Menü

Mi az az erdőterápia?

Különösebb magyarázatot nem igényel, miért annyira népszerű program erdőben lenni, nagyokat túrázni a fák között, hiszen mindenki tapasztalhatta már milyen szellemi- fizikai élményt, megmagyarázhatatlan nyugalmat tud adni egy nagy erdei séta, egy hegymászó túra, egy erdei iskola. Nos mielőtt azt hinnénk pusztán erről van szó, nézzük mit jelent és milyen egészségügyi hatásai vannak az erdőterápiának.

A természet közelsége ellazít és gyógyít. Ezt az ősi japánok is tudták, ezért dolgozták ki az 1980-as években az erdőterápiát, vagy más néven erdőfürdőzést.

Egy kiadós erdei séta, terepfutás, erdei sportolás, túrázás jótékony hatással van szervezetünkre, azonban az erdőfürdőzés több annál, hogy belemerülünk a nyugalomba az erdőben, az erdőterápia lényege a befelé figyelésen van.

Az erdőterápia egészségügyi hatásait számos kutatás igazolja, testileg és lelkileg is jó hatással van ránk, ha a természetben tartózkodunk. Az erdőterápia tudományosan bizonyított testi-lelki jótékony hatású, mely segít a kikapcsolódásban, a stresszoldásban és az energiaraktárak feltöltésében. Az erdőterápia tulajdonképpen egy japán terápiás módszer, melynek célja, hogy az ember eggyé váljon a természet légkörével.

Az erdőterápia vagy másnéven erdőfürdőzés nem egy egyszerű sétát jelent, hanem annál sokkal többet: teljes és mély koncentrációt igényel, a gyakorlatok alatt pedig rendkívül fontos az összpontosítás, a légzőgyakorlat, az érzékelés.

Klinikai szakpszichológusok szerint ez a feladat sok gyakorlással és türelemmel, kitartással elsajátítható, megtanulása pedig segít a bénító, zavaró gondolatok elengedésében. A terápiához nem elég néhány alkalom, hosszabb távú ismétlésre van szükség az egészségügyi előnyök kiaknázásához.

Japán kutatások kimutatták, hogy az erdőterápia jelentősen csökkenti az adrenalin, a kortizol, azaz a stressz hatására termelődő hormonok szintjét, de kedvezően befolyásolták a vérnyomást, a vércukorszint szabályozását és az immunrendszerre is hatással lehetnek. Az erdőfürdő csökkenti a stresszt, a szorongást, a depressziót. A stresszkezelés egyik leghatékonyabb formája.

Az erdők igazi energiaközpontok, számos pozitív hatással bírnak egészségünkre nézve. A távol-keleti eredetű gyakorlatok Magyarországon is elérhetők az érdeklődők számára, melynek helyszíneit a világhálón megtalálhatják.

Kutatások bizonyítják, hogy a betegek hamarabb gyógyulnak azokban a kórházakban, melynek ablakai a fákra, természetre, esetleg a kórház kertjére néznek.

Ha kedvet kapnának kipróbálni az erdei túrázást, erdőterápiát, keressék fel a világháló ezzel foglalkozó vezetett programjait, s élvezzék az erdőfürdő adta lehetőségeket állandóan rohanó, vagy négy fal közé szorított világunkban. A terápia tanácsait követve csodálatos változásokat észlelhetünk magunkon és környezetünkön.

A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény

Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.