Menü

Mit jelent a „doomscrolling” kifejezés?

A doomscrolling kifejezés megfejtéséhez némi segítséget adok azzal, hogy a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódik. Ha ezt megemlítem, közelebb kerülünk a jelentéshez. A szó igazából nem új keletű, a kifejezés használata az utóbbi hónapokban, a Covid-19 kapcsán vált igazán felkapottá. De pontosan mit is jelent ez a szó?

Nagyon röviden összefoglalva a „doomscrolling” a negatív hírek folyamatos olvasását jelenti. Öngerjesztő folyamat, mely soha véget nem ér, aminek célja folyamatosan az új információk megszerzése.

A kifejezés először 2018-ban tűnt fel egy Twitter-posztban, s fő lényege az, hogy csökkentsük az aggodalmainkat, a bizonytalanságunkat s növeljük a tájékozottságunkat, azonban mindezt úgy, hogy keressük és olvassuk a negatív híreket, fenyegető eseményeket.

Ez a fajta kíváncsiság velünk született ösztön, azonban a túl sok negatív hír követése növeli a stresszt, a szorongást, pánikot kelt, félelmet teremt, pedig a „doomscrolling” valódi célja nem az új információk hajszolása, hanem a szorongásunk csökkentése. Sajnos, ha ma megnézünk egy híradót, vagy felkeresünk egy hírportált, komoly stresszforrásokkal találkozunk és mondhatjuk, stresszhatásnak vagyunk kitéve.

Hogyan kapcsolódik a covid és a doomscrolling egymáshoz?

A kifejezés a Covid-19 járványhelyzethez szorosan kötődik, hiszen akkoriban kezdtünk mindannyian a hírportálok rabjaivá válni, az újabb fejleményeket várva. A pandémia kitörésekor a híroldalak látogatottsága több mint 50%-kal nőtt.

Az online tanítás - tanulás, a home office, az állandó online lét szinte elkerülhetetlenül magával hozta világszerte a megemelkedett napi képernyőidőt, s a folytatást is jól tudjuk: ennek következményeként a mentális egészség romlását, elhízást, s egyéb egészségügyi problémákat.

A helyzet ma sem jobb sajnos. Vajon mit tehetünk a doomscrolling ellen? Hiszen a világban történteknek nem fordíthatunk hátat, nem dughatjuk a fejünket homokba!

Megoldást az jelenthez, ha nem hagyjuk, hogy a hírek keltette aggodalom elhatalmasodjon rajtunk, s odafigyelünk a hírfogyasztási szokásainkra, képernyő előtt eltöltött időre. Bár tudjuk az okostelefonok szinte hozzá nőttek a kezünkhöz, mégis lehet tudatosan használni az egyes hírportálokat, hírforrásokat, anélkül, hogy túlzásba esnénk. Hagyjuk a kora reggeli hírvadászatot, az állandó „görgetést”, a közösségi oldalakon való túlzott jelenlétet.

A doomscrolling helyett fókuszáljunk a személyes kapcsolatainkra, barátainkra, családunkra. Sokkal nyugodtabbak leszünk.

Só a háztartásban, nem csak a tányéron

A só szinte minden konyhában megtalálható, hiszen az ételek ízesítéséhez nélkülözhetetlen alapanyag, de nem csak a konyhában hasznos.

Kapszulagardrób télre, avagy kombinálható alapdarabok

Sokan vannak úgy, hogy tele a ruhásszekrény, a felét nem is hordják, lassan kimennek a divatból, de ragaszkodnak egyes darabokhoz, pedig kevés ruhából is lehet klassz ruhatárat fenntartani.

Gyertyák, torták és kívánságok – Így alakultak ki a ma ismert születésnapi szokások

A torta és a rajta égő gyertyák ma már az ünneplés elmaradhatatlan kellékei. A hagyomány hosszú évszázadok alatt formálódott, és számos szokás vezetett el a mai ünneplési formához.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?