Menü

Ha elér minket a téli depresszió, többet kell fényre menni!

Az a legszebb időjárás, amikor napsütésre lépünk ki az ajtón reggel. Máris más hangulatban indulunk el dolgozni, ügyet intézni, sportolni, vagy bárhová. A szabad levegőn eltöltött idő, a napfényfürdő segíthet a téli depresszió enyhítésében.

Ismét elérkezett a téli depresszió tüneteinek megjelenési ideje. Vannak, akik pontosan tudják, hogy minden évben a tél közeledtével nehezebb hónapok elé néznek. Sajnos nem tehetjük meg, hogy hetekre elutazunk valami egzotikus vidékre, így kénytelenek vagyunk tudomásul venni: téli hónapok következnek.

A téli depresszió a leggyakoribb szezonális betegség. Tapasztaljuk néha a nyáron is ezt a hangulatváltozást, de inkább télen tapasztalható. A téli depresszió tünetei és azok intenzitása széles skálán mozoghat.

Az évszakokkal összefüggő hangulatzavarok közül a téli depresszió a legismertebb, tünetei közül általában a fáradtság, levertség, fokozott alvásigény, ételek utáni sóvárgás és az ezzel járó súlygyarapodás említendő.

A nappali fényben, napsütésben eltöltött idő azonban segít megelőzni a téli depressziót és a lehangoltságot, rossz kedvet.

A téli depresszió egyik okozója a korai sötétedés, a hideg, ezért a korai sötétség beálltakor, téli depresszió esetén fokozódik a hangulatromlás, megnő az alvásigény, fáradtabb az ember este, többet eszik és hízik, kevesebbet mozog.

Az évszakváltozás hatását svájci kutatók vizsgálták, s arra jutottak, hogy a hangulatromlás a tél elején mélypontjához közeledett, s egészen a tavasz beköszöntéig tartott.

A téli depressziót fokozza az is, hogy ilyenkor a fent említett okok miatt egyre több időt töltünk a négy fal között, s egyre kevesebbet a szabad levegőn.

Ahogy a tavaszi napsütés melege szabadtéri futásra csábítja az embert, úgy veszi kedvét a sötét, esős, borús, hideg, ködös időjárás. A téli depresszióban szenvedők a korai kelésben, a reggeli fényterápiában, a téli napfényben végzett mozgásban találhatnak segítséget a problémára.

A fényterápia az év bármely szakaszában jót tesz, nemcsak télen élvezhetjük pozitív hatásait.

Hiába van hideg, egy könnyű séta, laza kocogás és máris jobban kezdődik a nap, jobb lesz a hangulat. Mindig is hangoztattam, hogy egy reggeli szabadtéri kocogással elkerülhető a depresszió és az ezzel járó tünetegyüttes, a hízásról nem is beszélve.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

Feng shui a hálószobában – így alakíthatunk ki nyugodt és harmonikus pihenőteret

Megannyi elv szerint rendezhetjük be hálószobánkat, hogy a pihenés és kikapcsolódás helye legyen, nézzük, mit mond a feng shui erről.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.