Farsangi hagyományok és népszokások

A farsang a vízkereszttől húshagyókedd éjfélig, és a nagyböjtig tartó 40 napos időszak. Hagyományosan a vidám lakodalmak, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény vallás szempontjából semmilyen hivatalos ünnep nem kötődik hozzá. Alapvetően csak néphagyományokra épül.

A farsang hazája

A farsang hazája egyértelműen Olaszország, ahol ezt a hagyományt évszázadokig üldözték mondván, hogy egy pogány ünnep. Azonban miután belátták, hogy nem fogják tudni “elpusztítani” a hagyományt, akkor pedig elkezdték keresztényi értékekkel és elemekkel felruházni. Manapság az olasz, különösen a velencei farsangi karnevál utolsó hete, de az azt megelőzőek is a leghíresebb népünnepek közé tartoznak, amelyek a külföldi országok lakóit is vonzzák.

Érdekesség, hogy a farsang alapvetően Kelet-Közép-Európai ünnep. Azonban Nagy-Britanniában és Írországban is ünneplik ezt az időszakot. Ott a legjellemzőbb, hogy a vidéki városokban “palacsinta futást” rendeznek, tehát tulajdonképpen egy egyszerű futóverseny, csak közben vagy egy serpenyőben kell egyensúlyoznod a palacsinta tésztával, vagy pedig futás közben kell megenni a palacsintákat.

Farsang Magyarországon

A farsanghoz fűződő népszokásokat számtalan nép különböző rítusai őrzik, például farsang idején van a busójárás is, ez hazánk egyik legérdekesebb népszokása. Ilyenkor hagyományosan a Mohács környéki emberek, de sokszor szerte az országban színes maszkokat, szarvas álarcokat öltenek, hogy ezzel ijesszék el a telet. Az ünnepség végén szalmabábut égetnek, ami a tél szimbolikus halálát jelenti. Emlékszem, hogy gyerekkoromban az óvodában mi is csináltunk ilyet, és égettük az óriás szalmabábút. Őszintén megvallva mi nem igazán tartjuk ezeket a hagyományokat, de az egyértelmű, hogy mindenképp egy üde színfoltja a magyarországi kultúrának. Érdekesség, hogy ma már ezekbe a hagyományokba a gyermekeket is bevonják, azonban régebben ez pont ellenkezőleg volt, tehát a farsang legvégét mindig csak a felnőttek ünnepelték, ugyanis a néphagyomány szerint a gyerekek jelenléte elrontja a varázslatot, nos ma már belátható, hogy a tél elmúlása sokkal inkább a kora tavaszi melegektől függ, mintsem a varázslástól.

Másrészt a busójáráson túl, az időszak legnagyobb jellegzetessége a puha, omlósra sütött fánk. Garantáltan még a legnagyobb akaraterővel rendelkezők sem bírják ki, hogy legalább farsangi időszakban ne csábuljanak el egy finom farsangi fánk kedvéért! Farsangkor fánkot kell enni, legyen az akár bolti, vagy pedig otthon készített. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban sütünk, és baracklekvárral töltünk.

Legvégül egy egyszerű fánk recept:

Hozzávalók:

50 dkg liszt
15 dkg vaj
5 dkg élesztő
2 tojás
1 csomag vaníliás cukor
8 dkg cukor
rum ízlés szerint
csipet só
1 db citrom reszelt héja

Elkészítés:

1. Az élesztőt kevés langyos tejben feloldjuk, adunk hozzá egy keveset a kimért lisztből és cukorból. A tésztát meleg helyen, letakarva kelesztjük megközelítőleg fél óráig.

2. A maradék tejet a tojásokkal, sóval, rummal, cukorral, vaníliás cukorral, citromhéjjal elkeverjük. Hozzáadjuk a megkelt tésztát és a maradék lisztet. Végül beledolgozzuk a puha vajat és alaposan összegyúrjuk. 15 percig pihentetjük.

3. Kisebb bögrényi adagokat kiveszünk a tésztából, majd golyóvá formázzuk, egymástól kellő távolságban lisztezett deszkára tesszük. Majd a golyókat szélesszájú vizes pohár talpával egyformára lelapítjuk, konyharuhával letakarjuk és meleg helyen ismét kelesztjük egy rövid ideig.

4. Nagyobb lábasban olajat forrósítunk. A fánkokról a konyharuhát sütés előtt 10 perccel levesszük, hogy a felszínük kissé megszáradjon, vagyis kérget kapjon.

5. A meleg olajba tesszük a fánkokat először a felső oldalukkal lefelé, és fedő alatt kb. 3-4 percig sütjük. A fedőt levesszük, megfordítjuk óvatosan a fánkokat és a másik oldalon is világosbarnára sütjük.

6. A fánkokat kivesszük az olajból, papír kéztörlőn lecsepegtetjük, porcukorral megszórva, esetleg lekvárral töltve tálaljuk.