Menü

Mi az integrációs zavar

A szenzoros integrációs zavar elméletét a 70-es évek elején dolgozta ki egy gyermekpszichológus. Az integrációs zavar lényege, hogy az agy nem képes megfelelően működni, ami különféle magatartásbeli, beilleszkedési, tanulási és egyéb zavarokat okozhat.

A szenzoros integrációs zavar nem orvosi probléma, tehát nem értelmi képességbeli zavarról van szó, hanem kialakulását a háttérben megbúvó genetikai tényezők (fejlődési rendellenességek, gyermekkori betegségek és különféle agysérülések), illetve a terhesség alatti vagy a születés során fellépő komplikációk, nevelési problémák okozzák.

Mi történik szenzoros integrációs zavar esetén?

Idegrendszerünk a környezetünkből érkező ingereket észleli és értelmezi, majd reagál, azonban a fent említett állapot esetén ebben a folyamatban probléma adódik, az ingerek nem tudnak úgy szerveződni, hogy a test felismerje azokat, ekkor alakul ki a szenzoros integrációs zavar.

A jelei ennek nagyon sokfélék lehetnek, de jellemző tünet, hogy például a gyermeket nagyon zavarja a póló címkéje, vagy a zokni gumírozása, nem visel el bizonyos hangokat (pl. hajszárító), vagy nem tűri például a sálat a nyakán.

Szenzoros integrációs zavarra gyanakodhatunk, ha a gyermeknél az ingerküszöb túl alacsony, vagy túl magas bizonyos ingerek esetén.

Viselkedési furcsaságok történnek, túlérzékenyen reagálnak dolgokra, félnek a magasságtól, nem mernek felmenni egy mászókára, felülni egy hintára, láthatóan nehezen viselik a helyváltoztatással kapcsolatos állapotokat.

Az ilyen gyermekek lehetnek túl gyorsak, vagy épp túl lassúak társaikhoz képest.

Az öltözködés, a cipő fel-és levétele, az evőeszközök megfelelő használata, a fogmosás megtanulása vagy akár maga a szobatisztaság kialakulása is problémás lehet a szenzoros integrációs zavarral küzdő gyermekeknél. Megfigyelhetőek a koordinációs zavarok, az ügyetlenség, s az, hogy a figyelmük hamar elterelődik, továbbá mozgásfejlődéssel kapcsolatos problémák jelentkezhetnek nagymozgásban és a finom motorikában, valamint beszédértési zavarok és megkésett beszédfejlődés is erre figyelmeztethet.A megoldás ennél az állapotnál a szakember felkeresése, a türelem és a megfelelő terápia alkalmazása. Kérjünk segítséget Ayres terápiával foglalkozó, a szenzomotoros integrációs zavar kezelésében jártas szakembertől, forduljunk bizalommal a pedagógusokhoz, és beszéljük meg a felmerülő nehézségeket és kezelési lehetőségeit.

Miért lehetünk hálásak az év végén?

Ahogy bekúszik a tél a mindennapokba, és a karácsonyi fények lassan visszaverik a sötétséget, érdemes megállni egy pillanatra. Nem kell nagy szavakat pufogtatni, csak végig gondolni, hogy mi az, amiért idén tényleg köszönettel tartozunk. Emellett fontos látnunk azt, hogy hogyan tudjuk úgy lezárni az évet, hogy legyen benne lélek, tartás és egy kis remény a jövőre nézve.

A nemet mondás művészete: készség, amely tanulható és fejleszthető

A nemet mondás sokak számára az egyik legnehezebb kommunikációs feladat, pedig alapvető készségről van szó, amely közvetlen hatással van a mentális jóllétre, a kapcsolatok minőségére és a mindennapi teljesítményre. Sokan azért nem tudnak nemet mondani, mert félnek a másik fél csalódottságától, elutasításától vagy konfliktustól.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.