Menü

Mi az integrációs zavar

A szenzoros integrációs zavar elméletét a 70-es évek elején dolgozta ki egy gyermekpszichológus. Az integrációs zavar lényege, hogy az agy nem képes megfelelően működni, ami különféle magatartásbeli, beilleszkedési, tanulási és egyéb zavarokat okozhat.

A szenzoros integrációs zavar nem orvosi probléma, tehát nem értelmi képességbeli zavarról van szó, hanem kialakulását a háttérben megbúvó genetikai tényezők (fejlődési rendellenességek, gyermekkori betegségek és különféle agysérülések), illetve a terhesség alatti vagy a születés során fellépő komplikációk, nevelési problémák okozzák.

Mi történik szenzoros integrációs zavar esetén?

Idegrendszerünk a környezetünkből érkező ingereket észleli és értelmezi, majd reagál, azonban a fent említett állapot esetén ebben a folyamatban probléma adódik, az ingerek nem tudnak úgy szerveződni, hogy a test felismerje azokat, ekkor alakul ki a szenzoros integrációs zavar.

A jelei ennek nagyon sokfélék lehetnek, de jellemző tünet, hogy például a gyermeket nagyon zavarja a póló címkéje, vagy a zokni gumírozása, nem visel el bizonyos hangokat (pl. hajszárító), vagy nem tűri például a sálat a nyakán.

Szenzoros integrációs zavarra gyanakodhatunk, ha a gyermeknél az ingerküszöb túl alacsony, vagy túl magas bizonyos ingerek esetén.

Viselkedési furcsaságok történnek, túlérzékenyen reagálnak dolgokra, félnek a magasságtól, nem mernek felmenni egy mászókára, felülni egy hintára, láthatóan nehezen viselik a helyváltoztatással kapcsolatos állapotokat.

Az ilyen gyermekek lehetnek túl gyorsak, vagy épp túl lassúak társaikhoz képest.

Az öltözködés, a cipő fel-és levétele, az evőeszközök megfelelő használata, a fogmosás megtanulása vagy akár maga a szobatisztaság kialakulása is problémás lehet a szenzoros integrációs zavarral küzdő gyermekeknél. Megfigyelhetőek a koordinációs zavarok, az ügyetlenség, s az, hogy a figyelmük hamar elterelődik, továbbá mozgásfejlődéssel kapcsolatos problémák jelentkezhetnek nagymozgásban és a finom motorikában, valamint beszédértési zavarok és megkésett beszédfejlődés is erre figyelmeztethet.A megoldás ennél az állapotnál a szakember felkeresése, a türelem és a megfelelő terápia alkalmazása. Kérjünk segítséget Ayres terápiával foglalkozó, a szenzomotoros integrációs zavar kezelésében jártas szakembertől, forduljunk bizalommal a pedagógusokhoz, és beszéljük meg a felmerülő nehézségeket és kezelési lehetőségeit.

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot

Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.

Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról

Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.

A hipochondria lélektana

A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.