Spiritualitás és józan ész kettőssége
- Dátum: 2021.11.27., 06:07
- Szabó Máté
- képek:pexels.com
- ember, Isten, sors, spiritualitás, vallás, vélemény
Mi a spiritualitás?
A latin “spiritus” szó egyszerre jelenti a levegőt és a lélegzetet, valamint a lélek és a szellem szót is. Ahogy látszik, a magyar kifejezések is nagyon hasonlítanak egymásra. A spiritualitás tehát valamiképpen a lélekkel, a lélegzetvétellel, az élet megmagyarázhatatlan és természetes velejáróival foglalkozik.

A spiritualitás egyértelműen egy kapcsolatot jelöl. Viszont, hogy kivel, nos…ez az igazi kérdés. Ez a kapcsolat nagyban függhet önmagunk tapasztalataitól és környezetétől is. Van, aki a valláshoz köti, és egy magasabb létezővel való kapcsolatot lát benne, amíg mások a paranormalitást, megmagyarázhatatlant tulajdonítják ennek. Míg mások a halál utáni élet, vagy az önmagunkhoz való erőteljesebb kapcsolódás lehetőségét keresik a spirituális kapcsolatokban.
Miért foglalkozunk ezzel a területtel?
Ha röviden szeretnénk megfogalmazni, akkor azért mert ez egy ismeretlen, és úgymond a maga tényleges valójában megismerhetetlen terület. Az ismeretlennel pedig mindig izgalmas foglalkozni. De vajon miért alakulhatott ki egyáltalán a spirituális gondolkodásunk? Erre talán a legkézenfekvőbb válasz az, hogy az ember egy ponton felismerte önmaga mulandóságát, tehát belátta, hogy az elmúlás úgymond elkerülhetetlen. Ez a fajta transzcendens és ismeretlen világ, pedig valamilyen formában megszólít mindenkit, és fontosságának alapja, hogy a kérdések létezésünk velejáróira vonatkoznak, de ezekre a kérdésekre 100 százalékban egzakt választ nem tudunk adni. Ilyenek például, hogy: mi az életünk értelme? Létezik-e Isten? A Sors? Az Univerzum? Lehetséges-e, hogy nem csak az az egyetlen valóság létezik, amiben mi létezünk? Van-e lelkünk? Mi történik velünk a halál után?

A spiritualitásunkat pedig napjainkban szinte bármilyen formában megélhetjük. Majdnem minden nap feltehetjük a kérdést, hogy mit lehetett volna máshogy, ha ezt tettem volna, akkor jobb lett volna? De gondolkodhatunk arról is, hogy mi fog történni velünk a halál után, vajon fogunk-e haldokolni, vagy csak “egyszerűen vége lesz”. Ezekre a kérdésekre pedig jelen tudásunk szerint nem létezik válasz. Az pedig, hogy ezekkel a gondolatokkal mennyire foglalkozunk leginkább rajtunk múlik. Itt is igaz, hogy ezen gondolatok elfojtása egyáltalán nem jó, de túlságosan a hatásuk alá kerülni szintén rossz lehet.
Megfogható-e a spiritualitás?
A mai gondolkodás szerint talán az a legelfogadottabb, hogy az agyunk csak reagál és befogadja az egyfajta metafizikai létezés ingereit. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy ezek az élmények csupán az agyunk működésének melléktermékei. Arra a kérdésre, hogy az agyunk képes-e felfogni a létező spirituális élményeket, vagy éppen ellenkezőleg, sajnos nincs válasz.
Akárhogyan is legyen, annyi biztos, hogy a spirituális megélésnek vannak testi “tünetei” is. Vagyis, ha hiszünk valamiben, vagy megengedjük magunknak a spirituális élményeket, az megjelenik a lelki jólétünkön kívül az agyunk és a testünk egyéb területeinek működésében is.

Hinni vagy nem hinni?
A spirituális odafordulás rengeteg kérdést vet fel jelenlegi állapotában. Talán azt lehet kijelenteni, hogy hinni jó, higgyünk bármiben is, ami közel áll hozzánk. A spiritualitás másrészt nagyon személyes magánügyünk, amelybe, hogyha bárki kívülről akar beférkőzni, akkor legtöbbször válaszok nélkül marad. Azonban ahhoz, hogy a spiritualitás életünkre való hatásáról pontosabb képet kapjunk, még rengeteg felfedezést kell tennünk, mind önmagunkkal kapcsolatban, mind pedig a tudományok területén.
A napirend fontossága – miért segít a rendszeresség a mindennapokban?
A mindennapi élet könnyen kaotikussá válhat, ha nincs egy kialakult rendszerünk. Munka, háztartás, család, ügyintézés, pihenés és saját céljaink gyakran egyszerre követelnek figyelmet. Ilyenkor sokan azt érzik, hogy egész nap elfoglaltak, mégsem haladnak igazán. Egy jól kialakított napirend azonban segíthet abban, hogy átláthatóbbá, nyugodtabbá és kiegyensúlyozottabbá váljanak a hétköznapok.
Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik
Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.
Mingliség, azaz együtt vagyunk, mégis külön élünk
Megannyi párkapcsolati formát ismerünk, ilyen a mingliség is, amikor néha jobb külön, mint együtt.
A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít
A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.