Ha elér minket a téli depresszió, többet kell fényre menni!
- Dátum: 2021.12.13., 20:33
- Martinka Dia
- borús, depresszió, esős, ételek utáni sóvárgás, évszakok, évszakváltozás, fáradtság, fény, fényterápia, fokozott alvásigény, hideg, hízás, intenzitás, korai kelés, ködös, lehangolt, levertség., rossz kedv, sötétedés, sport, szabadtéri, tél, téli napsütés, tünet, tünetegyüttes, tünetek
Az a legszebb időjárás, amikor napsütésre lépünk ki az ajtón reggel. Máris más hangulatban indulunk el dolgozni, ügyet intézni, sportolni, vagy bárhová. A szabad levegőn eltöltött idő, a napfényfürdő segíthet a téli depresszió enyhítésében.
Ismét elérkezett a téli depresszió tüneteinek megjelenési ideje. Vannak, akik pontosan tudják, hogy minden évben a tél közeledtével nehezebb hónapok elé néznek. Sajnos nem tehetjük meg, hogy hetekre elutazunk valami egzotikus vidékre, így kénytelenek vagyunk tudomásul venni: téli hónapok következnek.
A téli depresszió a leggyakoribb szezonális betegség. Tapasztaljuk néha a nyáron is ezt a hangulatváltozást, de inkább télen tapasztalható. A téli depresszió tünetei és azok intenzitása széles skálán mozoghat.
Az évszakokkal összefüggő hangulatzavarok közül a téli depresszió a legismertebb, tünetei közül általában a fáradtság, levertség, fokozott alvásigény, ételek utáni sóvárgás és az ezzel járó súlygyarapodás említendő.
A nappali fényben, napsütésben eltöltött idő azonban segít megelőzni a téli depressziót és a lehangoltságot, rossz kedvet.
A téli depresszió egyik okozója a korai sötétedés, a hideg, ezért a korai sötétség beálltakor, téli depresszió esetén fokozódik a hangulatromlás, megnő az alvásigény, fáradtabb az ember este, többet eszik és hízik, kevesebbet mozog.
Az évszakváltozás hatását svájci kutatók vizsgálták, s arra jutottak, hogy a hangulatromlás a tél elején mélypontjához közeledett, s egészen a tavasz beköszöntéig tartott.
A téli depressziót fokozza az is, hogy ilyenkor a fent említett okok miatt egyre több időt töltünk a négy fal között, s egyre kevesebbet a szabad levegőn.
Ahogy a tavaszi napsütés melege szabadtéri futásra csábítja az embert, úgy veszi kedvét a sötét, esős, borús, hideg, ködös időjárás. A téli depresszióban szenvedők a korai kelésben, a reggeli fényterápiában, a téli napfényben végzett mozgásban találhatnak segítséget a problémára.
A fényterápia az év bármely szakaszában jót tesz, nemcsak télen élvezhetjük pozitív hatásait.
Hiába van hideg, egy könnyű séta, laza kocogás és máris jobban kezdődik a nap, jobb lesz a hangulat. Mindig is hangoztattam, hogy egy reggeli szabadtéri kocogással elkerülhető a depresszió és az ezzel járó tünetegyüttes, a hízásról nem is beszélve.
Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!
A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.
Mi az az önszabotázs, és miért csináljuk egyáltalán?
Sokszor hallani, hogy saját magunk ellenségei vagy akadályai vagyunk, de pontosan mit is jelent ez?
Szertefoszló ígéretek a kapcsolatokban
A bizalom és a tisztelet nem jár alanyi jogon sem egy barátságban, sem egy párkapcsolatban. Idő kell hozzá, következetesség és az a tapasztalat, hogy a másik szavai mögött valódi cselekvés áll. A szóbeli vállalások tartópillérei a hétköznapi kötődéseknek. Amikor ezek megrepednek, az lassú, csendes erózióval jár, amely idővel mindent átformál.
Miért fontos rendszeresen tisztítani a kárpitot, matracot és szőnyeget?
A lakások és irodák komfortja nagymértékben függ a bútorok, szőnyegek és matracok tisztaságától. Bár sokan csak a látható szennyeződéseket veszik észre, a kárpit, a matrac és a szőnyeg rendszeres tisztítása nem pusztán esztétikai kérdés, hanem egészségügyi szempontból is kiemelten fontos.
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.