Menü

A szájvíz használata

A szájvíz vagy szájöblítő a szájápolási termékek közül az egyik legfontosabb a fogkrém mellett. Használata nem helyettesíti a fogmosást, ám kiegészítő alkalmazása akár javasolt is lehet néhány esetben. Ilyen például az, ha valaki fogszabályzót visel, koronája vagy implantátuma van. Ezekben az esetekben a fogak tisztán tartása gátolt, így ezt megkönnyítendő a szájvíz használata olyan helyeket is elér, amit mi fogkefével vagy fogselyemmel nem. Használatuk azonban 6 éves kor alatt nem ajánlott, sőt, a terápiás szájöblítőket 12 éves kor alatt sem javasolják.

A szájvizeket két csoportba tudjuk sorolni: az általános és a terápiás.

Az általános szájvizek és szájöblítők mindennapos használatra valók, fogmosás mellett. Ezeknél általában azt ajánlják, hogy csökkentett fluorid-tartalmú készítmény legyen, mivel a fogkrémek nagyrésze szintén tartalmaz fluoridot.

Az alapvető célja az ebbe a csoportba tartozó szájvizeknek és szájöblítőknek, hogy megelőzzék a problémákat, mint például a fogszuvasodás vagy a fogkőképződés, esetleg az íny gyulladása. Szintén segítenek megőrizni a száj higiéniáját, egészségét, valamint kapható olyan általános szájvíz is, ami zománcvédő vagy épp fogfehérítő tulajdonsággal is rendelkezik.

Az összetevői között szerepel általában a fluoridok, alkohol, színezőanyagok, aromák és ionok. Ezeknek persze feladata is van. A fluoridok például védik a fogzománcot, az alkohol pedig fertőtlenítő és antibakteriális hatása miatt fontos. Az aromákat jellemzően a frissítő hatásuk végett alkalmazzák, mint például a mentát is. Az ionok, például a Zn-sók az alkoholhoz hasonlóan antibakteriális hatással bírnak, a színezőanyagok pedig a már megszokott rózsaszín vagy kék megjelenését kölcsönzik a szájöblítőknek.

A terápiás szájvizeket nem használjuk minden nap, hanem kúraszerűn alkalmazzuk. Általában fogorvosi vagy szájsebészeti beavatkozás után, esetleg valamilyen ínygyulladás vagy afta kezelésére kell alkalmazni, de mindenképpen érdemes előtte konzultálnunk az orvosunkkal.

Összetevői közt szerepel a klórhexidin, cetilpiridínium-klorid, hialuronsav és az általnos szájvizeknél is megtalálható fluorid. A klórhexidin egy antibakteriális hatóanyag, erősebb, mint az alkohol, ám ebből is van enyhébb és súlyosabb betegségre való. A cetilpiridínium-klorid a fogkő kialakulását gátolja, a hialuronsav pedig a lágyrészek, azaz az íny és száj belső részének regenerálódását segíti elő. Az említett fluorid itt is a fogzománc védelméért felel.

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.

Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?

A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.

A vérkeringés fokozásának jelentősége és módszerei térdműtét után

A térdízületi műtétek, legyen szó szalagszakadás plasztikáról, porcleválásról vagy teljes protézisbeültetésről, komoly traumát jelentenek a szervezet számára. A sebészi beavatkozást követő időszak kritikus fontosságú a hosszú távú funkcionális felépülés szempontjából. Ebben a fázisban az egyik legnagyobb kihívás és egyben a legsürgetőbb feladat a műtött végtag vérkeringésének hatékony fokozása. A keringés optimalizálása nem csupán a gyógyulási folyamatokat gyorsítja fel, hanem életmentő prevenciós lépés is.

Borogatás – alapvető, de tudod, hogyan kell?

Valószínűleg kevés olyan ember van a Földön, akinek semmilyen testrészét nem kellett még borogatni. Használjuk, ismerjük, de tudjuk, hogy mit és hogyan?

A számítógép fogságában – így fárad el a szemünk a képernyő előtt

Égő, szúró érzés, mintha homok került volna a szembe – sokan legyintenek rá, pedig a szemszárazság egyre gyakoribb probléma. Nemcsak kellemetlen, hanem hosszú távon a látás minőségét is befolyásolhatja. Nézzük meg a kiváltó okokat, a felismerés módját, és azt, miként óvhatjuk meg látószervünk épségét a monitor előtt eltöltött hosszú órák alatt.