„Kütyü”függőség

Szakemberek szerint a drognál, alkoholnál, cigarettánál is veszélyesebb manapság az úgymond „kütyümánia” - ként nevezett jelenség. Modern korunk függőségével állunk szemben. Nagy probléma a társadalom egészére jellemző „kütyümánia” és az ezzel automatikusan létrejövő szókincscsökkenés, személytelenség, kommunikációképtelenség.

Nem tudunk beszélgetni egymással. Személyesen, egymás előtt, nyilvános helyen, hiszen ezek fő platformja manapság már a közösségi oldalak. Ez pedig egy komoly probléma.

Az emberek nem értenek szót egymással. Nem ismerik egymást valójában, annak ellenére, hogy többségük minden percüket a nyilvánosság előtt élik a közösségi oldalakon. Ez a közléskényszer egy komoly függőség.

Becsapós, hiszen eleinte jó tapasztalatokkal, jó érzésekkel jár, a sok like, a chatelés, ünnepekkor a sok jókívánság, kíváncsian lessük ki mit csinál, hol jár, mit posztol, barátokat szerzünk – vagy legalábbis azt gondoljuk, a közösségi oldalak görgetése sokaknak örömérzetet jelent, kicsit oldja a napi szorongásukat, ami még nem káros függőség, azonban amikor épp amiatt kezdünk el szorongani, hogy másoknak milyen jó, merre járnak, hol nyaralnak, milyen okos, kitűnő tanuló a gyerekük, milyen boldogok, s emiatt szorongás alakul ki bennünk, hogy ezt a posztolt életszínvonalat esetleg mi nem tudjuk megütni, ráadásul a mi gyerekünk csak hármas lett matekból (ami lehet, hogy neki épp annyi erőfeszítésbe került, mint a másik gyereknek a négyes, vagy ötös érdemjegy), külföldi nyaralás helyett két nap jut a Balatonon, vagy annyi sem… nos ez már frusztrációt okoz bennünk.

Egy függőség onnantól számít károsnak, ha hatalma lesz felettünk, ha megváltoztatja negatív irányban a személyiségünket. Károssá akkor válik, ha 24 órában hozzátartozik a komfortérzetünkhöz, hogy a telefont lessük, ha anélkül egy lépést sem teszünk, ha átveszi az irányítást az életünk felett. Ekkor már kütyüfüggőségről beszélünk.

Az idősebb generációk megkongatták a vészharangot, szerintük az „ő idejükben” sokkal jobb volt, s való igaz az informatikai forradalom magával hozza az egyre modernebb és újabb kütyüket, telefonokat, tableteket, melyek használata kihat a személyes kapcsolatainkra. Az emberek zombi módjára „simogatják” érintőképernyős mobiljukat, görgetve a posztokat, felgyorsul az információáradat, pedig a közölt posztok nagy része a külvilágnak szól, köze sincs a valósághoz, vagy veszélyeket rejt magában.

A kiposztolt romantikusan vacsorázó párok lehet, hogy már válnak, a gyerekekről feltett temérdek fotó veszélyes, amit hiába hangoztatunk, bizonyos szülők képtelenek megállni, hogy a gyerekeiket közszemlére tegyék, az utazások, drága nyaralások dicsekvése elszomorítja azokat, akiknek nem telik rá és még sorolhatnám.

A lájkvadászat mindennapos, pedig nincs jelentősége.

Az internet és a mobiltelefon alapvetően nem káros, de ha nem állítunk fel szabályokat, akkor a kütyüfüggőséggel könnyen az internet rabjává válhatunk.