Gyengeséget és légszomjat is okozhat az alacsony pulzus
- Dátum: 2021.11.27., 17:13
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- egészség, EKG, gyógyszer, kardiológia, keringés, mozgás, pulzus, stressz, szív, szívritmus, szívverés
A szívünk percenként átlagosan 60-70-szer ver, de 60 és 100 ütés közt minden normálisnak tekinthető. Ugyanakkor, ha 60 alá csökken a pulzus és nem egy edzett sportolóról van szó, az már utalhat bradycardiára, vagyis túl lassú szívverésre.
Ez sokaknál semmiféle panaszt nem okoz, de egyes esetekben az alábbi tünetekre lehet felfigyelni:
kimerültség, gyengeség,
zavartság,
légszomj, amely gyakran fizikai terhelés során jelentkezik,
verejtékezés.
Ha mindezek mellett mellkasi fájdalom, karokba, állba, hátba kisugárzó fájdalom, ájulás is előfordul, azonnal orvosi segítséget kell hívni, függetlenül attól, hogy a pulzus alacsony vagy éppen kiugróan magas.
Mi minden okozhat alacsony pulzust?
Tény, hogy az alacsony pulzus nem minden esetben jelez betegséget, de fontos, hogy minden esetben történjen kardiológiai kivizsgálás. Az esetek többségében ugyan ártalmatlan jelenségről van szó, hiszen például az edzett személyeknek a szívük is edzett és nem szükséges olyan sokszor pumpálnia, hogy vérrel lássa el a testet, de előfordul, hogy bizonyos egészségi állapotok, betegségek okozzák a lassú szívverést. Például az alábbiak:
Probléma a „karmesterrel”
A szívnek saját ingerületképző és ingerületvezető rendszere van. A jobb pitvar falában található a folyamat „karmestere”, a szinuszcsomó, amely ingerületek, vagyis elektromos impulzusok képzésére specializálódott szívizomcsoport. Működését számos tényező befolyásolja, leginkább a vegetatív idegrendszer van rá hatással, a paraszimpatikus ingerrendszer (alvás, pihenés, étkezés) például lassítja a szívműködést, de többek közt a cukorbetegség egyik szövődménye is lehet a szinuszcsomó működési zavara.
Ingerületvezetési rendellenesség
A szív elektromos ingerületét vezető utak megszakadhatnak a pitvar-kamrai csomó környékén, vagy a kamrába vezető ingerületszállító kötegek mentén. A vezetési blokk típusától és helyétől függően a pitvar és a kamra közötti impulzusok elakadhatnak részben vagy teljesen. Ez utóbbi esetben a pitvar-kamrai csomó, vagy kamra izomzatának bizonyos sejtjei átveszik az ingerképzést és egy állandó, jellemzően lassabb szívritmust kezdenek el „előállítani”. Egyes blokkok nem okoznak tünetet, míg mások bradycardiát vagy szívritmuszavart eredményezhetnek.
Anyagcsere problémák
Leggyakrabban a pajzsmirigy alulműködés szokta lelassítani a szívverést, amely ugyanakkor magas diasztolés vérnyomást okoz, ami annyit tesz, hogy alacsony pulzus mellett 80-nál magasabb a vérnyomás második értéke.
Egyes szívbetegségek
A koszorúér-betegség, a szívelégtelenség, korábbi szívinfarktus és más szívbetegségek miatt szintén jelentkezhet lassú és nem kielégítő szívműködés.
Bizonyos szívgyógyszerek
Egyes betegségekre és magas vérnyomásra szedett gyógyszerek, például a béta-blokkolók csökkenthetik a pulzusszámot, amiről feltétlenül tájékoztatni kell a kardiológust, aki szükség esetén változtathat a gyógyszerelésen.
Mikor szükséges a kardiológiai kivizsgálás?
- Ha nem nyilvánvaló az alacsony pulzus oka, mindenképen ajánlott a kivizsgálás, mert lassú szívverés esetén a szervezet nem jut elég friss vérhez. Sokszor a kikérdezés kapcsán is meg tudjuk állapítani az okot, ami lehet például egy adott gyógyszer, de sokszor szükség van részletesebb eszközös vizsgálatokra is, mint a nyugalmi- és terheléses EKG, a 24 órás EKG, a szívultrahang és egyéb vizsgálatok. Nem szabad halogatni a kivizsgálást, ha erős szívdobogás, hirtelen bedobbanások, kimaradások, gyengeség, tartós kimerültség, mellkasi szorítás, légszomj, rendszeres fejfájás, szédülés, vagy eszméletvesztés jelentkezik, illetve ha jelen vannak a szívbetegség egyéb rizikófaktorai, mint a dohányzás, a stressz, a mozgásszegény életmód, az elhízás.
Ha megszületik a diagnózis, életmóddal, gyógyszerrel, és a kettő kombinációjával beállíthatjuk az optimális pulzusértéket, vagy szükség esetén kiderülhet, hogy pacemakerrel lesz szabályozható a szívritmus.
A feldolgozott élelmiszerek káros hatásai
Az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek szerint a cukor, a finomított szénhidrátok után a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása miatt van komoly ok az aggodalomra. Egyre több dietetikus, életmódtanácsadó javasolja a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítását. Vajon tisztában vagyunk azzal, melyek ezek az ételek, italok?
Mindent a diszprexiáról
A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.
Fényvédők, smink, napsütés
A tudatos bőrápolás alapja, hogy már kora tavasszal, az első napsugarak megjelenésekor elkezdjük a fényvédő krémek használatát, azonban mit tegyünk, ha a fényvédelem mellett a sminkről sem szeretnénk lemondani nyáron?
Létezik krónikus napfényhiány
A D-vitamin a bőrön keresztül termelődik, a természetes napsütés hatására. Zsírban oldódik. Márciustól szeptemberig elegendő a napfény ahhoz, hogy elegendő vitaminhoz jussunk, ám a télen a vitaminkészleteink megcsappannak. Mit okoz a napfény hiánya és mit tehetünk ellene egészségünk megőrzéséért?
Mi mindenre jó a CT-vizsgálat, és mikor lehet rá szükséged?
Bizonyos betegségek esetén a röntgen- vagy az ultrahangvizsgálat nem elegendő a diagnózis felállításához. Ilyenkor szükség lehel a komputertomográfia (CT) képalkotó eljárásra, amely háromdimenziós felvételeket készít a test egy adott szegmenséről, így részletesebb képet biztosít a szövetekről, az erekről és a csontokról. Milyen esetekben rendelnek el az orvosok CT-vizsgálatot?