Mit tegyünk villámláskor?
- Dátum: 2022.05.24., 01:19
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- amper, áramerősség, autó, barlang, bicikli, dörgés, eltelik, fa, folyó, halálos, hegygerinc, hegytető, másodperc, tó, túrázó, veszély, vihar, villámcsapás, villámlás, víz, zivatar, zivatarfelhő
Mindenki látott már villámlást, tapasztalta már, hogy milyen, mikor a szabad ég alatt, vagy netán vízben eléri egy nagy vihar. Egy villámlás áramerőssége elérheti a 20-30.000 ampert, és bárhová lecsaphat. Magyarországon statisztikák szerint évente kb. 20-40 ember halálát okozza villámcsapás. Fontos lenne, hogy mindenki tudja melyek a teendők villámlás esetén.
Földünkön naponta nagyjából 45 ezer zivatar és 8 millió villám fordul elő. Az évi hárommilliárd villámcsapás nagyjából háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel, és erdőtüzeket okoz. Mit tegyünk, ha villámlik? Ez a fő kérdés és téma mai cikkünkben.

Elsőként, ha lehetséges, azonnal húzódjunk be egy zárt épületbe vagy üljünk autóba. Az autóban mindenképp húzzuk fel az ablakokat és csukjuk be az ajtókat is.
Ha épületben ér minket a vihar, ne álljunk az ablakok elé, sem a falak közelébe. A vihar idején ne nyissuk meg a csapokat, ne fürödjünk, ne zuhanyozzunk, és azonnal húzzuk ki az elektromos berendezések csatlakozóit a konnektorokból! Így elkerülhető a vihar, villámlás okozta esetleges tűzeset, lakástűz.
Viharban tilos a vezetékes telefont használni, amíg villámlik és dörög, a mobiltelefont viszont szabad.
Ha sajnos tóban vagy egy folyóban ér minket a vihar és villámlás, azonnal ki kell jönni a vízből mindenkinek, az ugyanis vonzza a villámokat és az áramot is vezeti.
A hiedelemmel ellentétben ne álljunk be a fák alá sem, különösen akkor, ha a fa egy szál magában magasodik egy sík terepen, mert akkor oda fog csapni a villám. Ha barlangba húzódunk be, a falaktól és a bejárattól legalább 1,5 m-es távolságban legyünk.

Villámlás idején mindenképp kerüljük a fémből és betonból készült tárgyakat, objektumokat, a nyílt terepen pedig szigorúan tilos a földre feküdni villámlás esetén!
Helyette - ha sehová sem tudunk behúzódni - guggolva várjuk ki a vihar végét és próbáljunk meg minél kisebbre összegömbölyödni - zárjuk össze a lábainkat, és hajtsuk rá a fejünket- ezt tanácsolják a szakemberek. Minél inkább "kimagaslunk" a talaj szintjéről, annál inkább vonzzuk a villámlást.
Mi az a 30-30 szabály?
A 30-30 szabály annyit jelent, hogy két villámlás között többnyire 30 másodperc telik el és dörög, akkor a zivatarfelhő 10 km-en belül van, és veszélyt jelenthet a túrázó számára. Viszont a kockázat valószínűleg elmúlt, ha több mint 30 perc telt el az utolsó dörgés/villámlás között.

Közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik olyan helyeken tartózkodnak, mint hegytető, hegygerinc, sík-szabad terep, nagyobb vízfelület, sajnos ilyenkor az ember magához vonzza a villámot, mely gyakran halálos kimenetelű.
Megelőzésképp elmondhatjuk, hogy legjobb módszer megelőzni a villámlást és már a fekete fellegek megjelenésekor vonuljunk biztonságos helyre. Ez sokszor életet menthet! Legyünk körültekintőek!
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.