Gyengeséget és légszomjat is okozhat az alacsony pulzus
- Dátum: 2021.11.27., 17:13
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- egészség, EKG, gyógyszer, kardiológia, keringés, mozgás, pulzus, stressz, szív, szívritmus, szívverés
A szívünk percenként átlagosan 60-70-szer ver, de 60 és 100 ütés közt minden normálisnak tekinthető. Ugyanakkor, ha 60 alá csökken a pulzus és nem egy edzett sportolóról van szó, az már utalhat bradycardiára, vagyis túl lassú szívverésre.
Ez sokaknál semmiféle panaszt nem okoz, de egyes esetekben az alábbi tünetekre lehet felfigyelni:
kimerültség, gyengeség,
zavartság,
légszomj, amely gyakran fizikai terhelés során jelentkezik,
verejtékezés.
Ha mindezek mellett mellkasi fájdalom, karokba, állba, hátba kisugárzó fájdalom, ájulás is előfordul, azonnal orvosi segítséget kell hívni, függetlenül attól, hogy a pulzus alacsony vagy éppen kiugróan magas.
Mi minden okozhat alacsony pulzust?
Tény, hogy az alacsony pulzus nem minden esetben jelez betegséget, de fontos, hogy minden esetben történjen kardiológiai kivizsgálás. Az esetek többségében ugyan ártalmatlan jelenségről van szó, hiszen például az edzett személyeknek a szívük is edzett és nem szükséges olyan sokszor pumpálnia, hogy vérrel lássa el a testet, de előfordul, hogy bizonyos egészségi állapotok, betegségek okozzák a lassú szívverést. Például az alábbiak:
Probléma a „karmesterrel”
A szívnek saját ingerületképző és ingerületvezető rendszere van. A jobb pitvar falában található a folyamat „karmestere”, a szinuszcsomó, amely ingerületek, vagyis elektromos impulzusok képzésére specializálódott szívizomcsoport. Működését számos tényező befolyásolja, leginkább a vegetatív idegrendszer van rá hatással, a paraszimpatikus ingerrendszer (alvás, pihenés, étkezés) például lassítja a szívműködést, de többek közt a cukorbetegség egyik szövődménye is lehet a szinuszcsomó működési zavara.
Ingerületvezetési rendellenesség
A szív elektromos ingerületét vezető utak megszakadhatnak a pitvar-kamrai csomó környékén, vagy a kamrába vezető ingerületszállító kötegek mentén. A vezetési blokk típusától és helyétől függően a pitvar és a kamra közötti impulzusok elakadhatnak részben vagy teljesen. Ez utóbbi esetben a pitvar-kamrai csomó, vagy kamra izomzatának bizonyos sejtjei átveszik az ingerképzést és egy állandó, jellemzően lassabb szívritmust kezdenek el „előállítani”. Egyes blokkok nem okoznak tünetet, míg mások bradycardiát vagy szívritmuszavart eredményezhetnek.
Anyagcsere problémák
Leggyakrabban a pajzsmirigy alulműködés szokta lelassítani a szívverést, amely ugyanakkor magas diasztolés vérnyomást okoz, ami annyit tesz, hogy alacsony pulzus mellett 80-nál magasabb a vérnyomás második értéke.
Egyes szívbetegségek
A koszorúér-betegség, a szívelégtelenség, korábbi szívinfarktus és más szívbetegségek miatt szintén jelentkezhet lassú és nem kielégítő szívműködés.
Bizonyos szívgyógyszerek
Egyes betegségekre és magas vérnyomásra szedett gyógyszerek, például a béta-blokkolók csökkenthetik a pulzusszámot, amiről feltétlenül tájékoztatni kell a kardiológust, aki szükség esetén változtathat a gyógyszerelésen.
Mikor szükséges a kardiológiai kivizsgálás?
- Ha nem nyilvánvaló az alacsony pulzus oka, mindenképen ajánlott a kivizsgálás, mert lassú szívverés esetén a szervezet nem jut elég friss vérhez. Sokszor a kikérdezés kapcsán is meg tudjuk állapítani az okot, ami lehet például egy adott gyógyszer, de sokszor szükség van részletesebb eszközös vizsgálatokra is, mint a nyugalmi- és terheléses EKG, a 24 órás EKG, a szívultrahang és egyéb vizsgálatok. Nem szabad halogatni a kivizsgálást, ha erős szívdobogás, hirtelen bedobbanások, kimaradások, gyengeség, tartós kimerültség, mellkasi szorítás, légszomj, rendszeres fejfájás, szédülés, vagy eszméletvesztés jelentkezik, illetve ha jelen vannak a szívbetegség egyéb rizikófaktorai, mint a dohányzás, a stressz, a mozgásszegény életmód, az elhízás.
Ha megszületik a diagnózis, életmóddal, gyógyszerrel, és a kettő kombinációjával beállíthatjuk az optimális pulzusértéket, vagy szükség esetén kiderülhet, hogy pacemakerrel lesz szabályozható a szívritmus.
A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.
Orrspray-függőség: láthatatlan csapda a mindennapokban

Az orrspray-k tömkelege az egyik leggyakrabban alkalmazott vény nélkül kapható készítmény. Sokan nyúlnak érte, amikor a nátha vagy az allergia miatt nem kapnak levegőt. Ám ami rövid távon enyhülést hoz, az tartósan használva komoly problémákat okozhat, ugyanis kialakulhat egyfajta addikció, amely sokkal alattomosabb jelenség, mint elsőre gondolnánk.
Mit jelent a hold légzés és mi a szerepe az elalvásban?

Az alvászavarok manapság népbetegséggé váltak: egyre többen küzdenek azzal, hogy hosszú percekig, sőt órákig forgolódnak az ágyban, mire végre sikerül elaludniuk. A stressz, a képernyők kék fénye, a felgyorsult életmód és a túl sok inger mind hozzájárul ahhoz, hogy este nehéz kikapcsolni.
Miért fontos a finommotorika fejlesztése gyerekkorban?

A finommotorika fejlesztése már a kisgyermekkorban kiemelt fontosságú, hiszen nemcsak a kézügyességet, hanem a koncentrációt, kreativitást és az iskolai készségeket is erősíti. A feladatos könyvek játékos módon támogatják az ujjak és a szem koordinációját, miközben a túlzott képernyőhasználat hátráltathatja ezt a fejlődést.
Ricinusolaj – a házi szépségtrükk, amit nagymamámtól tanultam

Mindig emlékszem, ahogy a nagymamám este, lefekvés előtt egy kis ricinusolajat dörzsölt a szempilláira. Akkor még furcsának találtam ma már tudom, hogy nem véletlenül esküdött rá.