Menü

Mit tegyünk villámláskor?

Mindenki látott már villámlást, tapasztalta már, hogy milyen, mikor a szabad ég alatt, vagy netán vízben eléri egy nagy vihar. Egy villámlás áramerőssége elérheti a 20-30.000 ampert, és bárhová lecsaphat. Magyarországon statisztikák szerint évente kb. 20-40 ember halálát okozza villámcsapás. Fontos lenne, hogy mindenki tudja melyek a teendők villámlás esetén.

Földünkön naponta nagyjából 45 ezer zivatar és 8 millió villám fordul elő. Az évi hárommilliárd villámcsapás nagyjából háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel, és erdőtüzeket okoz. Mit tegyünk, ha villámlik? Ez a fő kérdés és téma mai cikkünkben.

Elsőként, ha lehetséges, azonnal húzódjunk be egy zárt épületbe vagy üljünk autóba. Az autóban mindenképp húzzuk fel az ablakokat és csukjuk be az ajtókat is.

Ha épületben ér minket a vihar, ne álljunk az ablakok elé, sem a falak közelébe. A vihar idején ne nyissuk meg a csapokat, ne fürödjünk, ne zuhanyozzunk, és azonnal húzzuk ki az elektromos berendezések csatlakozóit a konnektorokból! Így elkerülhető a vihar, villámlás okozta esetleges tűzeset, lakástűz.

Viharban tilos a vezetékes telefont használni, amíg villámlik és dörög, a mobiltelefont viszont szabad.

Ha sajnos tóban vagy egy folyóban ér minket a vihar és villámlás, azonnal ki kell jönni a vízből mindenkinek, az ugyanis vonzza a villámokat és az áramot is vezeti.

A hiedelemmel ellentétben ne álljunk be a fák alá sem, különösen akkor, ha a fa egy szál magában magasodik egy sík terepen, mert akkor oda fog csapni a villám. Ha barlangba húzódunk be, a falaktól és a bejárattól legalább 1,5 m-es távolságban legyünk.

Villámlás idején mindenképp kerüljük a fémből és betonból készült tárgyakat, objektumokat, a nyílt terepen pedig szigorúan tilos a földre feküdni villámlás esetén!

Helyette - ha sehová sem tudunk behúzódni - guggolva várjuk ki a vihar végét és próbáljunk meg minél kisebbre összegömbölyödni - zárjuk össze a lábainkat, és hajtsuk rá a fejünket- ezt tanácsolják a szakemberek. Minél inkább "kimagaslunk" a talaj szintjéről, annál inkább vonzzuk a villámlást.

Mi az a 30-30 szabály?

A 30-30 szabály annyit jelent, hogy két villámlás között többnyire 30 másodperc telik el és dörög, akkor a zivatarfelhő 10 km-en belül van, és veszélyt jelenthet a túrázó számára. Viszont a kockázat valószínűleg elmúlt, ha több mint 30 perc telt el az utolsó dörgés/villámlás között.

Közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik olyan helyeken tartózkodnak, mint hegytető, hegygerinc, sík-szabad terep, nagyobb vízfelület, sajnos ilyenkor az ember magához vonzza a villámot, mely gyakran halálos kimenetelű.

Megelőzésképp elmondhatjuk, hogy legjobb módszer megelőzni a villámlást és már a fekete fellegek megjelenésekor vonuljunk biztonságos helyre. Ez sokszor életet menthet! Legyünk körültekintőek!

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.