Menü

Jó választás édesítőszerre váltani?

Az édesítőszerek szinte alapdolgok egy fogyókúra, testsúlycsökkentő diéta esetén. Kalóriamentesek, nem emelik a vércukrot, segítik a diéta hatékonyságát, kevesebb lemondással járnak az étkezések, azonban fontos, hogy mértékkel fogyasszuk őket, figyeljünk arra, mely típusokat válasszuk és tartsuk szem előtt a lehetséges hátrányaikat is. Erről lesz szó mai cikkünkben.

Az édesítőszerek olyan természetes vagy mesterséges ízesítő anyagok, amelyekkel elérhetjük az édes ízt. Az EU-ban jelenleg 11 intenzív édesítőszer és 8 cukoralkohol van engedélyezve, melynek részletes listáját a neten is megtalálhatjuk pontosan.

A kalóriamentes édesítőszerekkel a cukrot válthatjuk ki, azonban nem mindegy milyen módon választjuk meg ezeket a cukorhelyettesítőket.

Mindenki ismeri a humoros szituációt, mikor a cukrászdában valaki süteményt eszik diétás kólával, nos ebben az esetben felesleges édesítőszerre cserélni az italt, ha a többletkalóriát bevisszük a tortából.

A másik tévút, hogy az édesítőszerekkel készült ételekből sokkal többet fogyasztunk, mint hizlalóbb társaiból, pedig tévedés azt gondolni, hogy az este tízkor elfogyasztott fél tepsi cukormentes süteménytől reggelre fogyni fogunk. Az édesítőszeres ételekből is mértékkel kell enni, különben hiába a cukormentesen elkészített étel, ha többet megengedünk magunknak belőle, bizony hízni fogunk.

Gyomorproblémák. Erről is essen szó.

Az édesítőszerekkel való ismerkedést fokozatosan javasolt elkezdeni, hiszen, ha túl nagy mennyiségben fogyasztjuk őket, gyomorgörcsöket, hasmenést, haspuffadást, gázosodást okozhatnak, ami rendkívül kellemetlen.

A gyomorproblémák mellett nagy a hozzászokás veszélye. Egy tanulmány szerint a mesterséges édesítőszerek bizonyos fajtái függőséget okozhatnak.

Rákkeltő? Időről időre visszatérő téma, hogy az édesítőszerek rákkeltő hatásúak-e, azonban a mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatos kutatások nagyrészt kizárták a rák kockázatát, azonban egészségesnek hosszútávon semmiképp sem nevezhetőek, ezért törekedjünk mindig a természetes édesítők, (stevia, eritrit, nyírfacukor) használatára. Akik pedig az édesítőszerek káros hatásokról vitatkoznak, azok gondolják át, hogy a rendszeres cukorfogyasztás milyen veszélyekkel jár.

Léteznek természetes édesítőszerek, melyek nem kalóriamentesek és nem szénhidrátmentesek, azonban a cukor egészségesebb alternatívájaként emlegetik őket, ilyen például a méz, a juharszirup és a kókuszvirágcukor. Azonban tudni kell, hogy ezek szénhidráttartalma és kalóriatartalma, cukortartalma révén nem támogatják a testsúlycsökkenést.

Azt gondolom, bármelyik édesítőt is választjuk, a hangsúly mindig a mértékletességen kell, hogy legyen.

Fogaink védelme a nyári időszakban

A vakáció izgalma elterelheti a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás. Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy előfordulhat, hogy otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ráadásul nyaraláskor hajlamosak vagyunk a megszokottól eltérően, gyakrabban fogyasztani cukros ételeket és italokat. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mit tehetünk fogaink védelme érdekében a nyári időszakban.

Tökfélék jótékony hatása

A tökféléket rendkívül változatos formában, színben és ízben találjuk meg a piacokon, vagy a boltok polcain, nagyon egészséges zöldség szervezetünk számára.

Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.

Mikor van szükség pajzsmirigy ultrahangra?

Pajzsmirigy ultrahangra akkor van szükség, ha felmerül a pajzsmirigybetegség gyanúja, vagy ha már ismert pajzsmirigyproblémák követésére, ellenőrzésére van szükség. Milyen esetekben javasolt az ultrahangvizsgálat?

Mit kell tudni a sérvről?

A sérv (hernia) akkor alakul ki, amikor valamely belső szerv kórosan előtüremkedik abból az üregből, ahol normál esetben elhelyezkedik (például hasüreg vagy mellüreg). Ez akkor fordulhat elő, ha a hasfal vagy más hasonló szerkezet veleszületett vagy szerzett gyengesége miatt (például műtéti heg), egy nyílás meggyengül és kitágul. Ezen keresztül a belső tartalom a hasfalon vagy más hasonló struktúrán keresztül kijut, a sérvkapun át, és a sérvtömlőként viselkedő hártya előtt tolódik ki, így a hasüregen kívülre kerül.