Menü

Károsan hat a gyermekre a túl sok ajándék

A karácsony előtti hetekben a gyerkőcök izgatottan várják, milyen ajándék lesz majd a karácsonyfa alatt: vajon megérkezik a hatalmas legószett vagy a babaház, amire olyan nagyon vágytak?

Növeli a felnőttkori függőségek esélyét
A rengeteg ajándék kicsomagolása alatt a gyermek szervezete boldogsághormonokat termel, ami abban a pillanatban elillan, ahogy megpillantja a szép, új ajándékot. Egyfajta kielégítetlen éhség indul be nála, így többet és többet akar, kérdezi, hozott-e még valamit a Jézuska, vagy éppen elégedetlen, ha nem azt kapta, ami a listáján szerepelt.

Egocentrizmus és az empátia hiánya
Egy tanulmány szerint azok a gyerekek, akik csak azt nézik, mennyi és milyen ajándékokat kapnak, nagy eséllyel válnak belőlük egocentrikus felnőttek, akik hajlamosak az agresszív viselkedésre és a manipulációra, ha nem kapják meg azt, amit akarnak.

Csökkenti az önbecsülését és önértékelését
Tanulmányok kimutatták, hogy nincs összefüggés az anyagi javak és az önbecsülés vagy a boldogság között. Valójában azok a gyerekek, akiknek kevesebb anyagi javuk van, de pozitív kapcsolataik a szülőkkel, nagyszülőkkel és társaikkal, magasabb pontszámot értek el az önértékelési teszteken, mit azok a gyerkőcök, akiket állandóan játékokkal halmoznak el. Sokan az ajándékokkal az együtt töltött idő hiányát próbálják oldani. A drága ajándékok helyett ajándékozzatok élményeket: társasozzatok, kiránduljatok, vagy süssetek valami finomat együtt.

Hogyan oldd meg a helyzetet?
Az ünnepek alatt olyan rokonnal is találkozhat az ember, akit egész évben nem látott, és aki szívesen hoz valami apróságot a gyerkőcök számára is. Elsősorban az ajándékok mennyiségét érdemes limitálni családonként egy ajándékra, és a nagyszülőknek is fontos jelezni, hogy ne vegyenek meg minden játékot, amire a gyerek az üzletben rábök. Ha csak a nagyobb ünnepekkor kap egy-két nagyobb ajándékot, az kitüntetett szerepben lesz, és nagyobb becsben tartja majd, mintha állandóan csecsebecsékkel halmoznák el. Bár ilyenkor sokan áteshetnek a ló túlsó oldalára, érdemes a gyermekkel is megtanítani az adok-kapok fontosságát is. Ő is készítsen valami apróságot a szülőknek, nagyszülőknek, és válasszátok ki együtt, majd adományozzátok el rászoruló családoknak azokat a játékokat, amelyekkel már nem játszik.

A nagyszülők sosem a drága, csilli-villi ajándékokra vágynak: hiszen az ő életük szeme fényei nem tárgyak, hanem a kisunokák. Mi másnak örülhetnének hát jobban, mint a gyerekek által készített apróságoknak?

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.