Menü

A szeretet igazi mértéke az egymásra fordított idő

Nincs értelme semmilyen beszélgetésnek, ha nem tudunk lelassulni. Harcolunk a határidőkkel, hajtjuk a pénzt, lelkesen pörgetjük a közösségi oldalak hírfolyamát, mert minden percben, mindenhol, egyszerre szeretnénk jelen lenni.

Közben pedig mindenről lemaradunk. A nagy rohanásban ugyanis éppen a legfontosabbat felejtjük el: szeretetkapcsolatainkat ápolni. A „nincs rá(d) időm” az érdektelenek kifogása, egy ilyen kapcsolatban nem vagyok fontos és semmi keresnivalóm benne. Ha valakinek számítok, akkor soha nem lehet annyira elfoglalt, hogy ezt ne mutassa ki. Felgyorsult a világ, mégis a napot mindenki a saját épülése és kedvteléseinek függvényében osztja be, vagyis arra van időnk, amire akarjuk.

Ha megszüntetjük a minőségi időt egy kapcsolatban, akkor azt kockáztatjuk, hogy az túl lazává válik, a ragaszkodás szálai lazulnak meg, vagy ami még rosszabb, egy idő után azt gondoljuk, nem is kell már rajta dolgozni. Jól megvagyunk, együtt vagyunk. Akkor hol itt a probléma? Ott, hogy egy nap felébredünk, nézzük, de már egyáltalán nem látjuk egymást, semmiségeket mondunk, üres frázisokat, nulla információt, fájdalmasan tompa tőmondatokat, mert ezek érnek el a másik emberhez manapság a leggyorsabban.

És közben töretlenül hisszük, ez a harmonikus párkapcsolat. Az elkülönülésére visszahúzódással reagálunk, még inkább távolodunk egymástól, és a kapcsolatunk pajzsán óhatatlanul rés támad. Két ember szövetségébe csak akkor tud beférkőzni egy harmadik, ha azon rés támad, és ez rés, a hajszálrepedés, mindig valamilyen hiányállapotot tükröz. A hűtlenek nem csak úgy „elindulnak megcsalni”, hanem eleinte próbálják hallatni a hangjukat, próbálják jelezni belső vívódásukat, hogy a másik is érzékelje, vegye észre, baj van.

Ezek a jelzések sajnos nem kerülnek világosan kinyilatkoztatásra, és gyakran provokálásnak, kötekedésnek, hisztinek tűnnek, így a másik ember nem észleli, hogy a megjegyzések valójában elkeseredett, tanácstalan segélykiáltások.

Meddig tart a kapcsolatunk? Ameddig ketten éltetjük és működtetjük. Az energia azonban, amit nem a párkapcsolat működtetésébe fektetünk, valahol mindenképpen teret kell, hogy nyerjen magának, munkamániában, függőségekben, a gyerekekről való túlgondoskodásban, vagy egy külső kapcsolatban, a figyelem, az elismerés, a szenvedély, a szex morzsáit keresve egy harmadik személy karjaiban.

Sokan utólag csodálkozással vegyes döbbenettel szembesülnek a kapcsolatba be nem fektetett energia végzetes következményeivel.

Hogyan születtek a hungarikumok?

A magyar kultúra ízek, történetek és évszázadokon át formálódó szokások rendszere. Olyan nemzeti értékekről van szó, amelyek egyszerre jelképezik a kreativitást, a történelmi tapasztalatot és az identitást. Egy pohár pálinka, egy szaloncukor vagy egy gondosan elkészített étel mind arra emlékeztet, hogy a kultúra a mindennapokban él tovább.

Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében

Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.

A kamaszkori szorongás árnyékában

A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.