Menü

Ezért fontos a helyes légzés

Természetesnek tűnik, de sokan mégsem vesznek jól levegőt. Betegség vagy alkati kérdés is lehet az oka, a nem megfelelő légzés következményeit azonban előbb-utóbb mindenki megérzi.

Az életmódunk így befolyásolja a légzésünket

Ha valaki énekelni, beszélni, fúvós hangszeren játszani tanul szakember segítségével, vagy sportol, akkor a helyes lélegzetvételt is megtanulja, tehát ez egy tudatosítható képesség. Aki viszont nem mozog, kevés a fizikai aktivitás a mindennapjaiban, a légzése is rosszabbá válik. Különösen igaz ez a kövér emberekre és a várandós kismamákra.

A légzés izomból indul. A rekeszizom összehúzódik, a mellkasi izmok összehúzódnak. a mellkasunk tágul. A tüdő ezt a tágulást követi. Ha nincs meg a rekeszizom jó pumpafunkciója és a mobilis mellkas, akkor egyéb betegség nélkül is lehetünk oxigénhiányosak.

Inaktív életmód mellett nem fejlődnek azok az izmok, például a bordaközi izmok sem, amelyek szükségesek ahhoz, hogy jól tudjunk levegőt venni. A mozgáshiány mellett kialakult túlsúly pedig tovább ront a helyzeten. Bepárnázza a mellkasfalat, a rekeszizom sem tud megfelelően működni, alégzésfunkción csökkent tüdőkapacitás mérhető. A helyzetet rontja, ha a túlsúlyos személy dohányzik. A légzés hatékonysága így tovább csökken.

Helyes légzés: krónikus légúti betegségek esetén ezért fontos.

Helyes légzés idősebb korban is.A légzés fejlesztése nagyon fontos légúti betegségek esetén is. Az asztmások például megtanulják, hogy ha az állapotuk rosszabbodik, vagy asztma roham alakul ki, ne kapkodják, hanem vegyék lassan és mélyen a levegőt.

A krónikus légúti betegségek, az asztma mellett a COPD és a tüdőfibrózis egyébként is rontja a rekeszizom működését, a légzőgyakorlatoknak tehát ilyen esetekben is fontos szerepük van.

A kezelés hatékonyságát is növelni tudjuk, ha a beteg mélyre tudja beszívni a levegőt, hiszen így a inhalációs eszközökből a hatóanyagok is a megfelelő helyre jutnak és jobban hasznosulnak. COPD-sek esetében a helyes kilégzést is fontos elsajátítani, mert a betegségük miatt ez okoz fokozott nehézséget. Ennek hiányában nem tud kiürülni a mellkasban rekedt felesleges levegő, vagyis az oxigénellátottságuk tovább romlik.

A helyes légzés és betegségek kapcsán meg kell említeni az alvási apnoe, az éjszakai légzéskimaradás jelenségét, amit szintén mielőbb kezeltetni kell, hiszen ilyekor a szervezet oxigénhiányos állapotba kerül. A krónikus fáradtság, gyakori fejfájás és koncentrációs problémák mellett az alvási apnoe hosszútávon a cukorbetegség és magasvérnyomás betegség kockázatát is növeli.

Gyermekeknél a nagyobb, összeérő torokmandula is légzési akadályt, horkolást okoz az éjszaka során, illetve esetükben a megnagyobbodott orrmandula kapcsán szokott jelentkezni légzési probléma.

Ha a tartós orrdugulás miatt szájon át veszi a levegőt, akkor a torka könnyebben kiszáradhat, fogékonyabb lehet a betegségekre és akár állkapocs deformitás is kialakulhat, a légzést ezért itt is mielőbb helyre kell állítani.

Bajt jelez a magas légzésszám!

Az újszülött egy perc alatt 30-szor vesz levegőt, felnőttek esetében már a 14-16 lélegzetvétel/perc tekinthető átlagosnak. Ezt bárki megmérheti otthon, és ha ennél tartósan magasabb légzésszámot tapasztal, javasolt tüdőgyógyászhoz fordulnia.

Betegségek, például tüdőgyulladás vagy lázas állapot esetén is emelkedik a légzésszám, de a tartósan magas érték asztma, krónikus hörgőgyulladás és COPD rosszabbodását is jelezheti.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért szárad ki télen az ajkunk?

A hideg hónapokban az ajkak különösen érzékennyé válnak, hiszen a vékony bőrfelület nem tudja megvédeni magát a szél, a hideg és a száraz levegő ellen. A cserepesedés, a húzódó érzés és a repedezés ilyenkor szinte mindennapos probléma lehet, de néhány egyszerű módszerrel sokat tehetünk a megelőzésért. A megfelelő hidratálás és a tudatos ajakápolás segíthet visszaadni az ajkak természetes puhaságát a téli időszakban is.

Természetes gyógymódok alkalmazása a szem egészségéért

A szemünk folyamatosan ki van téve a környezeti ártalmaknak, a digitális eszközök képernyőjének kék fényének, és a mindennapi fáradtságnak. Míg a modern orvostudomány fejlett megoldásokat kínál a súlyos látásproblémákra, számos enyhe, átmeneti panasz (például szárazság, irritáció, fáradtság) esetén a természetes gyógymódok hatékony és kíméletes kiegészítő terápiát jelenthetnek. Ezek az évszázados praktikák a gyógynövények gyulladáscsökkentő és nyugtató tulajdonságait aknázzák ki.

Furcsa betegségek, amikor a test különös üzeneteket küld

Az emberi szervezet bonyolult rendszer, amelyben számtalan folyamat zajlik egyszerre. Sok betegség jól ismert, könnyen felismerhető, és hétköznapi jelenségnek számít. Léteznek azonban olyan ritka, különös vagy éppen megdöbbentő kórképek, amelyek szinte már a hihetetlenség határát súrolják. Ezek a furcsa betegségek nem csupán orvosi ritkaságok, hanem bepillantást engednek abba, mennyire sokféle módon képes a testünk reagálni, alkalmazkodni vagy éppen hibásan működni.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.