes elkészítési folyamat részei, így mindenképpen allergiás reakciót fognak kiváltani.

Bár jóval kisebb mennyiségben, de a friss tejtermékek, friss zöldségek, gyümölcsök és fagyasztott zöldségek is tartalmaznak hisztamint, valamint akad néhány olyan élelmiszer is, ami bár önmagában nem tartalmaz jelentős mennyiségű hisztamint, de serkentik a hízósejtekből történő felszabadulását a molekulának. Ilyenek a citrusfélék, az eper, a paradicsom, a spenót, a mogyoró és a dió is.

A kezelés viszonylag egyszerű: következetes hisztaminmentes diéta, emellett pedig olyan gyógyszerek szedése is ajánlott, amik gátolják a hisztamin hatását – ezek az antihisztaminok.

Ginzeng – Az energiagyökér

A ginzeng egy adaptogén gyógynövény, amely számos jótékony hatással bír, többek között fokozza a fizikai és szellemi teljesítőképességet, csökkenti a stresszt és szorongást, valamint erősíti az immunrendszert. Mit tud ez az energianövényke?

Miért jó az Air Fryer? – Egészségesebb sütés forró levegővel

Az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az air fryer készülékek – nem véletlenül. Ezek a forrólevegős sütők lehetőséget kínálnak arra, hogy a hagyományos olajban sütéshez képest sokkal kevesebb zsírral készítsünk ropogós, ízletes ételeket. De mitől olyan különleges ez a konyhai eszköz, és miért tartják sokan egészségesebb alternatívának?

A shiitake gomba gyógyhatásai

A shiitake gomba kiemelkedő egészségvédő hatásait Japánban és Kínában több évezreddel ezelőtt felismerték, ezekben az országokban ma is a mindennapi táplálkozás része.

Ne tiltsd, tanítsd

Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődésének kulcsa az édességek teljes tiltása. Azonban a szakemberek egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet jobb eredményhez – sőt, sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.

Hőálló csokoládé lenne a nyár édességforradalma?

Csak képzeljük el: 35 fok árnyékban, a kezünkben egy szelet csoki… és mégsem olvad szét két perc alatt. Ugye, milyen szép álom? Pedig, ha létezne igazán hőálló csokoládé, az nemcsak a nassolás szerelmeseinek tenne jót, hanem az édességipart is fenekestül forgatná fel.