Spiritualitás és józan ész kettőssége
- Dátum: 2021.11.27., 06:07
- Szabó Máté
- képek:pexels.com
- ember, Isten, sors, spiritualitás, vallás, vélemény
Mi a spiritualitás?
A latin “spiritus” szó egyszerre jelenti a levegőt és a lélegzetet, valamint a lélek és a szellem szót is. Ahogy látszik, a magyar kifejezések is nagyon hasonlítanak egymásra. A spiritualitás tehát valamiképpen a lélekkel, a lélegzetvétellel, az élet megmagyarázhatatlan és természetes velejáróival foglalkozik.

A spiritualitás egyértelműen egy kapcsolatot jelöl. Viszont, hogy kivel, nos…ez az igazi kérdés. Ez a kapcsolat nagyban függhet önmagunk tapasztalataitól és környezetétől is. Van, aki a valláshoz köti, és egy magasabb létezővel való kapcsolatot lát benne, amíg mások a paranormalitást, megmagyarázhatatlant tulajdonítják ennek. Míg mások a halál utáni élet, vagy az önmagunkhoz való erőteljesebb kapcsolódás lehetőségét keresik a spirituális kapcsolatokban.
Miért foglalkozunk ezzel a területtel?
Ha röviden szeretnénk megfogalmazni, akkor azért mert ez egy ismeretlen, és úgymond a maga tényleges valójában megismerhetetlen terület. Az ismeretlennel pedig mindig izgalmas foglalkozni. De vajon miért alakulhatott ki egyáltalán a spirituális gondolkodásunk? Erre talán a legkézenfekvőbb válasz az, hogy az ember egy ponton felismerte önmaga mulandóságát, tehát belátta, hogy az elmúlás úgymond elkerülhetetlen. Ez a fajta transzcendens és ismeretlen világ, pedig valamilyen formában megszólít mindenkit, és fontosságának alapja, hogy a kérdések létezésünk velejáróira vonatkoznak, de ezekre a kérdésekre 100 százalékban egzakt választ nem tudunk adni. Ilyenek például, hogy: mi az életünk értelme? Létezik-e Isten? A Sors? Az Univerzum? Lehetséges-e, hogy nem csak az az egyetlen valóság létezik, amiben mi létezünk? Van-e lelkünk? Mi történik velünk a halál után?

A spiritualitásunkat pedig napjainkban szinte bármilyen formában megélhetjük. Majdnem minden nap feltehetjük a kérdést, hogy mit lehetett volna máshogy, ha ezt tettem volna, akkor jobb lett volna? De gondolkodhatunk arról is, hogy mi fog történni velünk a halál után, vajon fogunk-e haldokolni, vagy csak “egyszerűen vége lesz”. Ezekre a kérdésekre pedig jelen tudásunk szerint nem létezik válasz. Az pedig, hogy ezekkel a gondolatokkal mennyire foglalkozunk leginkább rajtunk múlik. Itt is igaz, hogy ezen gondolatok elfojtása egyáltalán nem jó, de túlságosan a hatásuk alá kerülni szintén rossz lehet.
Megfogható-e a spiritualitás?
A mai gondolkodás szerint talán az a legelfogadottabb, hogy az agyunk csak reagál és befogadja az egyfajta metafizikai létezés ingereit. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy ezek az élmények csupán az agyunk működésének melléktermékei. Arra a kérdésre, hogy az agyunk képes-e felfogni a létező spirituális élményeket, vagy éppen ellenkezőleg, sajnos nincs válasz.
Akárhogyan is legyen, annyi biztos, hogy a spirituális megélésnek vannak testi “tünetei” is. Vagyis, ha hiszünk valamiben, vagy megengedjük magunknak a spirituális élményeket, az megjelenik a lelki jólétünkön kívül az agyunk és a testünk egyéb területeinek működésében is.

Hinni vagy nem hinni?
A spirituális odafordulás rengeteg kérdést vet fel jelenlegi állapotában. Talán azt lehet kijelenteni, hogy hinni jó, higgyünk bármiben is, ami közel áll hozzánk. A spiritualitás másrészt nagyon személyes magánügyünk, amelybe, hogyha bárki kívülről akar beférkőzni, akkor legtöbbször válaszok nélkül marad. Azonban ahhoz, hogy a spiritualitás életünkre való hatásáról pontosabb képet kapjunk, még rengeteg felfedezést kell tennünk, mind önmagunkkal kapcsolatban, mind pedig a tudományok területén.
Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint
Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.
Amikor a telefon fontosabb lesz a gyereknél – A szülői phubbing rejtett veszélyei
A modern szülői lét egyik legkevésbé látványos, mégis legkárosabb jelensége a szülői phubbing. A kifejezés az angol phone és snubbing szavak összevonásából született, és azt a helyzetet írja le, amikor a szülő fizikailag jelen van a gyermeke mellett, figyelme azonban a telefonjára irányul.
Egy kis figyelmesség, ami közösségeket melegít – szép példa egy kis településről
Van, amikor nem nagy szavakra, hanem apró, őszinte tettekre van szükség. Hőgyészen most pontosan egy ilyen kezdeményezés született: az egyik virágműhely előtt elhelyezett közösségi kabátponttal a település rászoruló családjain szeretnének segíteni.
Tükrök a lakásban – ezekre a helyekre a feng shui szerint inkább ne tedd
A tükör különleges lakberendezési elem: tágítja a teret, világosabbá teszi a szobát, és praktikus is. A feng shui szerint azonban nem mindegy, hova kerül, mert a tükrök nemcsak a fényt, hanem az energiákat is „visszaverik” és megsokszorozzák. Nézzük, hol érdemes inkább elkerülni őket!
Fűtési módszerek egészségügyi mérlegen
A fűtési szezonban nemcsak a meleg, hanem az otthonunk levegője is megváltozik, ami közvetlen hatással van a közérzetünkre és az egészségünkre. Nem mindegy, mivel fűtünk, hiszen a különböző megoldások eltérően befolyásolják a levegő minőségét, a páratartalmat és a légúti panaszok kialakulását.