Tudta, hogy a rágózás egészséges is lehet?
- Dátum: 2022.02.23., 10:56
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- agyműködés, cukormentes, emésztés, gyomorsav, hippocampus, koncentráció, memória, mesterséges, nyáltermelés, oxigén, rágó, rágógumi, rágózás, stressz, stresszoldó, tanulás, vérkeringés
Bár alapvetően nem az egészséges táplálkozás része a rágógumi, ettől függetlenül még lehet egészséges hatása, hiszen ma már találunk cukormentes és gyógynövényes rágót is a boltok polcain.
A rágónak egyébként már régóta ismerik a szerepét a szájhigiéniában, emiatt is egy kelendő élvezeti cikk. Nem csak friss leheletet biztosít, oldja a stresszt és a fogakat is segít tisztán tartani. De ez nem minden, hiszen olyan jótékony hatásait is felfedezték, hogy például segít a cigarettáról való leszokásban, erősíti a rágóizmokat és csökkenti a lepedék kialakulásának esélyét.

Bár cukormentes kiszerelésben is kapni, a rágók általában édes ízűek, így jó taktika lehet diétázóknak, hogy ha nagyon kívánnak valamilyen édes élelmiszert, inkább próbáljanak rágózni egy kicsit és több folyadékot fogyasztani. Ettől csökken az étvágy, illetve bár édes ízt éreztek, valójában nem fogyasztottak cukrot. Ez egy nagy segítség lehet annak, aki fogyni szeretne, de kifejezetten édesszájú.
Mint fentebb említettük, a rágózás erősíti a rágóizmokat, valamint a rágástól termelődő nyál miatt kevésbé alakul ki lepedék a fogakon. A rágóizom a testünk legerősebb izma, ezért ennek rendszeres használata is hasonló eredményt produkál a testben, mint a testmozgás. Ezen kívül a megnövekedett nyáltermelés beindítja az emésztési reakciót is, valamint a rágás, mint fizikai tevékenység, stresszcsökkentő hatással is bír.
Bár keveset hallani erről, de egyes pszichológusok szerint a memóriát is javítja a rágás, mivel ilyenkor stimulálódik a hippocampus, vagy magyarosan hippokampusz. Ez az agyterület a nagyagy, vagyis előagy része, nagyjából a halánték mögött található és a tanulás és az emlékezet elsődleges idegi központja. Azt is hozzáteszik, hogy a rágás által több vér jut az agyba, így a megnövekedett oxigénellátás is javíthatja az agyműködést és a memóriát.

Persze az eddig felsorolt jótékony hatásai a rágózásnak nem jelentik azt, hogy mértéktelenül is lehetne fogyasztani. A mértékletesség – mint szinte minden más területén az egészségmegőrzésnek – itt is kulcsszerepet játszik. A fogorvosok és szájsebészek által ajánlott mennyiség étkezések után maximum 15 perc, naponta 4-5 alkalommal.
Mi történik akkor, ha esetleg túl sokat rágózunk? Ahogy pozitívan hathat az emésztésre a nyáltermelés, így, ha túlzásba visszük a rágózást, akkor akár túl sok is lehet a termelődő gyomorsav. Ettől éghet a gyomrunk, sőt, akár gyomorfekély is kialakulhat. Emellett pedig ne felejtsük el azt sem, hogy a rágógumiban nagyrészt mesterséges összetevők vannak, mint például ízesítőanyagok, glükóz-szirup és édesítőszerek is, amik rendszeres és túlzott fogyasztása szintén rossz hatással van szervezetünkre.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.