Hallottál már az U-vitaminról?
- Dátum: 2022.02.17., 01:46
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- banán, bélrendszer, csalánlevél, fekély, gyomor, gyulladáscsökkentő, gyümölcs, immunrendszer, kelkáposzta, nyálkahártya, nyers zöldség, paradicsom, retek, saláta, szerves ion, U-vitamin, vitamin
Hallott már az U-vitaminról? Ha nem, talán az lehet az oka, hogy valójában nem is vitaminról van szó, hanem egy, a metioninsavak csoportjába tartozó szerves ionról. De akkor miért hívják vitaminnak? Erre az egyszerű válasz az, hogy amikor felfedezték, ezt a nevet adták neki. Akkor a következő tulajdonságaival voltak tisztában: vízben oldódik, a szervezet nem képes a tárolására, hiánya pedig az immunrendszer legyengülését, gyomorpanaszokat és különböző nyálkahártya-problémákat okozhat. Ezek fényében talán nem is olyan meglepő, miért gondolták vitaminnak ezt az anyagot.
Hivatalos neve S-metilmetionin, vagy metil-metionin, adagolása pedig általában 50 mg-os tabletták formájában történik. Bár nincsenek erre vonatkozóan általános elvek, tapasztalati úton jutottak erre az eredményre. Orvosi rendelvényre kapható, így, ha szedjük is, folyamatos ellenőrzés mellett ajánlott csak, mivel az előírt átlagos adagolás egyénenként eltérhet.

Na de miért olyan fontos ez? Ahogy előbb írtuk, az immunrendszer egészséges működésében és a gyomor-, valamint a bél-nyálkahártya megfelelő működésében játszik szerepet, ezen kívül pedig gyulladáscsökkentő hatása is ismert. Segít a nyálkahártya állapotának visszaállításában és regenerálásában, azonban, ha szervezetünkben nincs elég U-vitamin, akkor akár bőrön és az emésztőrendszerben is megjelenhetnek kisebb fekélyek, az emésztés hatékonysága csökken és legyengülhet az immunrendszerünk.
Milyen táplálékok tartalmazzák az U-vitamint? Nagyrészt zöldségekben és gyümölcsökben található meg, mint például a nyers kelkáposzta, saláta, paradicsom, zöldhagyma, retek, banán, petrezselyem, spárga vagy csalán levél. Azért emeljük ki, hogy nyers, mert az U-vitamin főzés közben elveszíti hatékonyságát, így a legjobb természetes módja annak, hogy szervezetünk hozzájusson ehhez a furcsa ’vitaminhoz’, az a nyers zöldségek fogyasztása. Persze kapható tabletta formájában is, ez viszont orvosi rendelvényhez kötött és csak ellenőrzés melletti szedése ajánlott.

Egy jó megoldás lehet az U-vitamin bevitelére, ha nyers zöldségekből készítünk salátát, majd egy kis sóval, borssal, fokhagymával és olívaolajjal ízesítjük. Ilyen salátába épp kiváló a paradicsom, a retek, a zöldhagyma és a saláta, esetleg egy kis spenótlevél is díszítés gyanánt. Ha édesszájúak vagyunk, a banánturmix lesz a megfelelő választás, hiszen, ha tejjel és mézzel készítjük, nem csak a banánban található U-vitamint, de a tejben található rengeteg ásványi anyagot és fehérjét, valamint a mézben található antioxidáns anyagokat is bevisszük a szervezetünkbe és biztosan nem fog semmiben hiányt szenvedni az immunrendszerünk.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?