Menü

Irritábilis bél szindróma?

Mikor meghalljuk az orvostól a betegség nevét, elsőre csak az ugrik be, hogy ezt már egyszer hallottuk, vagy olvastuk valahol, de sokat nem mond a kifejezés. Mi is az az irritábilis bél szindróma?

Az irritábilis bél szindróma (rövidítését így használjuk gyakran: IBS) egy bélprobléma, a bélrendszer valamilyen működésbeli zavara. A tünetek között puffadás, bélgörcsök, görcsös hasi fájdalmak, szelesség, hasmenés vagy székrekedés fordul elő. Járhat depresszióval, de előfordulhat alvászavar, álmatlanság is, jellemző az erősen hallható bélmozgás is.

Az irritábilis bél szindróma kezelését egy új tudományág, a pszicho-gasztroenterológia is segíti.

Az említett betegség egy emésztőrendszeri tünetegyüttes, mely időnként komoly fájdalommal jár, és az életminőséget jelentősen ronthatja.

Az IBS jellemző módon inkább a fiatalabb nőknél fordul elő, általában 40 éves kor alatt alakul ki, de a menopauza időszakában is kialakulhat. A betegség kezelésében gasztroenterológushoz kell fordulni, aki segít a tünetek enyhítésében, a betegség kezelésében.

A betegség alapos kivizsgálást igényel, szükséges hozzá teljes vérkép, székletvizsgálat, pajzsmirigy funkció vizsgálata, sok minden kiderül egy vastagbéltükrözésből, mely kellemetlen, mégis elengedhetetlen a pontos diagnózis felállításához.

Pontosan nem tudni mi okozza az irritábilis bél szindrómát, de valószínűsíthető, hogy genetikai, hormonális vagy idegi síkon van összefüggés.

A stressz és a helytelen táplálkozás emeli az IBS rizikóját, de fertőzések is közrejátszanak, mely miatt megváltozhat a bélflóra. Szakemberek D- vitamin hiányával magyarázzák, de sokszor lelki eredetű és pszichoszomatikus betegség.

Az IBS nagyon hasonló a laktózintolerancia és cöliákia betegségekhez, ugyanis nagyon hasonlóak a tünetek. IBS esetén a bélflóra nagyon sérülékeny, akár antibiotikumoktól, stressztől vagy helytelen táplálkozástól. Kezelése többek közt speciális antibiotikummal történik, mellyel a tüneteket orvosolják, az okokat megszüntetni nem tudják. A kezelés mellett elengedhetetlen a szakember szerinti diéta betartása, mind minőségileg, mind mennyiségileg.

Szinte biztosra vehető, hogy tiltólistára kerül a vörös- és a fokhagyma, a lencse és a bab, a káposzta és a kelbimbó, a brokkoli és a karfiol, a szilva, a barack és a cseresznye.

Emellett sok folyadékot és sok rostot kell fogyasztaniuk. A jó hír, hogy a kezelési útmutató pontos és szigorú betartása a teljes tünetmentességet is jelentheti a betegnek.

Több mint 20 kg fogyás egészségesen – hogyan érdemes hosszú távon belevágni?

A több mint 20 kilogrammos fogyás komoly életmódváltást jelent, ezért érdemes nem gyors fogyókúraként, hanem hosszabb távú folyamatként tekinteni rá. Minél nagyobb a tervezett testsúlycsökkenés, annál fontosabb, hogy a módszer fenntartható, fokozatos és a szervezet számára biztonságos legyen. A túl gyors fogyás fokozott éhséggel, fáradtsággal, izomvesztéssel és későbbi visszahízással is járhat

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.