Menü

Mit tegyünk villámláskor?

Mindenki látott már villámlást, tapasztalta már, hogy milyen, mikor a szabad ég alatt, vagy netán vízben eléri egy nagy vihar. Egy villámlás áramerőssége elérheti a 20-30.000 ampert, és bárhová lecsaphat. Magyarországon statisztikák szerint évente kb. 20-40 ember halálát okozza villámcsapás. Fontos lenne, hogy mindenki tudja melyek a teendők villámlás esetén.

Földünkön naponta nagyjából 45 ezer zivatar és 8 millió villám fordul elő. Az évi hárommilliárd villámcsapás nagyjából háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel, és erdőtüzeket okoz. Mit tegyünk, ha villámlik? Ez a fő kérdés és téma mai cikkünkben.

Elsőként, ha lehetséges, azonnal húzódjunk be egy zárt épületbe vagy üljünk autóba. Az autóban mindenképp húzzuk fel az ablakokat és csukjuk be az ajtókat is.

Ha épületben ér minket a vihar, ne álljunk az ablakok elé, sem a falak közelébe. A vihar idején ne nyissuk meg a csapokat, ne fürödjünk, ne zuhanyozzunk, és azonnal húzzuk ki az elektromos berendezések csatlakozóit a konnektorokból! Így elkerülhető a vihar, villámlás okozta esetleges tűzeset, lakástűz.

Viharban tilos a vezetékes telefont használni, amíg villámlik és dörög, a mobiltelefont viszont szabad.

Ha sajnos tóban vagy egy folyóban ér minket a vihar és villámlás, azonnal ki kell jönni a vízből mindenkinek, az ugyanis vonzza a villámokat és az áramot is vezeti.

A hiedelemmel ellentétben ne álljunk be a fák alá sem, különösen akkor, ha a fa egy szál magában magasodik egy sík terepen, mert akkor oda fog csapni a villám. Ha barlangba húzódunk be, a falaktól és a bejárattól legalább 1,5 m-es távolságban legyünk.

Villámlás idején mindenképp kerüljük a fémből és betonból készült tárgyakat, objektumokat, a nyílt terepen pedig szigorúan tilos a földre feküdni villámlás esetén!

Helyette - ha sehová sem tudunk behúzódni - guggolva várjuk ki a vihar végét és próbáljunk meg minél kisebbre összegömbölyödni - zárjuk össze a lábainkat, és hajtsuk rá a fejünket- ezt tanácsolják a szakemberek. Minél inkább "kimagaslunk" a talaj szintjéről, annál inkább vonzzuk a villámlást.

Mi az a 30-30 szabály?

A 30-30 szabály annyit jelent, hogy két villámlás között többnyire 30 másodperc telik el és dörög, akkor a zivatarfelhő 10 km-en belül van, és veszélyt jelenthet a túrázó számára. Viszont a kockázat valószínűleg elmúlt, ha több mint 30 perc telt el az utolsó dörgés/villámlás között.

Közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik olyan helyeken tartózkodnak, mint hegytető, hegygerinc, sík-szabad terep, nagyobb vízfelület, sajnos ilyenkor az ember magához vonzza a villámot, mely gyakran halálos kimenetelű.

Megelőzésképp elmondhatjuk, hogy legjobb módszer megelőzni a villámlást és már a fekete fellegek megjelenésekor vonuljunk biztonságos helyre. Ez sokszor életet menthet! Legyünk körültekintőek!

Nyári veszélyek kedvenceinkre: mire figyeljen minden felelős gazdi a kánikula idején?

A nyár a szabadtéri programok, kirándulások és közös élmények időszaka. Sokan ilyenkor még több időt töltenek kedvenceikkel a szabadban, azonban a forróság nemcsak az emberek szervezetét terheli meg, hanem a háziállatokét is.

Többet kaptam tőlük, mint tanácsokat – Egy háromgyermekes édesanya gondolatai a védőnőkről

Három gyermek édesanyjaként sokszor eszembe jut, hogy mennyi mindenre nem lehet igazán felkészülni. Hiába olvasunk könyveket, böngészünk az interneten vagy hallgatjuk meg mások tapasztalatait, amikor először tartunk a karunkban egy újszülöttet, hirtelen rengeteg kérdés és bizonytalanság jelenik meg bennünk. Azt hiszem, minden édesanya ismeri ezt az érzést. A Magyar Védőnők Napját 2007 óta június 13-án tartják.

Milyen gyógyszereket csomagoljunk a táborba a gyereknek?

A nyári táborozás a gyermekek számára az egyik legizgalmasabb élmény: új barátok, kalandok, sportprogramok és rengeteg szabadban töltött idő vár rájuk. A szülők számára azonban a csomagolás során gyakran felmerül a kérdés: milyen gyógyszereket és egészségügyi eszközöket érdemes a gyermek táskájába tenni, hogy egy kisebb probléma ne árnyékolja be a kikapcsolódást?

Biztonságos nyár: mire figyeljünk strandolás és kirándulás közben?

A nyári szünet a felhőtlen kikapcsolódás, a családi programok és a szabadtéri kalandok időszaka. A strandolás, a kirándulások és a közös élmények azonban csak akkor maradnak igazán emlékezetesek, ha a biztonságra is kellő figyelmet fordítunk. A nagy meleg, az erős napsugárzás vagy egy kisebb figyelmetlenség könnyen kellemetlenséget okozhat.

Befőzésből magok – ki ne dobd

Aki szeret befőzni, az tudja, hogy némi hulladék keletkezik menet közben, többek között a magok, amiket érdemes megtartani.