Mit jelent a „doomscrolling” kifejezés?
- Dátum: 2022.05.13., 14:01
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- aggodalom, bizonytalanság, Covid-19, doomscrolling”, egészségromlás, hírfogyasztási szokások., home office, információk, járványhelyzet, kifejezés, koronavírus-világjárvány, negatív hírek, online tanítás-tanulás, pandémia, szorongás, tájékozottság
A doomscrolling kifejezés megfejtéséhez némi segítséget adok azzal, hogy a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódik. Ha ezt megemlítem, közelebb kerülünk a jelentéshez. A szó igazából nem új keletű, a kifejezés használata az utóbbi hónapokban, a Covid-19 kapcsán vált igazán felkapottá. De pontosan mit is jelent ez a szó?
Nagyon röviden összefoglalva a „doomscrolling” a negatív hírek folyamatos olvasását jelenti. Öngerjesztő folyamat, mely soha véget nem ér, aminek célja folyamatosan az új információk megszerzése.
A kifejezés először 2018-ban tűnt fel egy Twitter-posztban, s fő lényege az, hogy csökkentsük az aggodalmainkat, a bizonytalanságunkat s növeljük a tájékozottságunkat, azonban mindezt úgy, hogy keressük és olvassuk a negatív híreket, fenyegető eseményeket.
Ez a fajta kíváncsiság velünk született ösztön, azonban a túl sok negatív hír követése növeli a stresszt, a szorongást, pánikot kelt, félelmet teremt, pedig a „doomscrolling” valódi célja nem az új információk hajszolása, hanem a szorongásunk csökkentése. Sajnos, ha ma megnézünk egy híradót, vagy felkeresünk egy hírportált, komoly stresszforrásokkal találkozunk és mondhatjuk, stresszhatásnak vagyunk kitéve.
Hogyan kapcsolódik a covid és a doomscrolling egymáshoz?
A kifejezés a Covid-19 járványhelyzethez szorosan kötődik, hiszen akkoriban kezdtünk mindannyian a hírportálok rabjaivá válni, az újabb fejleményeket várva. A pandémia kitörésekor a híroldalak látogatottsága több mint 50%-kal nőtt.
Az online tanítás - tanulás, a home office, az állandó online lét szinte elkerülhetetlenül magával hozta világszerte a megemelkedett napi képernyőidőt, s a folytatást is jól tudjuk: ennek következményeként a mentális egészség romlását, elhízást, s egyéb egészségügyi problémákat.
A helyzet ma sem jobb sajnos. Vajon mit tehetünk a doomscrolling ellen? Hiszen a világban történteknek nem fordíthatunk hátat, nem dughatjuk a fejünket homokba!
Megoldást az jelenthez, ha nem hagyjuk, hogy a hírek keltette aggodalom elhatalmasodjon rajtunk, s odafigyelünk a hírfogyasztási szokásainkra, képernyő előtt eltöltött időre. Bár tudjuk az okostelefonok szinte hozzá nőttek a kezünkhöz, mégis lehet tudatosan használni az egyes hírportálokat, hírforrásokat, anélkül, hogy túlzásba esnénk. Hagyjuk a kora reggeli hírvadászatot, az állandó „görgetést”, a közösségi oldalakon való túlzott jelenlétet.
A doomscrolling helyett fókuszáljunk a személyes kapcsolatainkra, barátainkra, családunkra. Sokkal nyugodtabbak leszünk.
Óraátállítás 2025 őszén
Október vége felé minden évben elérkezik az a bizonyos hétvége, amikor újra előkerül a kérdés: „Most előre vagy hátra kell állítani az órát?” Idén október 26-ról 27-re virradó éjjel, vasárnap hajnalban háromról kettőre kell visszatekerni a mutatókat. Ez azt jelenti, hogy egy órával tovább alhatunk, hiszen kezdetét veszi a téli időszámítás.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés
Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.