Menü

Mit jelent a „doomscrolling” kifejezés?

A doomscrolling kifejezés megfejtéséhez némi segítséget adok azzal, hogy a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódik. Ha ezt megemlítem, közelebb kerülünk a jelentéshez. A szó igazából nem új keletű, a kifejezés használata az utóbbi hónapokban, a Covid-19 kapcsán vált igazán felkapottá. De pontosan mit is jelent ez a szó?

Nagyon röviden összefoglalva a „doomscrolling” a negatív hírek folyamatos olvasását jelenti. Öngerjesztő folyamat, mely soha véget nem ér, aminek célja folyamatosan az új információk megszerzése.

A kifejezés először 2018-ban tűnt fel egy Twitter-posztban, s fő lényege az, hogy csökkentsük az aggodalmainkat, a bizonytalanságunkat s növeljük a tájékozottságunkat, azonban mindezt úgy, hogy keressük és olvassuk a negatív híreket, fenyegető eseményeket.

Ez a fajta kíváncsiság velünk született ösztön, azonban a túl sok negatív hír követése növeli a stresszt, a szorongást, pánikot kelt, félelmet teremt, pedig a „doomscrolling” valódi célja nem az új információk hajszolása, hanem a szorongásunk csökkentése. Sajnos, ha ma megnézünk egy híradót, vagy felkeresünk egy hírportált, komoly stresszforrásokkal találkozunk és mondhatjuk, stresszhatásnak vagyunk kitéve.

Hogyan kapcsolódik a covid és a doomscrolling egymáshoz?

A kifejezés a Covid-19 járványhelyzethez szorosan kötődik, hiszen akkoriban kezdtünk mindannyian a hírportálok rabjaivá válni, az újabb fejleményeket várva. A pandémia kitörésekor a híroldalak látogatottsága több mint 50%-kal nőtt.

Az online tanítás - tanulás, a home office, az állandó online lét szinte elkerülhetetlenül magával hozta világszerte a megemelkedett napi képernyőidőt, s a folytatást is jól tudjuk: ennek következményeként a mentális egészség romlását, elhízást, s egyéb egészségügyi problémákat.

A helyzet ma sem jobb sajnos. Vajon mit tehetünk a doomscrolling ellen? Hiszen a világban történteknek nem fordíthatunk hátat, nem dughatjuk a fejünket homokba!

Megoldást az jelenthez, ha nem hagyjuk, hogy a hírek keltette aggodalom elhatalmasodjon rajtunk, s odafigyelünk a hírfogyasztási szokásainkra, képernyő előtt eltöltött időre. Bár tudjuk az okostelefonok szinte hozzá nőttek a kezünkhöz, mégis lehet tudatosan használni az egyes hírportálokat, hírforrásokat, anélkül, hogy túlzásba esnénk. Hagyjuk a kora reggeli hírvadászatot, az állandó „görgetést”, a közösségi oldalakon való túlzott jelenlétet.

A doomscrolling helyett fókuszáljunk a személyes kapcsolatainkra, barátainkra, családunkra. Sokkal nyugodtabbak leszünk.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.

A digitális zaj ellen: 6 offline tevékenység, ami 2026-ban aranyat ér

A digitális túlterheltség, az állandó értesítések és a rövidülő figyelmi ciklusok hatására egyre több kutatás és gyakorlati trend mutat ugyanabba az irányba: az emberek tudatosan visszatérnek az analóg, offline tevékenységekhez.

Az önreflexió irányított útja: Miért érdemes coach-hoz járni?

A rohanó modern világban az egyénre nehezedő nyomás folyamatosan növekszik. A karrierépítés, a magánéleti egyensúly fenntartása és a személyes hatékonyság növelése olyan komplex elváráshalmazt teremt, amelyben könnyű elveszni. Ebben a környezetben vált a coaching az önfejlesztés egyik legnépszerűbb és leghatékonyabb eszközévé. De miért dönt egyre több ember amellett, hogy szakemberhez fordul, és miben rejlik a folyamat valódi ereje?