Mit jelent a „doomscrolling” kifejezés?
- Dátum: 2022.05.13., 14:01
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- aggodalom, bizonytalanság, Covid-19, doomscrolling”, egészségromlás, hírfogyasztási szokások., home office, információk, járványhelyzet, kifejezés, koronavírus-világjárvány, negatív hírek, online tanítás-tanulás, pandémia, szorongás, tájékozottság
A doomscrolling kifejezés megfejtéséhez némi segítséget adok azzal, hogy a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódik. Ha ezt megemlítem, közelebb kerülünk a jelentéshez. A szó igazából nem új keletű, a kifejezés használata az utóbbi hónapokban, a Covid-19 kapcsán vált igazán felkapottá. De pontosan mit is jelent ez a szó?
Nagyon röviden összefoglalva a „doomscrolling” a negatív hírek folyamatos olvasását jelenti. Öngerjesztő folyamat, mely soha véget nem ér, aminek célja folyamatosan az új információk megszerzése.
A kifejezés először 2018-ban tűnt fel egy Twitter-posztban, s fő lényege az, hogy csökkentsük az aggodalmainkat, a bizonytalanságunkat s növeljük a tájékozottságunkat, azonban mindezt úgy, hogy keressük és olvassuk a negatív híreket, fenyegető eseményeket.

Ez a fajta kíváncsiság velünk született ösztön, azonban a túl sok negatív hír követése növeli a stresszt, a szorongást, pánikot kelt, félelmet teremt, pedig a „doomscrolling” valódi célja nem az új információk hajszolása, hanem a szorongásunk csökkentése. Sajnos, ha ma megnézünk egy híradót, vagy felkeresünk egy hírportált, komoly stresszforrásokkal találkozunk és mondhatjuk, stresszhatásnak vagyunk kitéve.
Hogyan kapcsolódik a covid és a doomscrolling egymáshoz?
A kifejezés a Covid-19 járványhelyzethez szorosan kötődik, hiszen akkoriban kezdtünk mindannyian a hírportálok rabjaivá válni, az újabb fejleményeket várva. A pandémia kitörésekor a híroldalak látogatottsága több mint 50%-kal nőtt.
Az online tanítás - tanulás, a home office, az állandó online lét szinte elkerülhetetlenül magával hozta világszerte a megemelkedett napi képernyőidőt, s a folytatást is jól tudjuk: ennek következményeként a mentális egészség romlását, elhízást, s egyéb egészségügyi problémákat.

A helyzet ma sem jobb sajnos. Vajon mit tehetünk a doomscrolling ellen? Hiszen a világban történteknek nem fordíthatunk hátat, nem dughatjuk a fejünket homokba!
Megoldást az jelenthez, ha nem hagyjuk, hogy a hírek keltette aggodalom elhatalmasodjon rajtunk, s odafigyelünk a hírfogyasztási szokásainkra, képernyő előtt eltöltött időre. Bár tudjuk az okostelefonok szinte hozzá nőttek a kezünkhöz, mégis lehet tudatosan használni az egyes hírportálokat, hírforrásokat, anélkül, hogy túlzásba esnénk. Hagyjuk a kora reggeli hírvadászatot, az állandó „görgetést”, a közösségi oldalakon való túlzott jelenlétet.
A doomscrolling helyett fókuszáljunk a személyes kapcsolatainkra, barátainkra, családunkra. Sokkal nyugodtabbak leszünk.
A napirend fontossága – miért segít a rendszeresség a mindennapokban?
A mindennapi élet könnyen kaotikussá válhat, ha nincs egy kialakult rendszerünk. Munka, háztartás, család, ügyintézés, pihenés és saját céljaink gyakran egyszerre követelnek figyelmet. Ilyenkor sokan azt érzik, hogy egész nap elfoglaltak, mégsem haladnak igazán. Egy jól kialakított napirend azonban segíthet abban, hogy átláthatóbbá, nyugodtabbá és kiegyensúlyozottabbá váljanak a hétköznapok.
Őszi gyógynövények, ezeket keresd
Az ősz nem csak a levelek hullásáról és a csodás színekről szól, hanem ilyenkor gyógynövényeket is gyűjthetünk, amik igen hasznosak lesznek télen és tavasszal.
A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít
A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.