Menü

Hogyan csaljuk el a gyereket a képernyő elől?

Ez egy nagyon jó kérdés. S mivel háromgyerekes szülőként ezt én magam is szeretném tudni, nos gondoltam, utánanézek, milyen trükköket javasolnak. Hátha beválik az én gyerekeimnél is. Tegyünk egy próbát!

Igyekeztem olyan ötleteket összegyűjteni, más szülők véleményeit és tanácsait felírni, világhálón kutakodni, melyekkel kicsit háttérbe tudom szorítani a kütyük iránti függőséget, mielőtt még rosszabb irányt venne ez a modernkori gyerekbetegség. Ennek a felelőssége nekünk szülőknek a kezében van.

Az egésznek a kulcsa, hogy olyat találjunk ki a kütyük helyett, amit együtt csinálhatunk, hogy mindenképp együtt legyünk, közös programra vegyük rá a családot.

Sajnos azt tapasztalom tanárként és szülőként, hogy az iskola rengeteg száraz adaton alapuló, sok esetben unalmasan feldolgozott tananyagot ad fel bemagolásra, mely nem igazán köti le a gyerekem, ezért motiválni azzal engedi magát, ha a lecke után a „kütyühöz” nyúl.

Ha adott ehhez egy problémás családi háttér, egy túlságosan elfoglalt szülő, no meg a hasonló beállítottságú barátok, haverok, akkor bizony nehéz a gyereket elcsalni a mobiltelefontól és érdemben foglalkozni vele. Vannak szülők, akik sosem érnek rá a gyerekkel foglalkozni és ez nagyon szomorú.

A kisebbek minden közös tevékenységet élveznek a közös sütéstől a gyurmázáson, színezésen, festésen át bármely játékig, s így játszva lehet tanítani, fejleszteni őket, különösen a finommotorikai képességeket.

Iskolásokkal természetesen más programokat kell kitalálni, megteszi egy-egy izgalmasabb, viccesebb társasjáték, activity, „felelsz vagy mersz” vagy bármely hasonló szórakoztató játék. Azt hinnénk túl retro, pedig nem!

Ha végképp távolodni szeretnénk a digitális függőségből, akkor el kell menni otthonról, oda, ahol nincs wifi, sem térerő. Menjünk el kirándulni valami csodaszép helyre, rengeteg gyönyörű túra útvonal van, erdő-mező, tavak vagy várak, számos látnivaló közöl válogathatunk. Ismerkedjünk a meseösvényekkel, látogassunk mezítlábas parkokat, lehet vasutazni, meg lehet nézni a barlangjainkat, ismertebb, vagy kevésbé ismertebb városainkat, felfedezni egy vízesést.

Nagyon izgalmas tud lenni egy „szellemváros” felfedezése, a nagyobbakat biztosan leköti!

A lehetőségek tárháza végtelen és nem merül ki a „süssetek együtt mézeskalácsot” című történetben, sem a gyurmázásban, csak el kell kicsit engedni a fantáziánkat, s olyat kitalálni, amivel garantáltan nyerhetünk egy – vagy több – kütyümentes napot!

Digitális emésztés – Te figyelsz arra, hogy mit fogyaszt az agyad?

Az egy dolog, hogy odafigyelünk, vagy legalább is megpróbálunk odafigyelni arra, hogy mit eszünk, hogy ne terheljük az emésztőrendszerünket. De vajon hányan figyelünk arra, hogy mit fogad be az elménk?

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Mindenkinek van szerencseszáma - a Tiéd melyik?

Van, aki a hármasra esküszik, más a hetest tartja különlegesnek, és akadnak olyanok is, akik egy születési dátumhoz vagy egy fontos életeseményhez kötik a „szerencseszámukat”. De vajon valóban mindenkinek van ilyen száma, vagy csupán az emberi elme játéka az egész?

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Történetek a rendetlenségben – A cluttercore jelenség

A minimalista szemlélet hosszú ideig uralta a lakberendezési és életmódtrendeket, ám manapság egy új irányzat kezd elterjedni, amelyet cluttercore-nak hívnak. A letisztult terek, az üres polcok és a kapszulagardróbok korábban mind azt sugallták, hogy a boldogság a mértéktartásban rejlik. Csakhogy egy idő után az egyszerűségből éppen a személyesség és az egyediség érzése veszett el.