A szájvíz használata
- Dátum: 2021.12.06., 15:50
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- afta, alkohol, általános, antibakteriális, aroma, fehérítő, fluorid, fogkőképződés, fogszuvasodás, ínygyulladás, megelőzés, szájöblítő, szájvíz, terápiás, zománcvédő
A szájvíz vagy szájöblítő a szájápolási termékek közül az egyik legfontosabb a fogkrém mellett. Használata nem helyettesíti a fogmosást, ám kiegészítő alkalmazása akár javasolt is lehet néhány esetben. Ilyen például az, ha valaki fogszabályzót visel, koronája vagy implantátuma van. Ezekben az esetekben a fogak tisztán tartása gátolt, így ezt megkönnyítendő a szájvíz használata olyan helyeket is elér, amit mi fogkefével vagy fogselyemmel nem. Használatuk azonban 6 éves kor alatt nem ajánlott, sőt, a terápiás szájöblítőket 12 éves kor alatt sem javasolják.
A szájvizeket két csoportba tudjuk sorolni: az általános és a terápiás.
Az általános szájvizek és szájöblítők mindennapos használatra valók, fogmosás mellett. Ezeknél általában azt ajánlják, hogy csökkentett fluorid-tartalmú készítmény legyen, mivel a fogkrémek nagyrésze szintén tartalmaz fluoridot.
Az alapvető célja az ebbe a csoportba tartozó szájvizeknek és szájöblítőknek, hogy megelőzzék a problémákat, mint például a fogszuvasodás vagy a fogkőképződés, esetleg az íny gyulladása. Szintén segítenek megőrizni a száj higiéniáját, egészségét, valamint kapható olyan általános szájvíz is, ami zománcvédő vagy épp fogfehérítő tulajdonsággal is rendelkezik.
Az összetevői között szerepel általában a fluoridok, alkohol, színezőanyagok, aromák és ionok. Ezeknek persze feladata is van. A fluoridok például védik a fogzománcot, az alkohol pedig fertőtlenítő és antibakteriális hatása miatt fontos. Az aromákat jellemzően a frissítő hatásuk végett alkalmazzák, mint például a mentát is. Az ionok, például a Zn-sók az alkoholhoz hasonlóan antibakteriális hatással bírnak, a színezőanyagok pedig a már megszokott rózsaszín vagy kék megjelenését kölcsönzik a szájöblítőknek.
A terápiás szájvizeket nem használjuk minden nap, hanem kúraszerűn alkalmazzuk. Általában fogorvosi vagy szájsebészeti beavatkozás után, esetleg valamilyen ínygyulladás vagy afta kezelésére kell alkalmazni, de mindenképpen érdemes előtte konzultálnunk az orvosunkkal.
Összetevői közt szerepel a klórhexidin, cetilpiridínium-klorid, hialuronsav és az általnos szájvizeknél is megtalálható fluorid. A klórhexidin egy antibakteriális hatóanyag, erősebb, mint az alkohol, ám ebből is van enyhébb és súlyosabb betegségre való. A cetilpiridínium-klorid a fogkő kialakulását gátolja, a hialuronsav pedig a lágyrészek, azaz az íny és száj belső részének regenerálódását segíti elő. Az említett fluorid itt is a fogzománc védelméért felel.
Fogaink védelme a nyári időszakban

A vakáció izgalma elterelheti a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás. Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy előfordulhat, hogy otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ráadásul nyaraláskor hajlamosak vagyunk a megszokottól eltérően, gyakrabban fogyasztani cukros ételeket és italokat. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mit tehetünk fogaink védelme érdekében a nyári időszakban.
Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.
Mikor van szükség pajzsmirigy ultrahangra?

Pajzsmirigy ultrahangra akkor van szükség, ha felmerül a pajzsmirigybetegség gyanúja, vagy ha már ismert pajzsmirigyproblémák követésére, ellenőrzésére van szükség. Milyen esetekben javasolt az ultrahangvizsgálat?
Mit kell tudni a sérvről?

A sérv (hernia) akkor alakul ki, amikor valamely belső szerv kórosan előtüremkedik abból az üregből, ahol normál esetben elhelyezkedik (például hasüreg vagy mellüreg). Ez akkor fordulhat elő, ha a hasfal vagy más hasonló szerkezet veleszületett vagy szerzett gyengesége miatt (például műtéti heg), egy nyílás meggyengül és kitágul. Ezen keresztül a belső tartalom a hasfalon vagy más hasonló struktúrán keresztül kijut, a sérvkapun át, és a sérvtömlőként viselkedő hártya előtt tolódik ki, így a hasüregen kívülre kerül.
Veszélyes, ha lenyeli a gyerek a rágógumit?

Sok szülő megijed, amikor gyermeke véletlenül lenyel egy rágógumit – de vajon jogos-e az aggodalom? A szakértők szerint a legtöbb esetben nincs ok pánikra, de bizonyos körülmények között a rágógumi lenyelése komoly egészségügyi kockázatokat is jelenthet.