Spiritualitás és józan ész kettőssége
- Dátum: 2021.11.27., 06:07
- Szabó Máté
- képek:pexels.com
- ember, Isten, sors, spiritualitás, vallás, vélemény
Mi a spiritualitás?
A latin “spiritus” szó egyszerre jelenti a levegőt és a lélegzetet, valamint a lélek és a szellem szót is. Ahogy látszik, a magyar kifejezések is nagyon hasonlítanak egymásra. A spiritualitás tehát valamiképpen a lélekkel, a lélegzetvétellel, az élet megmagyarázhatatlan és természetes velejáróival foglalkozik.

A spiritualitás egyértelműen egy kapcsolatot jelöl. Viszont, hogy kivel, nos…ez az igazi kérdés. Ez a kapcsolat nagyban függhet önmagunk tapasztalataitól és környezetétől is. Van, aki a valláshoz köti, és egy magasabb létezővel való kapcsolatot lát benne, amíg mások a paranormalitást, megmagyarázhatatlant tulajdonítják ennek. Míg mások a halál utáni élet, vagy az önmagunkhoz való erőteljesebb kapcsolódás lehetőségét keresik a spirituális kapcsolatokban.
Miért foglalkozunk ezzel a területtel?
Ha röviden szeretnénk megfogalmazni, akkor azért mert ez egy ismeretlen, és úgymond a maga tényleges valójában megismerhetetlen terület. Az ismeretlennel pedig mindig izgalmas foglalkozni. De vajon miért alakulhatott ki egyáltalán a spirituális gondolkodásunk? Erre talán a legkézenfekvőbb válasz az, hogy az ember egy ponton felismerte önmaga mulandóságát, tehát belátta, hogy az elmúlás úgymond elkerülhetetlen. Ez a fajta transzcendens és ismeretlen világ, pedig valamilyen formában megszólít mindenkit, és fontosságának alapja, hogy a kérdések létezésünk velejáróira vonatkoznak, de ezekre a kérdésekre 100 százalékban egzakt választ nem tudunk adni. Ilyenek például, hogy: mi az életünk értelme? Létezik-e Isten? A Sors? Az Univerzum? Lehetséges-e, hogy nem csak az az egyetlen valóság létezik, amiben mi létezünk? Van-e lelkünk? Mi történik velünk a halál után?

A spiritualitásunkat pedig napjainkban szinte bármilyen formában megélhetjük. Majdnem minden nap feltehetjük a kérdést, hogy mit lehetett volna máshogy, ha ezt tettem volna, akkor jobb lett volna? De gondolkodhatunk arról is, hogy mi fog történni velünk a halál után, vajon fogunk-e haldokolni, vagy csak “egyszerűen vége lesz”. Ezekre a kérdésekre pedig jelen tudásunk szerint nem létezik válasz. Az pedig, hogy ezekkel a gondolatokkal mennyire foglalkozunk leginkább rajtunk múlik. Itt is igaz, hogy ezen gondolatok elfojtása egyáltalán nem jó, de túlságosan a hatásuk alá kerülni szintén rossz lehet.
Megfogható-e a spiritualitás?
A mai gondolkodás szerint talán az a legelfogadottabb, hogy az agyunk csak reagál és befogadja az egyfajta metafizikai létezés ingereit. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy ezek az élmények csupán az agyunk működésének melléktermékei. Arra a kérdésre, hogy az agyunk képes-e felfogni a létező spirituális élményeket, vagy éppen ellenkezőleg, sajnos nincs válasz.
Akárhogyan is legyen, annyi biztos, hogy a spirituális megélésnek vannak testi “tünetei” is. Vagyis, ha hiszünk valamiben, vagy megengedjük magunknak a spirituális élményeket, az megjelenik a lelki jólétünkön kívül az agyunk és a testünk egyéb területeinek működésében is.

Hinni vagy nem hinni?
A spirituális odafordulás rengeteg kérdést vet fel jelenlegi állapotában. Talán azt lehet kijelenteni, hogy hinni jó, higgyünk bármiben is, ami közel áll hozzánk. A spiritualitás másrészt nagyon személyes magánügyünk, amelybe, hogyha bárki kívülről akar beférkőzni, akkor legtöbbször válaszok nélkül marad. Azonban ahhoz, hogy a spiritualitás életünkre való hatásáról pontosabb képet kapjunk, még rengeteg felfedezést kell tennünk, mind önmagunkkal kapcsolatban, mind pedig a tudományok területén.
„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?
Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?
A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt
Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?
A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?