Menü

Olívaolaj vagy étolaj?

Az étolaj mellett ma már minden boltban megtalálható az olívaolaj vagy kókuszolaj, sőt, egyéb magokból, gyümölcsökből és gabonafélékből sajtolt olajat is lehet kapni. Na de melyiket válasszuk? Melyik a legegészségesebb? Sokszor találjuk magunkat szemben ellentmondásos információval ebben a témában, így most összegyűjtöttük, mit érdemes tudni az egyes alternatívákról, különösképpen az olívaolajról.

Az egyes típusok közt az a fő különbség, hogy milyen mennyiségben és arányban tartalmaznak telített és telítetlen zsírsavakat. A kókuszolaj például 90%-ban tartalmaz telített zsírsavat és bár ezt kifejezetten egészségesnek tartják, a telített zsírok hatására termel a testünk koleszterint, ami, mint tudjuk, hosszú távon és nagy mennyiségben különböző szív- és érrendszeri problémákhoz vezet. Na de akkor mi alapján döntsünk?

Kutatók szerint nem feltétlen a zsírok telítettsége a lényeg, hanem hogy az adott olaj vagy zsír mekkora mennyiségben tartalmaz omega-3 és omega-6 zsírsavat, valamint egyéb esszenciális zsírsavakat és vitaminokat. Azt is gyakran mondják, hogy ne ár vagy márka alapján döntsünk, nézzük meg inkább a színét és állagát az olajnak. Korábbi felmérések szerint ráadásul az olívaolajok között a legjobb minősítést az egyik legolcsóbb termék kapta, így nem érdemes arra támaszkodni vagy az alapján dönteni, hogy mennyibe kerül egy termék vagy mennyire közkedvelt.

Az olívaolaj a szervezet számára esszenciális telítetlen zsírsavakat tartalmaz, mint például a linolsav, linolénsav és arachidonsav. Természetes antioxidánsokat is találunk benne, ilyen az E- és a K-vitamin. Az olívaolajat préseléssel állítják elő és szervezetünk számos részére kedvezően hat.

Elsősorban a fentebb említett telítetlen zsírsavaknak köszönhetően csökkenti a koleszterinszintet. Fogyasztása valójában hidegen a legjobb, mivel így hasznosul a legtöbb a benne található anyagokból.

Csontritkulás ellen is szokták javasolni a rendszer olívaolaj fogyasztást, illetve segíti az emésztést és enyhíti a gyomorrontás tüneteit, mint például a puffadás és gyomorégés.

Az olívaolajban található antioxidánsoknak köszönheti azt a tulajdonságát is, hogy véd a gyomorfekély és a gyomor más hasonló betegségeit okozó baktériumok ellen, de általános antibakteriális hatását is nemrég fedezték fel.

Nem csak belül, de kívül is támogatja testünket az olívaolaj. Rendkívül hatásos módszer a bőrszárazság ellen. A belőle készült szappan hidratálja és megnyugtatja a bőrt, sima és selymes lesz.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.