Menü

Mit tegyünk villámláskor?

Mindenki látott már villámlást, tapasztalta már, hogy milyen, mikor a szabad ég alatt, vagy netán vízben eléri egy nagy vihar. Egy villámlás áramerőssége elérheti a 20-30.000 ampert, és bárhová lecsaphat. Magyarországon statisztikák szerint évente kb. 20-40 ember halálát okozza villámcsapás. Fontos lenne, hogy mindenki tudja melyek a teendők villámlás esetén.

Földünkön naponta nagyjából 45 ezer zivatar és 8 millió villám fordul elő. Az évi hárommilliárd villámcsapás nagyjából háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel, és erdőtüzeket okoz. Mit tegyünk, ha villámlik? Ez a fő kérdés és téma mai cikkünkben.

Elsőként, ha lehetséges, azonnal húzódjunk be egy zárt épületbe vagy üljünk autóba. Az autóban mindenképp húzzuk fel az ablakokat és csukjuk be az ajtókat is.

Ha épületben ér minket a vihar, ne álljunk az ablakok elé, sem a falak közelébe. A vihar idején ne nyissuk meg a csapokat, ne fürödjünk, ne zuhanyozzunk, és azonnal húzzuk ki az elektromos berendezések csatlakozóit a konnektorokból! Így elkerülhető a vihar, villámlás okozta esetleges tűzeset, lakástűz.

Viharban tilos a vezetékes telefont használni, amíg villámlik és dörög, a mobiltelefont viszont szabad.

Ha sajnos tóban vagy egy folyóban ér minket a vihar és villámlás, azonnal ki kell jönni a vízből mindenkinek, az ugyanis vonzza a villámokat és az áramot is vezeti.

A hiedelemmel ellentétben ne álljunk be a fák alá sem, különösen akkor, ha a fa egy szál magában magasodik egy sík terepen, mert akkor oda fog csapni a villám. Ha barlangba húzódunk be, a falaktól és a bejárattól legalább 1,5 m-es távolságban legyünk.

Villámlás idején mindenképp kerüljük a fémből és betonból készült tárgyakat, objektumokat, a nyílt terepen pedig szigorúan tilos a földre feküdni villámlás esetén!

Helyette - ha sehová sem tudunk behúzódni - guggolva várjuk ki a vihar végét és próbáljunk meg minél kisebbre összegömbölyödni - zárjuk össze a lábainkat, és hajtsuk rá a fejünket- ezt tanácsolják a szakemberek. Minél inkább "kimagaslunk" a talaj szintjéről, annál inkább vonzzuk a villámlást.

Mi az a 30-30 szabály?

A 30-30 szabály annyit jelent, hogy két villámlás között többnyire 30 másodperc telik el és dörög, akkor a zivatarfelhő 10 km-en belül van, és veszélyt jelenthet a túrázó számára. Viszont a kockázat valószínűleg elmúlt, ha több mint 30 perc telt el az utolsó dörgés/villámlás között.

Közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik olyan helyeken tartózkodnak, mint hegytető, hegygerinc, sík-szabad terep, nagyobb vízfelület, sajnos ilyenkor az ember magához vonzza a villámot, mely gyakran halálos kimenetelű.

Megelőzésképp elmondhatjuk, hogy legjobb módszer megelőzni a villámlást és már a fekete fellegek megjelenésekor vonuljunk biztonságos helyre. Ez sokszor életet menthet! Legyünk körültekintőek!

Miért szeretjük a borzongást? – A krimi vonzereje

Egy jó rejtély képes egyszerre kíváncsivá tenni, feszültségben tartani és az utolsó pillanatban meglepni. A bűnügyi sztorik biztonságos távolságból engednek közel a félelmetes helyzetekhez. Azonban miért vonz minket ennyire a borzongás, és miért esik jól a veszély közelsége?

Quilling, a papírcsíkok kreatív felhasználása

Apró papírcsíkok, egy kis türelem és némi kreativitás, ennyi is elég lehet ahhoz, hogy valaki különleges képeket, vagy díszeket készítsen.

Ennyi alvásra van szüksége egy iskolásnak

Az iskola kezdete sok családban egyet jelent a korábbi keléssel, a sűrűbb délutánokkal és az esti lefekvés körüli vitákkal. A gyerekeknek azonban nem csupán a tanuláshoz, hanem a testi-lelki fejlődéshez is elegendő alvásra van szükségük. Ha rendszeresen kevesebbet alszanak a kelleténél, annak a hangulatuk, a figyelmük és az iskolai teljesítményük is megérezheti a hatását.

Filléres őszi dekorációk: ezekből az egyszerű dolgokból varázsolhatsz hangulatos díszeket

Amikor megérkezik az ősz, valahogy az otthonunkat is szeretnénk kicsit melegebbé, kuckósabbá és hangulatosabbá tenni. Nem feltétlenül kell azonban drága üzletekben keresgélnünk, ha szeretnénk néhány új dekorációval feldobni a lakást.

Eper vagy szamóca?

Kevés olyan gyümölcs van, amely annyira népszerű lenne, mint az eper. Tavasszal és nyár elején szinte mindenhol találkozhatunk vele: piacokon, boltokban, süteményekben, lekvárokban és fagylaltokban. A legtöbb ember egyszerűen epernek nevezi, azonban botanikai szempontból a pontosabb elnevezése valójában szamóca. Ez az aprónak tűnő különbség érdekes példája annak, hogyan térhet el a hétköznapi nyelv a tudományos szóhasználattól.